• Megjelenítés
Huszák Dániel

Huszák Dániel

Huszák Dániel 2015 óta erősíti a Portfolio csapatát, korábban a biztosítási szektorban dolgozott. Tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán végezte, diplomát szerzett a londoni Middlesex Universitytől is. Főbb témái a haditechnika, biztonságpolitika, nemzetközi kapcsolatok. 2019-ben Junior Prima díjat kapott.
Cikkeinek a száma: 877
A fél világ rettegett Putyin brutális csecsen harcosaitól, aztán jött a meglepetés

A fél világ rettegett Putyin brutális csecsen harcosaitól, aztán jött a meglepetés

Az orosz-ukrán háború első napjaiban váratlan bejelentés érkezett Csecsenföldről: Ramzan Kadirov csecsen vezető 10 ezer harcost küld Ukrajnába, akik az orosz haderő invázióját fogják segíteni. A csecsenek bevetéséről érkező hírek szabályosan sokkolták az ukrán és a nyugati közvéleményt: sokan könyörtelen hatékonyságot, brutalitást vártak a néptől, amely az 1994-96-os orosz-csecsen háború során gyakorlatilag legyőzte az orosz haderőt és kivívta a függetlenségét. A közvélemény aggályaiból eddig nem látunk sokat: a bevetett csecsen harcosok lelkesnek tűnnek, de közel sem olyan hatékonyak vagy brutálisak, mint amit sokan vártak tőlük.

Putyin elővette a legveszélyesebb fegyvereit Ukrajnában – Miért olyan félelmetesek a hiperszonikus rakéták?

Putyin elővette a legveszélyesebb fegyvereit Ukrajnában – Miért olyan félelmetesek a hiperszonikus rakéták?

A hétvégén először alkalmazott Oroszország Ukrajna ellen H-47M2 „Kindzsal" hiperszonikus rakétát, egy katonai raktárlétesítményt semmisítettek meg Ukrajna nyugati részén. A Kindzsal csupán egy abból a viszonylag széles hiperszonikus rakétaarzenálból, mellyel Oroszország rendelkezik; vélhetően az akcióval elsősorban inkább a nyugati országoknak akartak üzenni. De miért is olyan veszélyesek a hiperszonikus fegyverek, melyeknek fejlesztésében talán Oroszország áll a legjobban az egész világon? Nézzük.

Örökre megváltoztatja a háborúkat az ukrajnai konfliktus – Íme 5 dolog, ami biztosan nem marad a régi

Örökre megváltoztatja a háborúkat az ukrajnai konfliktus – Íme 5 dolog, ami biztosan nem marad a régi

Az orosz-ukrán konfliktus az első olyan európai háború a XXI. században, amely két, viszonylag jól felszerelt haderővel rendelkező ország között zajlik, magas internet-lefedettség, gazdasági összefonódás és közösségi média-aktivitás mellett. Alighanem visszafordíthatatlan változásokat fog hozni a mostani katonai konfliktus arra vonatkozóan, hogy néz ki egy modern háború, illetve hogy milyen intézkedéseket kell tennie egy olyan országnak, amely elrettentő erőt szeretne felépíteni. Például: valószínűleg csökken majd a harckocsik szerepe, növekszik a drónok és irányított páncéltörő fegyverek súlya a haderőfejlesztési beszerzésekben, de alighanem jobban fókuszba kerül majd a közösségi média szerepe is az információs hadviselésben és több erőfeszítést tesznek az országok vezetői az ellátási láncok megszakadására való felkészülésbe is. Ezeknek a folyamatoknak a nagy része persze már korábban is megkezdődött, de alighanem most nagyobb lendületet, figyelmet kapnak majd az orosz-ukrán háború miatt.

Egyre durvább fegyvereket visznek Ukrajnába az oroszok, de vajon hol marad az igazi csúcstechnika?

Egyre durvább fegyvereket visznek Ukrajnába az oroszok, de vajon hol marad az igazi csúcstechnika?

