Hétfőn még azt nyilatkozta Joe Biden elnök az amerikai sajtónak, hogy nem küldenek rakéta-sorozatvetőket Ukrajnának, mivel nem akarnak nekik olyan fegyverrendszert küldeni, mellyel Oroszország területét lehet támadni. Most több médiatermék is arról ír, hogy az elnök meggondolta magát: mégis megkapja Ukrajna a régóta áhított M142 HIMARS rakéta-sorozatvetőket.
Az Ukrajna ellen indult orosz támadás első hetei során vitathatatlanul súlyos logisztikai, morálbeli és stratégiai nehézségekkel küzdött az orosz haderő, melynek végeredménye az volt, hogy a Kijev és Harkiv elleni offenzívát is lényegében visszaverték az ukránok. Most viszont nagyon úgy tűnik, hogy az orosz haderő összeszedte magát és komoly támadásba lendültek a Donyec-medencében – Luhanszk megyét szinte teljesen bekebelezték már, Donyec megye ukrán kézen lévő településeit pedig folyamatosan kerítik be északi, keleti és déli irányból. A kelet-ukrajnai orosz offenzíva eddigi sikerei számos tényezővel magyarázhatók és bár közel sem lejátszott meccs még a térségért folytatott csata, vitathatatlanul nehéz helyzetben vannak az ukránok.
Az Egyesült Államok nem küld olyan rakétafegyvereket az ukrán fegyveres erőknek, melyekkel Oroszország területét tudják támadni – jelentette be Joe Biden. Ezzel lényegében kizárta azt, hogy az Ukrajna által áhított HIMARS rakéta-sorozatvető rendszert Kijev rendelkezésére bocsátja.
Banderisták, banderomobil, banderák – gyakran látjuk ezeket a kifejezéseket az ukrajnai háborúról szóló orosz híradásokban, beszédekben, beszámolókban. Az oroszok Sztyepan Bandera második világháború környékén aktív ukrán nacionalista vezetőre és ideológiájának követőire utalnak, akik a Kreml szerint lényegében egy az egyben megfeleltethetők az oroszok ellen harcoló ukrán katonáknak és önkénteseknek. Az igazság ezzel szemben az, hogy Sztyepan Bandera emlékének megítélése Ukrajnában is megosztó dolog: tény, hogy vannak, akik a modern ukrán nacionalizmus egyfajta ideológiai atyjaként gondolnak rá, ugyanakkor rengeteg ukrán állampolgár határolódik el egyértelműen Banderától, illetve a nemzetiszocialista Németországgal való kollaborációjától. De ki is volt valójában Sztyepan Bandera és mekkora befolyása van a "banderistáknak" a mai Ukrajnában? Nézzük.
Rengeteg szó esik az orosz-ukrán háborúban a nyugati Javelin és NLAW páncéltörő fegyverekről, viszont sokkal kevesebbet lehet hallani az ukránok saját fejlesztésű Sztugna (vagy Sztuhna) P fegyverrendszeréről, amely legalább annyira tizedeli az orosz páncélosállományt, mint a nyugati fegyverek; sőt, már két harci helikoptert is lelőttek vele. Mit tud a Sztugna-P? Tényleg olyan jó fegyver, netán jobb, mint az amerikai Javelin? Nézzük.
82 napig tartották az ukrán fegyveres erők Mariupolt az orosz támadással szemben, május 16-án végül Volodimir Zelenszkij ukrán elnök parancsára letették a fegyvert. Ezzel az orosz haderő, a csecsen gárdisták és a kelet-ukrajnai szakadárok megnyerték az ukrajnai háború eddigi legvéresebb és leghosszabb csatáját, amely az utolsó hetekben már tényleg pokoli körülmények közt, a föld alatt zajlott. Miközben az ukrán vezetés azt próbálja kommunikálni, hogy a Mariupolt védő ukrán hősök megmenekültek, az igazság az, hogy sorsuk az orosz katonai vezetők kezében van, az ukrán Azov nemzeti gárdista alakulat tagjai pedig szinte biztosan cudar, kegyetlen jövőre számíthatnak.
Függetlenül attól, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem jelentett be semmit május 9-én, úgy tűnik, szép csendben változás indult az orosz haderő ukrajnai stratégiájában és a Kreml kommunikációjában is. Úgy tűnik, Kijev után most Harkiv városát és térségét is elhagyják az oroszok, helyette inkább Ukrajna déli részére, ezen belül is Odesszára kezdenek el koncentrálni. Kevésbé valószínű, de nem kizárható, hogy hamarosan Fehéroroszország délnyugati részéből is támadás indul Luck, majd Lviv ellen, azzal a céllal, hogy a nyugati fegyverszállítmányok útvonalát elvágja az orosz, esetleg belarusz haderő. Változás történt a Kreml kommunikációjában is: most már nem csupán nácikról és NATO-vegyifegyverekről beszélnek, hanem gyakorlatilag nyíltan, deklarált módon területeket kezdenek el Ukrajnától az Orosz Föderációhoz csatolni.
Gyorsan véget ért ma Oroszország győzelmi napi parádéja Moszkvában. A legmodernebb orosz szárazföldi katonai járműveket láthattuk ma felvonulni, viszont a tavalyihoz képest kevesebb jármű vett részt az eseményen, nem volt légi bemutató és látványosan hanyagolták az ukrajnai háborút támogató „Z” jelképeket is.
Teljesen eltérő várakozásokat közöltek a nyugati országok hírszerzési tisztségviselői arról, hogy mire készül Vlagyimir Putyin elnök május 9-én, a náci Németország felett aratott győzelmi napi ünnepségen; nagyjából csak arról van konszenzus, hogy az orosz vezető valamilyen nagy bejelentést tesz majd az ukrajnai háborúval kapcsolatosan. Az egyik elmélet az, hogy Putyin elnök azt jelenti be, hogy „sikerrel zárultak Ukrajnában a különleges műveletek” és „győzelmet aratott az orosz haderő a nácizmus felett.” Talán jelen állás szerint ez az egyik legvalószínűbb forgatókönyv, összeszedtük, hogy miért.
Az Ukrajna ellen indított orosz katonai invázió több szempontból is hatalmas meglepetést okozott a világnak. Amellett, hogy sokan nem gondolták, hogy tényleg megtörténik, most már egyértelműen elmondható, hogy a nyugati országok szankciós-hadjáratának intenzitása, az általuk biztosított hadianyag-támogatás, illetve az orosz haderő vártnál gyengébb teljesítménye is váratlan fordulat a háború tekintetében. Mindez egyértelmű üzenet lehet a Kínai Népköztársaság számára is, akik komolyan fontolgatták azt, hogy a közeljövőben megtámadják Tajvant, de látván az Ukrajnához köthető eseményeket, van rá esély, hogy egyelőre polcra tették a tervet. Egy invázió Tajvan ellen ugyanis sok szempontból hasonló, mégis sokkal nehézkesebb, véresebb és gazdaságilag is szignifikánsabb lenne, mint Oroszország Ukrajna elleni háborúja.
Az ukrán nép kitartásának és a példátlan nyugati támogatásnak köszönhetően ma már szinte biztosra vehető, hogy nemhogy túléli Ukrajna az orosz inváziót, de Európa, sőt, a világ egyik legerősebb haderejével rendelkező országaként emelkedik majd ki a konfliktusból. Úgy tűnik ugyanis, hogy egyelőre a nyugati országok sokkal gyorsabban küldik a katonai felszereléseket Ukrajnába, mint azt az orosz haderő leszerelni képes, ráadásul régiós összehasonlításban nem igaz, hogy az ukrán haderőt csupán „leselejtezésre váró szeméttel” szerelik fel a nyugati országok. Ukrajna a példátlan nyugati támogatásnak köszönhetően a háború után alighanem teljesen új geopolitikai szerepben találhatja magát tapasztalt és jól felszerelt haderejének köszönhetően, amely ezzel a dinamikával még a német vagy lengyel haderőnél is ütőképesebbé válhat.
Folyamatosan növekszik annak a kockázata, hogy az ukrajnai háború átgyűrűzik Moldovába is, melynek szakadár Dnyeszteren túli régiójában 1992 óta orosz katonák állomásoznak. A térségben több robbanás is történt az elmúlt bő egy hétben, az oroszok és a moldovaiak (illetve a Nyugat és Ukrajna) egymást vádolják azzal, hogy háborút akarnak eszkalálni az országban. Bár Moldova is óvatosan közeledett a közelmúltban a NATO és az EU felé, irányukba a nyugati támogatás közel sem olyan szoros és sokrétű, mint Ukrajna esetében. Jelen állás szerint elmondható, hogy a moldovai haderő egyáltalán nincs megfelelően felkészítve arra, hogy egy háborús helyzetet rendezzen.
Minden korábbinál részletesebb listát tett közzé nemrég az amerikai védelmi minisztérium azokról a fegyverekről, haditechnikai eszközökről, melyet az ukrán haderőnek biztosítanak. A listán olyan tételek is szerepelnek, melyet az Egyesült Államok még soha korábban nem közölt (pl. robothajók), illetve összegezve vannak rajta olyan meglepően magas számok is, mint például az, hogy Amerika már 50 millió darab lőszert és 19 500 tankelhárító fegyvert küldött Ukrajnának.
Érdekes videót tett közzé a High-tech Force Facebook-oldal, Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos hivatalos oldala. A felvételen lényegében bejelenti: Magyarország előrehaladott tárgyalásokat folytat 155 milliméteres, HX3-as önjáró lövegek beszerzésére.
A tragikus civil és katonai emberélet-veszteségek mellett elképesztő mennyiségű páncélozott és nem páncélozott katonai jármű is megsemmisül az Ukrajnában történő harcok során; olyan sok, hogy ezt már kifejezetten nehéz nyomon követni. Mind az orosz, mind az ukrán haderő veszteségei nagyon súlyosnak tűnnek. Az eddig ismert információk alapján készítettünk három ábrát, amely mutatja a két haderő egymáshoz viszonyított veszteségeit az ukrajnai háború során.
Történelmi döntést hozott az Egyesült Államok szenátusa: felélesztik a Lend-Lease programot; azt a második világháborús intézkedési sémát, mellyel elsősorban Nagy-Britannia és a Szovjetunió haderejét töltötték fel amerikai gyártmányú haditechnikai eszközökkel. Nagy kérdés egyelőre, hogy az intézkedés csupán a bürokrácia csökkentését célozza-e meg, vagy valóban változik majd az Ukrajnának biztosított haditechnikai eszközök jellege is. Ukrajna ugyanis korábban számos olyan katonai felszerelést kért az Egyesült Államoktól, melyet Washington ilyen-olyan indokokra hivatkozva nem volt hajlandó nekik leszállítani. Most, hogy Ukrajna rácáfolt az amerikai döntéshozók várakozásaira, akik azzal számoltak, hogy Kijev 48-72 órán belül orosz kézre kerül, elképzelhető, hogy az ukrán haderőnek biztosított technikai eszközök skálája is bővül majd.
Február 24-én nyíltan is megtámadta Oroszország Ukrajnát, ennek, illetve a Moszkvával szemben foganatosított nyugati szankcióknak pedig példátlan hatása volt a világ geopolitikai klímájára. Nemcsak új hidegháborúról beszélhetünk, de több olyan régi, lokális ellentét is felhevülni látszik, vagy legalább váratlanul újra előkerült, amely korábban már háborút hozott, vagy nagyon közel állt a háborúhoz egyes országok közt. Nézzük, melyek ezek.
Az Ukrajna ellen indult, nyílt orosz invázió kezdete óta fontos szerepet játszanak Ukrajnában az orosz különleges erők; biztosan az országban harcolnak már a GRU és a Roszgvargyija szpecnazosai, illetve az elitegységként emlegetett VDV-deszantosok is. Ahogy más alakulatoknál, az orosz különleges erőknél is súlyosak a veszteségek, ami jelentős részben azzal is indokolható, hogy tényleg nagyon nehéz körülmények közt kell a szpecnazosoknak, deszantosoknak harcolniuk, részben rossz vezetői döntések, részben a modern hadviselés történelmében példátlan harctéri feltételek miatt. Nézzük, mit lehet tudni az Ukrajnában harcoló, orosz elitegységekről.
Az orosz-ukrán háború nem csupán földön, vízen, levegőben, de az interneten is zajlik, mind az orosz, mind pedig az ukrán fél harcol a követők, lájkolók szívéért és lelkéért is. Ebben a nexusban nem csoda, hogy a gúnyolódás is elkezdődött a két, közösségi médiában kifejezetten aktív fél közt: az orosz oldalon harcoló csecseneket „Tiktok-zászlóalj,” az ukrán oldalon harcoló külföldi önkénteseket „Reddit-zsoldosok” vagy „Reddit-zászlóalj” névvel csúfolják. Mind a Roszgvargyia csecsenjeinek, mind az ukrán idegenlégiósoknak képzettsége jó indulattal is hiányosnak nevezhető, de cserébe nagyon aktívak a közösségi médiában.
Az orosz haderő már rengeteg tankot és egyéb páncélozott járművet vesztett Ukrajnában; az ukránok szerint az oroszok már több mint 600 harckocsit és 1700 páncélost vesztettek az invázió kezdete óta, de még a reálisabb, Oryx projekt által vezetett összesítés szerint is 340-nél áll az orosz harkocsi-, 322-nél az IFV-, illetve 80-nál az APC-veszteségek száma. Mi lehet az oka a vártnál sokkal komolyabb páncélos-veszteségeknek? Nézzük.
Az élettársi életközösség megszűnésekor is felmerül az igény az élettársi kapcsolat "jogi" lezárására,... 
Húsz éve nem látott jelenség köszöntött be: a vezető amerikai részvényindex hozama alacsonyabb, mint a kockázatmentesnek... 
Az év vége közeledtével egyre többeket foglalkoztathat az a gondolat, hogy mihez kezdjenek az önkéntes nyugdíjpénztári...
Tegnap eladtam az összes T. Rowe Price részvényemet 122,075 dolláron, egy hónap alatt ment 7,18%-ot. Ha várok...
Kormányzati tényezők és a szellemi hátterük köreiben rendszeressé vált a magyar gazdaság nehézségei legfőbb...
A közelmúltban kihirdetésre került az új termékfelelősségi irányelv (2024/2853 irányelv), amely megújítja,...
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
