A korábbi óvatos észrevételekhez képest kezdenek egyre konkrétabb formát ölteni a hazai költségvetési szabályozással kapcsolatos szakmai bírálatok. Az Állami Számvevőszék napokban megjelent tanulmánya például egyenesen darabokra szedte a létező szabályozást, és új alapokra helyezné a fiskális fegyelem biztosítását. Ennek kapcsán érdemes áttekinteni, mi vezetett a sokak által előre megjósolt kudarchoz.
Folyamatosan érkeznek hírek és politikusi értékelések arról, hogy miként is áll az államadósság elleni harc Magyarországon. Legutóbb éppen ma jelentette be Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára, hogy Magyarország GDP-arányos adósságrátája három év alatt több mint 4 százalékponttal csökkent. Ez az állítás azonban ezer sebből vérzik. Hogy is állunk tehát az államadóssággal?
Észnél kell lennie az államnak az őszi devizakötvény kibocsátásnál. A bruttó adósságráta ugyanis annyira magas, hogy egy közepes méretű eladásból következő emelkedés már a tavaly év végi szintnél magasabbra tolná a mutatót. Hogy ez ne így legyen, azt az IMF-hitel előtörlesztése és az utolsó hónapok kötvénykibocsátásnak visszafogása is szolgálja. Igaz, az alaptörvényt még a növekvő államadóssággal sem sértenénk meg, mert a szakmailag pocsék adósságszabályunk annyira "gumiszerű". Így inkább politikai szempontból lenne kínos, ha az idén emelkedne az államadósság.
Kevés dolog valósult meg a rendszerváltozás gazdasági illúzióiból Magyarországon. 20-25 évvel a rendszerváltozás után már teljesen nyilvánvaló, hogy a felzárkózási folyamatunk elakadt, a régióban pedig egyre hátrébb csúszunk vissza. Nem lettünk sikeres ország, és utólag visszanézve sokkal jobban értjük, milyen okok vezettek ide. Kétrészes írásom első felében vázlatosan áttekintem, miként változott a felzárkózási kilátásainkról szóló felfogásunk, értékelésünk az évek során, a második részben pedig arról írok, hogy melyek azok a tényezők, amelyek megváltoztatása nélkül a konvergencia továbbra is ábránd maradhat. Természetesen ebben a kérdésben nincsenek örök igazságok, csak folyamatosan változó ismereteink. Ezek azonban jelenleg arra mutatnak, hogy ha egyszer majd a gazdaságpolitika elégedetten hátradől a nagy átalakítások után, meglepődve fogja tapasztalni, hogy továbbra sincs érdemi felzárkózás.
Kevés dolog valósult meg a rendszerváltozás gazdasági illúzióiból Magyarországon. 20-25 évvel a rendszerváltozás után már teljesen nyilvánvaló, hogy a felzárkózási folyamatunk elakadt, a régióban pedig egyre hátrébb csúszunk vissza. Nem lettünk sikeres ország, és utólag visszanézve sokkal jobban értjük, milyen okok vezettek ide. Kétrészes írásom első felében vázlatosan áttekintem, miként változott a felfogásunk, értékelésünk az évek során, a második részben pedig arról írok, hogy melyek azok a tényezők, amelyek megváltoztatása nélkül a konvergencia továbbra is ábránd maradhat.
Régóta tervezi a kormány az energiaszektor gyökeres átalakítását, és egyre inkább úgy tűnik, hogy erre hamarosan sor is kerülhet. A rezsicsökkentés második köre után alighanem sok szereplő kerül már víz alá, ami megkönnyítheti a vezetés álmainak megvalósulását - ez a legújabb hírek szerint a szektor nonprofittá tétele lenne. Tekintsük tehát át, hogy mit is jelent, ha egy vállalat nonprofit, illetve mennyire értelmezhető mindez a közműszolgáltatások, energetika területén!
Nem azért volt stratégiai fontosságú a legutóbbi sajtótájékoztató, mert a jegybank már nem inflációs célkövetést alkalmazna, hanem a kamatlépések miatt - mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Portfolio.hu-nak adott interjújában. A szokatlan, kisebb lépésközökkel történő kamatcsökkentés lehetőségét azért választotta a Monetáris Tanács, mert nem szeretne belekerülni egy olyan helyzetbe, hogy a piaci szereplők a kamatvágás szüneteltetését a ciklus lezárásaként értelmezzék. Ha valamelyik kormányzati lépés (például egy új devizahiteles mentőcsomag) nagy devizaigénnyel járna, a jegybank a devizatartalékkal segítene, így próbálva ellensúlyozni a forintárfolyam ingadozásait - mondta Palotai. Az MNB eddig nem tartotta szükségesnek az intervenciót a forintpiacon, mert nem látott olyan árfolyamszinteket, amelyek aggodalomra adtak volna okot.
Nagyjából egyetértés van abban a közgazdaságtanban, hogy a humán tőke és az intézményi környezet fejlődése a legfontosabb tényező a felzárkózás sikerében, amit az intenzív strukturális átalakulások gyorsíthatnak. Alábbi írásunkban azt próbáljuk röviden áttekinteni, hogy miben reménykedhetünk mindezek alapján.
A ma bejelentett költségvetési kiigazítási csomag erősíti a gyanút, hogy a költségvetés - a tavalyi példás fegyelem ellenére - folyamatos kihívásokkal küzd. Ezúttal már közvetlenül a lakosság pénztárcáit érintő intézkedések születtek, ám ezzel együtt sem látszik, hogy a növekedési potenciált javítaná a program. Éppen ezért, amennyiben mégsem a költségvetés bajaira, hanem új költekezésre kell a pénz, akkor sem látszik a hasznok és költségek pozitív egyenlege.
Egy isztambuli tér átalakítása elleni tüntetés múlt hét végére a török kormány elleni országos tiltakozássá fejlődött, amely jól rávilágított arra a feszültségre, ami a társadalomban már évek óta halmozódott. Amint alábbi elemzésünkben rámutatunk: a folyamatok abba az irányba mutatnak, hogy elhúzódó társadalmi feszültségre van kilátás, ami egyelőre beláthatatlan következményekkel is járhat. Mindez az eddig szárnyaló török pénz- és tőkepiacokat éppen akkor érte el, amikor az amerikai jegybank felől várható változások egyébként is rontották a feltörekvő kötvény- és részvénypiacok kilátásait. Ezek a tényezők növelik annak esélyét, hogy a török piacok szárnyalása rövid távon véget ért.
A kilenc százalékos személyi jövedelemadó ötletét nem csak a költségvetési feszültség miatt érdemes alaposan megfontolni. Nem biztos, hogy az adócsökkentésre itt lenne a legnagyobb szükség, ráadásul a fogyasztás adóztatásának irányába való elmozdulásnak is megvannak a gazdasági korlátai.
Tizedik egymást követő kamatdöntő ülésén csökkentheti a jelenleg 4,75%-on álló irányadó rátát a monetáris tanács. A piaci várakozások szerint még sokáig tarthat a lazítás. De tényleg, meddig is?
A túlzott deficit eljárás alól kikerülnénk a kisebb Varga-csomaggal is, és feltehetően ezt a kormány is tudja. A miniszterelnök mégis a nagyobb csomag mellett érvel. A megfontolás emögött egyrészt az lehet, hogy Orbán Viktor bizalmatlan az EU-val szemben, és attól tart, hogy végül a számok ellenére kedvezőtlen politikai döntés születik. Másrészt az sem kizárt, hogy a kormány tovább alkalmazza a már jól bevált receptet: az unióra fogva hajtja végre a költségvetési kiigazítást. Ezúttal azonban már nem a túlzott deficit eljárás alóli kikerülés a mozgatórugó.