Az Ukrajna ellen indított orosz invázió során általánosságban az volt megfigyelhető, hogy az orosz haderő elsősorban nem a csúcstechnikát, hanem a szovjet időkből megmaradt, felújított eszközöket alkalmazza a harcok során. A háború előrehaladtával azonban egyre modernebb orosz járművek, kézifegyverek is megjelentek a harctéren és váltak ellenséges tűz áldozatává vagy kerültek ukrán kézre. Az elmúlt években hypeolt orosz csúcstechnika, például Szu-57-esek, Armaták vagy Urán-9-esek még mindig nem jelentek meg Ukrajnában, melynek több lehetséges oka is van.

Háborús legenda születik: a világ leghalálosabb mesterlövésze Ukrajnában harcol, 6 orosz katonát megölt egy nap alatt

Háborús legenda születik: a világ leghalálosabb mesterlövésze Ukrajnában harcol, 6 orosz katonát megölt egy nap alatt

Továbbra is rengeteg ellenőrizhetetlen valóságtartalmú, feltűnően nagyotmondó állítás terjed az ukrajnai háborúval kapcsolatosan. Az elmúlt napokban futótűzként söpört végig a hír a nemzetközi médiában egy kanadai mesterlövészről, aki pár napja csatlakozott az ukrán haderőt támogató külföldi milíciához. A „Wali” becenevű mesterlövészt úgy emlegetik, mint a ma élő legjobb mesterlövész az egész világon, aki 3,5 kilométerről ölt meg egy ISIS-harcost; első „munkanapján” pedig likvidált is egyből hat orosz katonát Kijev térségében. Érdemes az ilyen híreket erős fenntartásokkal kezelni, de ettől még valószínűleg tényleg felértékelődik a mesterlövészek szerepe majd a nagyvárosok körüli harcok előrehaladtával.

Súlyos vádak Moszkvától: Amerika biológiai fegyvereket fejleszt Ukrajnában?

Súlyos vádak Moszkvától: Amerika biológiai fegyvereket fejleszt Ukrajnában?

Mióta megkezdődött az Ukrajna elleni nyílt orosz invázió, a Kreml küszködött azzal, hogy megtalálja a megfelelő üzenetet, amivel nemzetközi szinten is megindokolják a katonai intervenciót. Ukrajna „nácimentesítése,” az „ukrán atomprogram” vagy az állítólagos, Donyecben folyó népirtás nem ért el széles körű támogatást. Most úgy tűnik, lassan két hét után sikerült találni egy rezonáló üzenetet: az Egyesült Államok „biolaborokat” üzemeltet Ukrajnában, ahol „veszélyes fegyvereket” fejlesztenek és ezt „Amerika is elismerte.” Az üzenet nemcsak Oroszországban, hanem Kínában és semleges országokban is lecsapódott. Tényleg működhet amerikai „biolabor” Ukrajnában? Simán lehet, de ez közel sem jelenti azt, hogy Amerika Oroszországra veszélyes tömegpusztító fegyvereket fejleszt bennük és nem is lenne sok értelme egy ilyen projektnek.

Mi vár Oroszországra az ukrajnai háború után? Itt van az 5 legvalószínűbb forgatókönyv

Mi vár Oroszországra az ukrajnai háború után? Itt van az 5 legvalószínűbb forgatókönyv

Rengeteg elemzést olvasni arról, hogy milyen jövője lehet Ukrajnának az Oroszországgal való háború után. Bármi is lesz a konfliktus kimenetele, az is világos, hogy nemcsak Ukrajna, hanem Oroszország is példátlan helyzetbe került, hiszen a Nyugat egyik pillanatról a másikra gazdasági vasfüggönnyel próbálja leválasztani a világ pénzügyi vérkeringéséről, sorra vonulnak ki az országból a globális nagyvállalatok, és a Kreml sosem látott intézkedésekkel próbálja elkerülni a teljes gazdasági összeomlást. Mi várhat Oroszországra a háború után? Végiggondoltuk az 5 legvalószínűbb forgatókönyvet.

Mi ez a csiki-csuki a lengyel MiG-29-esekkel? Igazából mindenki a háború eszkalációjától fél

Mi ez a csiki-csuki a lengyel MiG-29-esekkel? Igazából mindenki a háború eszkalációjától fél

Lengyelország felajánlotta tegnap az Egyesült Államokon keresztül az összes röpképes MiG-29-es vadászgépét Ukrajnának és arra buzdított más országokat is, hogy tegyenek hasonlóan. Az Egyesült Államok azonban kivitelezhetetlennek nevezte a lengyel ötletet, így egyelőre aligha kerülnek a repülőgépek Ukrajnába. Úgy néz ki, a NATO-országok egyelőre maszatolnak ezzel a projekttel kapcsolatosan, mert nem akarják még jobban magukra haragítani Oroszországot, de az igazság az, hogy amellett, hogy komplikált és kockázatos lenne egy ilyen fegyvertranszfer, értelme sem lenne sok.

Olyat kér Ukrajna, ami egymásnak ugraszthatja a NATO-t és Oroszországot - Miért veszélyes ötlet a repüléstilalmi zóna?

Olyat kér Ukrajna, ami egymásnak ugraszthatja a NATO-t és Oroszországot - Miért veszélyes ötlet a repüléstilalmi zóna?

Mióta Oroszország nyíltan megtámadta Ukrajnát, azóta lobbizik az ukrán kormány, illetve az őket támogató külföldi politikai erők egy része azért, hogy a NATO, az Egyesült Államok, illetve más, szövetséges országok vezessenek be egy úgynevezett repüléstilalmi zónát Ukrajna fölé. Washington, London és a NATO vezetése azonban rendre elutasítja a zóna létrehozására vonatkozó kérelmeket, arra hivatkozva, hogy ez harmadik világháborúhoz vezetne. Nézzük, hogy működne pontosan egy repüléstilalmi zóna Ukrajna felett és minden „jó szándék” ellenére miért nagyon veszélyes egy ilyen deklaráció.

Miért nem foglalta el még Putyin egész Ukrajnát? Itt van az 5 legnyomósabb ok

Miért nem foglalta el még Putyin egész Ukrajnát? Itt van az 5 legnyomósabb ok

Február közepén az amerikai hírszerzés azt jósolta, hogy ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, Kijev 48 órán belül elesik. Ehhez képest lassan két hete tart a nyílt orosz-ukrán háború és az ukrán főváros szárazföldi ostroma még szinte el sem kezdődött. Emellett ráadásul még mindig csak egy nagyvárost ellenőriz Ukrajna területén az orosz haderő (a Krímen és Donbaszon kívül), Harkov, Mariupol, Szumi, Csernihiv tartja magát, Dnyipró és Odessza ostroma meg sem kezdődött, Lviv valószínűleg még sokáig nem is kerül érdemi támadás alá. Miért nem foglalta el még Putyin egész Ukrajnát? Itt van 5 nyomós ok.

Mit jelentenek a színes szalagok az orosz és az ukrán katonákon? Íme a válasz

Mit jelentenek a színes szalagok az orosz és az ukrán katonákon? Íme a válasz

Mióta kirobbant az orosz-ukrán konfliktus, azóta láthatunk képeket arról, hogy mindkét oldal katonái egyre feltűnőbb ragasztószalagokat, karszalagokat, rongyokat aggatnak magukra. Vannak, akik furcsállják, hogy ezek az igencsak feltűnő jelzések terepszínű zubbonyokra, sisakhuzatokra kerülnek fel. Valójában pont a feltűnőség a cél, mutatjuk, miért.

Tragikus az ukrajnai háború, rengeteg az áldozat – Ilyen számokat a második világháború óta nem láttunk

Tragikus az ukrajnai háború, rengeteg az áldozat – Ilyen számokat a második világháború óta nem láttunk

Sajnos úgy néz ki, az ukrajnai háború valódi humanitárius katasztrófa lesz, a magas orosz és ukrán katonai veszteségek mellett a polgári áldozatok száma is exponenciálisan növekszik. Talán sosem tudjuk viszont meg azt, hogy pontosan hány ember vesztette életét ebben az értelmetlen háborúban, mivel mind az orosz, mind pedig az ukrán fél jelentősen torzítja saját sikereit és veszteségeit és a polgári áldozatokat is nehéz összegezni. Mindenesetre, még konzervatív becslések szerint is úgy tűnik, hogy az orosz oldal a második világháború óta nem látott veszteségeket szenved az invázió során és a civil áldozatok száma is magas.

Orosz-ukrán háború: erőre kapott az orosz offenzíva, így áll a frontvonal csütörtök délelőtt

Orosz-ukrán háború: erőre kapott az orosz offenzíva, így áll a frontvonal csütörtök délelőtt

Egy hete tart az orosz-ukrán háború. Az orosz offenzíva erőre kapott, különösen délen haladnak gyorsan, ahol sikerült elfoglalni Herszont és kialakítani az összekötő-folyósot a Krím és a szakadárok által uralt Donbasz között. A Kijev felé induló hatalmas katonai konvoj várakozik, Harkov pedig egyre durvább tüzérségi tűz alatt áll. Szumit, Csernihivet még mindig nem sikerült bevenni. Így áll a frontvonal csütörtök délelőtt.

5 súlyos stratégiai hiba, ami szétverte a rettegett orosz haderő mítoszát

5 súlyos stratégiai hiba, ami szétverte a rettegett orosz haderő mítoszát

Az orosz haderő egy puskalövés nélkül elfoglalta a Krímet, aztán kimentek Szíriába és legyőzték a szír demokratikus erőket és az Iszlám Államot. Az évtized második felében Oroszország hiperszonikus rakétákat, robottankokat, exoszkeletonokat mutatott be. Látványos videók, hősies tettek, modern technológia. Úgy tűnt, hogy az orosz haderő túllépett a Vörös Hadsereg „többet erővel, mint ésszel” doktrínáján és félelmetesen ütőképes, modern védelmi erővé vált. Aztán jött az ukrajnai invázió, vele a videók a szénné égett orosz harckocsi-oszlopokról, a szántóföld közepén hagyott, 25 millió dolláros légvédelmi rendszerekről, a megtépázott orosz hadifoglyokról. Nézzük, mi történt.

Az ukránok állítólag elfoglaltak egy orosz termobárikus rakétavetőt

Az ukránok állítólag elfoglaltak egy orosz termobárikus rakétavetőt

Úgy tűnik, az orosz haderő egyre demotiváltabb Ukrajnában, már igencsak komoly fegyverrendszereket hagynak el a kezelőik teljesen működőképes állapotban. A nap folyamán állítólag az ukrán haderő kezére került egy TOSz-1-es nehéz lángszóró, illetve elhagytak az oroszok egy TOR-M2-es légvédelmi rakétarendszert és egy BTR-menetoszlopot is.

Már csak egy város tartja magát az Azovi-tengernél - A második világháború brutalitását idéző csata következhet

Már csak egy város tartja magát az Azovi-tengernél - A második világháború brutalitását idéző csata következhet

Miközben északon akadozik az orosz támadás, úgy tűnik, délen továbbra is erős az inváziós sereg, gyakorlatilag a teljes Azovi-tenger melletti partszakaszt elfoglalta az orosz haderő, Mariupol városának kivételével, melyet most zárnak körül. Mariupol a híres-hírhedt "Azov hadosztály" bázisa, a város körül második világháborús brutalitású összecsapások várhatók.

Ukrán szuperkatonák, gyengélkedő oroszok, győzhet Ukrajna? – Nézzük a tényeket

Ukrán szuperkatonák, gyengélkedő oroszok, győzhet Ukrajna? – Nézzük a tényeket

Rengeteg a felvétel az interneten kiégett orosz járművekről, halott orosz katonákról. Az ukrán haderő naponta mond be újabb több száz kilőtt orosz járművet, ezerszámra legyőzött katonákat. A nyugati közvélemény szinte mitikus magasságokba emeli az ukrán katonák helytállását. A konfliktus frontvonalait mutató térképeken is látszólag kevés az orosz előrehaladás. Tényleg olyan kemények az ukránok, hogy akár győzhetnek is? Tényleg alulteljesítenek, netán vesztésre állnak az oroszok? Nézzük a tényeket.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility