• Megjelenítés

Kiss Csaba

Cikkeinek a száma: 357
Eszkalálódik a konfliktus: a támadók áttörték a védelmi vonalakat Hegyi-Karabahban, forrnak az indulatok az örmény fővárosban

Eszkalálódik a konfliktus: a támadók áttörték a védelmi vonalakat Hegyi-Karabahban, forrnak az indulatok az örmény fővárosban

Azeri beszámolók szerint erőik több helyen áttörték az érintkezési vonalakat Hegyi-Karabahban, a frontvonal gyors ütemben omlik össze. Nikol Pasinján örmény kormányfő ugyan elítélte az azeri támadást, de azt mondta, az örmény haderő nem avatkozik be a konfliktusba. Az örmény fővárosban, Jerevánban azonban Pasinján szavaira nagy tömeg gyűlt össze, amely megpróbál betörni a kormányzat épületébe. Árulónak nevezték a miniszterelnököt, és lemondását követelik. Közben Recep Tayyip Erdogan török elnök is megszólalt a konfliktusról.

Ravasz cselre készül Moszkva? – Nagy változásról pletykálnak a Wagner csoportnál, egy bukott tábornok is képbe került

Ravasz cselre készül Moszkva? – Nagy változásról pletykálnak a Wagner csoportnál, egy bukott tábornok is képbe került

Jevgenyij Prigozsin halálát követően nagyon úgy néz ki, hogy az egykor rettegett Wagner zsoldoscsoport szép lassan az enyészeté lesz: fegyvereseit más erők szívják fel magukba, fehéroroszországi katonai táborait fokozatosan építik le, sem pénzt, sem logisztikai támogatást nem kap külföldi műveleteihez, sőt az orosz védelmi minisztérium szándékosan gördít akadályokat tevékenysége elé, és már egy kisebb incidens is volt Szíriában a reguláris erők és a zsoldosok között. A védelmi minisztérium egyre jobban ráteszi a kezét a Wagner afrikai tevékenységére, és az utóbbi napok hírei alapján úgy tűnik, ehhez meg is találták a megfelelő embert Szergej Szurovikin, ismertebb nevén „Armageddon tábornok” személyében.

Magyar receptet követve készül eddigi legnehezebb küzdelmére az európai jobboldal nagy reménysége

Magyar receptet követve készül eddigi legnehezebb küzdelmére az európai jobboldal nagy reménysége

Október 15-én parlamenti választásokat és négykérdéses népszavazást tartanak Lengyelországban. A tét: harmadik ciklusát kezdheti-e egyhuzamban a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) vezette kormány, vagy 2014 után visszatér a miniszterelnöki bársonyszékbe a Brüsszelt is megjárt Donald Tusk. Bár a PiS vezet a közvélemény-kutatásokban, a Tusk-féle Polgári Koalíció (KO) két középpárttal koalíciót kötve akár többséget is szerezhet a lengyel parlamentben, így abszolút kétesélyes a játszma. A kampány egyre személyeskedőbb és durvább, miközben a kormánypárt a népszavazással akar minél több választót maga mellé állítani. A PiS Magyarországon már bevált módszereket másol látványosan – kérdés, a lengyel választók mennyire lesznek vevők ezekre.

Történelmet írt az idei év második legerősebb földrengése, felmérhetetlen a pusztítás

Történelmet írt az idei év második legerősebb földrengése, felmérhetetlen a pusztítás

Súlyos, 6,8-as erősségű földrengés sújtotta Marokkót, az áldozatok száma meghaladja a kétezret. A rengés epicentruma az Atlasz hegységben volt: a szűk és a földmozgás miatt sok helyen beomlott hegyi utak megnehezítik a mentést. A csaknem 1 milliós Marrakes világörökségi óvárosát is súlyos csapás érte. Számos ország, még a Marokkóval diplomáciai kapcsolatokat sem fenntartó szomszédos Algéria is segítséget ajánlott fel, de Rabat egyelőre négy ország mentőcsapatának adott zöld utat.

Európa egyik legbizarrabb szélsőjobboldali pártja döntheti el az ősz legfontosabb választását

Európa egyik legbizarrabb szélsőjobboldali pártja döntheti el az ősz legfontosabb választását

Az október 15-én esedékes lengyel parlamenti választásokon a vezető kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) és szövetségesei csapnak össze a Polgári Platformmal (PO) és szövetségeseivel. Van azonban egy „sötét ló”, a jelenleg harmadik legnépszerűbb párt, amely királycsináló lehet, ugyanis a jelenlegi adatok alapján a két nagy rivális egyikének sem lesz meg a parlamenti többsége. Ez a párt, a Szabadság és Függetlenség Konföderáció eddig kizárta a koalíció lehetőségét mindkét erővel, de szélsőséges programja miatt amúgy sem lenne kellemes partner egyikőjük számára sem. A Konföderáció ultrakonzervatív és nacionalista nézeteket ötvöz szabadpiaci ígéretekkel, miközben politikusai durva kijelentéseikkel hívják fel a választók figyelmét.

Ezt nem fogja megköszönni Moszkva: rendkívüli lépéssel csábítaná el Amerika az oroszok egyik utolsó szövetségesét

Ezt nem fogja megköszönni Moszkva: rendkívüli lépéssel csábítaná el Amerika az oroszok egyik utolsó szövetségesét

Közös hadgyakorlatot fog tartani az Egyesült Államok Oroszország egyik katonai szövetségesével, Örményországgal. Az örmény–orosz kapcsolatok az elmúlt napokban jelentősen romlottak: Nikol Pasinján örmény kormányfő azzal vádolta meg Moszkvát, hogy nem védi meg szövetségesét, majd arról jöttek hírek, hogy Jereván humanitárius segélyt küld Ukrajnának. A feszültséget tovább növeli, hogy az örmény parlament a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának ratifikálására készül. A hágai székhelyű bíróság volt az, amely szeptemberben elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen.

Feszülten figyeli Kijev és Brüsszel, mi készül a NATO keleti szárnyán – Megreccsenhet az Ukrajna mögötti egység?

Feszülten figyeli Kijev és Brüsszel, mi készül a NATO keleti szárnyán – Megreccsenhet az Ukrajna mögötti egység?

Október 15-én parlamenti választások lesznek Lengyelországban, amely Európa szempontjából az ősz bizonnyal legfontosabb voksolása lesz. Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy két „régi motoros”, két volt kormányfő összecsapása várható: a jelenlegi kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, Jarosław Kaczyński mérkőzik meg az Európai Tanács és az Európai Néppárt korábbi elnökével, a Polgári Platform (PO) vezette Polgári Koalíciót (KO) irányító Donald Tuskkal. Ebben az írásban a kampány két fontos témájára térünk ki: az Európai Néppárt elnökének, Manfred Webernek és a PiS-nek a csörtéjére, melynek kihatása lehet a jövőre esedékes európai uniós választásokra is; illetve a korábban stabilnak tűnő lengyel–ukrán viszonyban jelentkező feszültségekre, amelyeknek pedig az ukrajnai háborúra nézve lehetnek következményei.

Itt volt a történeti Magyarország utolsó területszerzése: ez lett mára a senki szigetéből

Itt volt a történeti Magyarország utolsó területszerzése: ez lett mára a senki szigetéből

Az egykor a Vaskapu-szoros közelében, az Al-Dunánál található Ada Kaleh szigete Trianont megelőzően török zárvány volt Magyarország, Románia és Szerbia határán. Bár az Osztrák-Magyar Monarchia 1878-ban megszállta, a történeti Magyarország utolsó területszerzéseként 1913-ban közigazgatásilag magához csatolta, végül pedig az I. világháborút követően Romániához került, a kevesebb mint 1 km²-es sziget mindvégig megőrizte török lakosságát és sajátos mohamedán kultúráját. Végzete az 1960-as években épített Vaskapu vízierőmű lett, amely miatt az egykor virágzó szigetet 1972-ben teljesen ellepte a Duna. A sokat megélt sziget – amelyről Jókai Mór Az arany emberben a „senki szigetét” mintázhatta – azóta is a Duna alatt több tíz méter mélyen nyugszik.