Az első negyedévben valószínűleg véget ért a recesszió Magyarországon, ám a gazdaság kilátásait mégsem az erre az időszakra vonatkozó, jövő héten megjelenő GDP-számokból fogjuk megismerni. A részadatok alapján továbbra is meglehetősen ellentmondásosnak látszik a növekedési kép, ezért látványos növekedési fordulatról még korai lenne beszélni.
A tudományos életben élénk teoretikus vita zajlik arról, hogy mi a helyes válságkezelési mód a mai világgazdasági helyzetben. Érdemes figyelembe venni azonban azt is, hogy az elméleti megfontolások általánosságán túl a való életben számos intézményi tényező is korlátozza, hogy a válságkezelés lehetséges eszköztárából szabadon választhassunk. Az eurózóna például éppen ezzel szembesült az elmúlt években.
Előrejelezni márpedig szükséges. És még hasznos is, főleg, ha értjük, mi célt szolgál.
Első pillantásra úgy tűnik, hogy az alapigazság érvényesülhet a jegybank mai nem konvencionális programjánál. Eszerint az ilyen típusú eszközök csak magas kockázatok mellett hozhatnak érdemi eredményt. Ezen az átváltáson talán jól egyensúlyozott a jegybank: a programtól nem várható nagy ösztönző hatás - de legalább ártani is keveset fog.
Nagyon jó lenne, ha volna egy végleges megoldás a devizahitelesek ügyében, de az elmúlt két évben kiderült, hogy nincs ilyen - jelentette ki a Portfolio.hu-nak adott interjújában Varga Mihály, aki nyilatkozatában csapatának több új tagját is megnevezte. A nemrég hivatalba lépett nemzetgazdasági miniszter hozzátette: részekre bontott megoldások lehetségesek, és csak a meglévő eszközöket kell alkalmazni a devizaadósok esetében. A tárcavezető úgy látja, hogy a 10 százalékos rezsicsökkentést elviselte az energiaszektor és nagyon bízik abban, hogy sikerült az energiacégek profitját csökkenteni, ebben ugyanis szerinte még nagy tartalék volt. A miniszter az interjúban elismerte, hogy eddig a tervezettnél kevesebb bevétel származott a pénzügyi tranzakciós illetékből, de még korai lenne a kulcs megemeléséről beszélni. Összességében pedig rendben látja az idei költségvetést, ezért a kormány nem tervez újabb kiigazító csomagot. Ha azonban mégis szükség lesz rá, akkor még tavasszal elkészíti azt a túlzott deficit eljárás megszüntetése érdekében. A miniszter számára az egyik legfontosabb feladat a növekedés beindítása, hiszen ettől függ, hogy a kormány bevezeti-e szeptembertől a pedagógus életpályamodellt, vagy például jövőre a negatívadót vagy az új munkahelyvédelmi akciótervet, mellyel a közfoglalkoztatottakat céloznák. A nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar jegybank alkalmazhatná az állampapírok másodpiaci vásárlásának eszközét.
Úgy tűnik, hogy a kormánynak több 100 milliárd forintos kiigazítást - és ezzel további gazdasági lassulást - kellene lenyelnie az idén ahhoz, hogy tarthassa az alaptörvénybe foglalt adósságszabályát. Az alternatív megoldások sem kecsegtetők. Recesszió, a szabály megkerülése, költségvetési trükközés. Vagy a növekedési csoda.
Különös helyzetbe kerülhet a magyar gazdaságpolitika az idén. A szomorú növekedési kilátások és a mélyre eső infláció hatására veszély fenyegeti azt az alkotmányba foglalt előírást, miszerint a GDP-arányos államadósság nem emelkedhet. Ezt úgy lehetne elkerülni, ha a gazdasági növekedés olyan magasra szökne, amilyet most senki nem jelez előre. Vagy marad a trükközés. Esetleg "megment" minket a recesszió.
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra...
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
