Robotizáció, sharing economy, innováció - sokak szerint olyan változások előtt állunk, ami teljesen átalakítja a gazdaságok működését. Szétverni ugyan nem kell a gépeket, de a kihívásokhoz alkalmazkodni kell. Annál is inkább, mert óriási szükség van a termelékenység növelésére.
A hónapról hónapra megjelenő ipari termelési adatok egyre csak azt bizonyítják, hogy a növekedésünk továbbra is erősen a járműgyártástól függ. Az alábbiakban néhány ábra segítségével mutatjuk meg, mennyire.
Ciprasz már akkor mérhetetlenül naivnak tűnt, amikor azt gondolta, hogy a népszavazás után jó pozícióban ülhet vissza a tárgyalóasztalhoz. Arra viszont, hogy a hitelezők mutatnak annyi eltökéltséget és (viszonylagos) egységet, hogy így feltöröljék a görögökkel a padlót, nem csak Ciprasz nem számított. Pedig ez így logikus.
A görög csőd látszólag nem nagy ügy: a görög állam nem fogja kifizetni a júniusban lejáró hiteleit az EU-nak és az IMF-nek. A görögöknek ez könnyebbség, a hitelezők meg kibírják. A görög csőd mégis nagy ügy.
Az, hogy a görög állam esetleg csődöt jelent, nincs közvetlen összefüggésben azzal, hogy az ország elveszíti az eurót is, mint saját fizetőeszközét. Annál is inkább, mert a valutaövezetből való kiléptetésre nem létezik sem precedens, sem jogi iránymutatás. Ugyanakkor a hiteltörlesztés felmondása mellett mégis nagyon kemény kihívás lenne megtartani az eurót.
A tegnap megjelent adatok szerint a beruházások volumene 4,5%-kal zsugorodott az első negyedévben. A tavalyi szép magas számok után a visszaesést a bázishatás okozta - szóltak az elemzői értékelések. Na de "ki" ez a bázishatás, és mi köze a beruházásokhoz? És jó vagy rossz, hogy ez a bázishatás okozta a visszaesést?
Primitív és értelmetlen szabályt szült az a kapkodás, amivel a kormány az utolsó pillanatban oldotta fel az adósságképlet alkalmazásából fakadó feszültséget. Ezzel elkerülhető lesz, hogy jövőre ne lépjen életbe egy 700 milliárd forintos megszorítás, ám ennek ára van: még a korábbinál is rosszabb szabályrendszer született.
Látványos hátraarcnak tűnik a kormány részéről annak a belengetése, hogy az adócsökkentés keretében az áfateher mérséklését is elképzelhetőnek tartja. Valójában azonban több szempontból is érthető, miért kezdett el ez irányba gondolkodni az adópolitika. Ahogy az a terv is logikusan következik a gazdaságpolitikából, hogy ne az állampolgárnak kelljen adóbevallást töltögetnie. Sőt, minek egyáltalán adóbevallás?
Van egy olyan szelete a világnak, ahová az elmúlt négy évben csökkent a magyar export. Igen, Ázsia az. Eközben a régió többi országa ugyanebben a relációban 25-50%-os bővülést tudott felmutatni. Az alábbiakban alaposan körüljárjuk, hogy milyen eredményeket hozott az a törekvés, hogy új piacokat szerezzünk az ázsiai országokban. Megelőlegezve a summázott választ: vannak mentő körülmények, de összességében a keleti nyitás eredménye nagyon gyenge. Pontosabban úgy fogalmazhatunk: sok hűhó semmiért.
Elkerülhetetlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank márciusban kamatot csökkentsen - hangzik az egységes piaci vélemény, amit a jegybank felkészítő jellegű megszólalásai is megerősítenek. Valóban ennyire egyértelmű a helyzet?
Azért magasabbak a nyugati bérek, mert ott magasabb a termelékenység - írtuk néhány napja, majd azt is fejtegettük, hogy milyen okokból alacsonyabbak a bérek a fejletlenebb országokban még akkor is, ha nincs igazi különbség a hazai és a külföldi munkavégzés hatékonysága között. Pogátsa Zoltán válaszában azt írta, hogy az okok máshol keresendők, és igenis létezik kizsákmányolás a fejletlenebb országokban. A viszontválasz következik.
Azért magasabbak a nyugati bérek, mert ott magasabb a termelékenység - hangzik a megállapítás. Csakhogy a hétköznapi életben sokan érzik úgy, hogy valójában magasabb kereset járna nekik az erőfeszítésük, munkájuk alapján. Tényleg, akkor miért nem kapják meg?
Alaposan újrarajzolta a külföldről hazautalt jövedelmekről alkotott képet az MNB legutóbbi revíziója. Az új adatok szerint ugyanis az elmúlt években olyan gyorsan növekedett a külföldön kapott keresetek hazautalása, hogy az már nemzetgazdasági jelentőségű tétellé hízott. És eközben rendbe rakta a külföldön dolgozók számának gyors növekedése és a hazautalások közötti látványos ellentmondást.
A Sziriza hatalomra jutásával egyáltalán nem fog kiderülni, hogy Európa megszorítási politikája kudarc volt-e vagy sem. Az új kormányzó erő mérsékeltebb megszólalásai alapján több szempontból is értelmes gazdaságpolitikai mix rajzolódik ki, de ettől még el lehet ezt rontani.
Óriási felbolydulás, hatalmas devizapiaci átrendeződések, nem várt reakciók, kétes gazdaságpolitikai célok és eredmények - ez a svájci jegybank mai döntésének szerény eredménye.
A görög politikai helyzet újra a figyelem középpontjába hozta az eurózóna problémáit. Csőd? A valutaövezet felbomlása? A válságkezelés kudarcba fullasztása? Mit szabadít Görögország újra Európára?
Irracionális befektetői reakciók esetén egyre keményebb eszközöket vethet be az orosz gazdasági vezetés, hogy megtörje a piaci pszichózist. Tőkekorlátozások, horror magas kamatszintek, árfolyamrendszer-váltás - egyik sem egyszerű, és nem is túl hatékony megoldások.
Úgy tűnik, a múlt pénteken benyújtott törvényjavaslattal végleg búcsút mondhatok az egykor a kötelező magánnyugdíjpénztárba fizetett pénzemnek (és hozamaimnak). Pedig sokáig kitartottam.
Elég egyszerű üzenete van az utóbbi hetek kormányzati akcióinak. Azok a külföldi cégek, amelyek multinacionális leánycégként nem az újraiparosítás álmát szolgálják, Magyarországon nem szívesen látott gazdasági szereplők. Nem is az üzenet a meglepő, hanem ennek intenzitása. Ahelyett, hogy a választások után finomodott volna a retorika, új szintre lépett a "gonosz" elleni küzdelem. Ma már leplezetlenül szab törvényeket és vet ki új adót úgy a kormány, hogy egyes szereplők gyakorlatilag ellehetetlenüljenek, mások pedig monopolhelyzetbe kerüljenek.
A nagy felháborodást kiváltó internetadót nem a lakosság fizeti meg, mert nagy a verseny. Vagyis nem. Vagyis inkább legyen valami kalap. Vagyis ki írta ezt a fércművet?
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra...
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