Közeleg a fordulat? – Sorsdöntő küzdelemre készülnek a lengyelek, Ukrajna ügye csak élezi a feszültséget

Közeleg a fordulat? – Sorsdöntő küzdelemre készülnek a lengyelek, Ukrajna ügye csak élezi a feszültséget

Október 15-én parlamenti választások lesznek az Ukrajnát az egyik leghangosabban és legelkötelezettebben támogató országban, Lengyelországban. A voksolás két „régi motoros” politikus, Jarosław Kaczyński és Donald Tusk összecsapását hozza majd, jelen pillanatban mindkettejüknek esélye van a kormányalakításra. Az ukrajnai háború támogatását illetően nagy változásokra nem kell számítani, az Európai Unióhoz való lengyel viszonyban viszont fordulat jöhet. Az orosz invázió kezdete óta elmérgesedett a korábban kiváló viszony a lengyel és a magyar kormány között, az européer Tusk győzelme esetén viszont még ennél is tovább romolhat a kapcsolat.

Alig indult el a küzdelem a korábban még meghódítatlan területért, Oroszország máris vereséget szenvedett

Alig indult el a küzdelem a korábban még meghódítatlan területért, Oroszország máris vereséget szenvedett

Pár nap különbséggel próbálkozott Oroszország és India, hogy űreszközt küldjön egy olyan területre, ahová korábban még senki nem küldött: a Hold déli pólusához. Míg az orosz Luna–25 misszió kudarcot vallott, az indiai Csandraján–3 leszállóegysége sikeresen landolt, és kéthetes kutatásba kezdett a feltáratlan területen. Oroszország azonban nem hagyhatja abba az égi kísérőnkhöz vezető expedíciókat, a Hold ugyanis a hidegháború után újra a nagyhatalmi küzdelem egyik színtere lett.

Innen tekintett le egykor rettegett birodalmára Hitler – Így néz ki ma a Sasfészek

Innen tekintett le egykor rettegett birodalmára Hitler – Így néz ki ma a Sasfészek

Adolf Hitler Sasfészke több mint 1800 méteres magasságban fekszik a Bajor Alpokban, Németország délkeleti részén, Berchtesgadenben, nem messze az osztrák határtól. A még a második világháború előtt épült, és a háborút túlélt épület ma turistalátványosság, ahonnan pazar kilátás nyílik a környékre és a környező, sokszor még magasabb hegyekre. Pár tíz kilométerre onnan, már Ausztriában található egy másik, hegyre épült, de középkori épület, Hohenwerfen vára, amely pedig egy háborús kémfilm, a Kémek a Sasfészekben kulisszájaként szolgált. A két sasfészken kívül a berchtesgadeni térség még számos látnivalót kínál a történelem és a hegyek kedvelőinek.

Veszélyes játszmába kezdett Putyin a NATO gyenge pontján: katonák ezrei feszülnek egymásnak

Veszélyes játszmába kezdett Putyin a NATO gyenge pontján: katonák ezrei feszülnek egymásnak

Egyre több provokáció éri Oroszország és Fehéroroszország részéről a NATO keleti szárnyának legfontosabb tagját, Ukrajna egyik legnagyobb támogatóját, Lengyelországot. A provokációsorozatot a lázadásban elbukott Wagner zsoldoscsoportnak a szomszédos Belaruszba telepítése indította el: azóta lényegében naponta követik egymást a szóbeli fenyegetőzések és az alaptalan, de figyelemfelkeltő kijelentések. Varsó válaszul több ezer katonát vezényel a belarusz határra, illetve a Litvániával közös határ, a NATO Achilles-sarkának számító Suwalki-folyosó védelmére. A lengyel reakciók túlzottnak tűnhetnek, de két hónap múlva parlamenti választások lesznek, a kormánynak pedig éppen kapóra jön a lakosság félelmének erősödése.

Páros lábbal rúgta be az ajtót a trumpizmus – Bőrdzsekis lázadó lehet a világ egyik legnagyobb országának vezetője

Páros lábbal rúgta be az ajtót a trumpizmus – Bőrdzsekis lázadó lehet a világ egyik legnagyobb országának vezetője

A vasárnap Argentínában megrendezett elnöki előválasztást meglepetésre egy establishment-ellenes, szélsőségesen antietatista jelölt, Javier Milei nyerte. A rendszerint bőrdzsekiben mutatkozó, kampányeseményein rockdalokat éneklő Milei Donald Trump volt amerikai elnök nagy tisztelője, mostani eredménye pedig utat nyithat neki az októberben tartandó elnökválasztás megnyeréséhez.

Ezért áll bíróság elé Donald Trump - Így zajlott Amerika sötét napja

Ezért áll bíróság elé Donald Trump - Így zajlott Amerika sötét napja

2021. január 6-án a feldühödött tömeg megostromolta az Egyesült Államok törvényhozásának épületét, a Capitoliumot, ahol a szenátorok és a képviselők az elektorok szavazatait számolták, hogy ezzel törvényesítsék Joe Biden elnökké választását. A brit ITV egyedüliként jutott be stábjával az épületbe a törő-zúzó tömeggel együtt, és rögzítette az ott történteket. A leforgatott anyagból készült, A Capitolium ostroma című dokumentumfilmet még abban az évben bemutatták, és immár Magyarországon is megtekinthető az RTL+-on.

Súlyos helyzetbe hozta a szárazság Európa legnagyobb gazdaságát – Veszélyben a kontinens egyik legfontosabb folyója?

Súlyos helyzetbe hozta a szárazság Európa legnagyobb gazdaságát – Veszélyben a kontinens egyik legfontosabb folyója?

A német gazdaságot idén több probléma is sújtja, így például a magas energiaár és a globális kereslet lassulása, de van egy másik földrajzi-környezeti tényező is, ami lefelé húzhatja a számokat, ez pedig a Rajna folyó klímaváltozás miatti alacsony vízállása. Ez már évek óta gyakorlatilag folyamatosan problémát jelent, különösen a nyári időszakban. Júniusban megint megkongatták a vészharangot az extrém alacsony vízállás miatt, és bár az elmúlt hetek esőzései egyelőre megszüntették az akut problémát, a jövőben egyre súlyosabbá válhat a helyzet. A rajnai szállításban érdekelt vállalatok egyelőre egyéni megoldásokat keresnek, magasabb szintű elképzelések csak a tervezőasztalon léteznek.

Néhány nap alatt szabályos pálfordulást mutatott be Erdogan – Oroszország ellen tesz a török elnök?

Néhány nap alatt szabályos pálfordulást mutatott be Erdogan – Oroszország ellen tesz a török elnök?

Az elmúlt napokban mintha szabályos pálfordulást látnánk Recep Tayyip Erdogantól: miközben az ukrajnai háború kitörése óta Törökország inkább egyensúlyozott egyfelől a Nyugat és Ukrajna, másfelől Oroszország között, a török elnök most több olyan látványos gesztust is tett, amellyel mintha egyértelműen az előbbiek mellett tette volna le a voksát. Ukrajna NATO-tagságának támogatása, az Azovsztal öt védőjének hazaküldése a Moszkvával kötött megállapodás ellenére, végül a svéd NATO-csatlakozásba történő beleegyezés: olyan sorozat, amivel Ankara a Nyugat és Ukrajna kedvére tett, és rosszalló kijelentéseket kapott Oroszországtól. De mennyire beszélhetünk valóban pálfordulásról, és vajon mi áll az erdogani fordulat mögött?

Fordulatokban gazdag napok után kerül sor a NATO-csúcsra – Megegyezés születhet Ukrajna tagságát illetően?

Fordulatokban gazdag napok után kerül sor a NATO-csúcsra – Megegyezés születhet Ukrajna tagságát illetően?

Rendkívüli biztonsági intézkedésekkel – többek között három német Patriot légvédelmi rendszerrel – készül a NATO keddi és szerdai, a litván fővárosban, Vilniusban tartandó csúcstalálkozójára, amelyen várhatóan Ukrajna csatlakozása lesz a fő téma. Svédország felvételének kérdését – úgy tűnik – a csúcs előtti utolsó pillanatban sikerült rendezni azzal, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök hosszas vonakodás után rábólintott a csatlakozási kérelem ratifikálására. Milyen témákra készülhetünk, és milyen eredmények várhatók az ukrajnai háború kirobbanása utáni negyedik csúcstalálkozótól?

Viszlát, szélsőbal? – Egymás után búcsúznak a rendszerkritikus baloldal nagy reménységei

Viszlát, szélsőbal? – Egymás után búcsúznak a rendszerkritikus baloldal nagy reménységei

Az elmúlt hetekben két súlyos vereséget volt kénytelen elkönyvelni az európai radikális baloldal. A görög Sziriza elvesztette a görög parlamenti választásokat, és megfelezte szavazóinak számát a 2015-ös nagy győzelméhez képest, amikor négy évre a kormányzást is magához ragadta Görögországban. A spanyol, jelenleg a kormánykoalíció kisebb pártjaként működő Podemos pedig súlyos vereséget szenvedett az önkormányzati választásokon, a július 23-án esedékes parlamenti megmérettetésen pedig már nem is önálló pártként indul, hanem egy nagyobb baloldali szövetség tagjaként. Miközben 2015-ben még mindenki a radikális baloldal előretöréséről beszélt, nyolc évvel később már a hívek jó része sem lát reményt a rendszerkritikus baloldali pártok újjáéledésére.

Nagyon megtáltosodtak a radikális jobboldali pártok az EU-ban – Elérkezett az áttörés?

Nagyon megtáltosodtak a radikális jobboldali pártok az EU-ban – Elérkezett az áttörés?

Ha a mostani trend folytatódik, jó eredményre számíthatnak a jövőre esedékes európai parlamenti választásokon a radikális jobboldalinak tartott pártok. Az EU két országában különösen is érzékelhető az olykor szélsőjobboldalinak nevezett pártok előretörése: Németországban az Alternatíva Németországnak (AfD) második erővé lépett elő a közvélemény-kutatásokban, Ausztriában az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) pedig már magasan előzi az összes többi pártot. Míg azonban utóbbinak jó esélye van arra, hogy a jövő ősszel esedékes osztrák választásokat követően újra kormányra kerüljön, az AfD egyelőre nem tud kitörni a többi párt által köré épített karanténból.

Három évtizede nem történt olyan Oroszországban, mint a Wagner lázadása – Ismétli önmagát a történelem?

Három évtizede nem történt olyan Oroszországban, mint a Wagner lázadása – Ismétli önmagát a történelem?

A Wagner csoport június 24-i lázadásához hasonlót Oroszország több mint három évtizede nem látott. Az akkor még a Szovjetunió fővárosaként működő Moszkvában 1991. augusztus 19-e és 22-e között zajlott le egy puccskísérlet, melynek során a kommunista vezetés keményvonalasai megpróbálták megmenteni a haldokló Szovjetuniót, de végül csak annak bukásához járultak hozzá. Vajon Prigozsinék felkelése hasonló folyamatokat indíthat el a putyini Oroszországban?

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio Blogger
Holdblog

New Yorkban nyafogunk

Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility