Hornyák József

Hornyák József

Hornyák József a Budapesti Gazdasági Főiskolán végzett 2011-ben, majd a Világgazdaságnál helyezkedett el. A lapnál újságíró, szerkesztő, rovatvezető, majd a VG.hu felelős szerkesztője volt. A Portfolio csapatához 2017-ben csatlakozott, ahol makrogazdasági elemzéssel és címlapszerkesztéssel foglalkozik. 2016-ban megkapta a Budapesti Corvinus Egyetem Pro Facultate in Mediis díját, 2018-ban pedig Junior Prima díjat vehetett át. 2020-tól a Portfolio új vélemény rovatát, az On The Other Handet szerkeszti.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 228
Sinkó Ottó: eljött az ideje a 4. koronavírus elleni oltásnak Magyarországon

Sinkó Ottó: eljött az ideje a 4. koronavírus elleni oltásnak Magyarországon

Nem várhatunk arra, hogy megérkezzen az omikron-specifikus koronavírus elleni oltás Magyarországra, hiszen sokaknak már most is nagyon alacsony a védettsége a vírussal szemben. „Akik két Sinopharm vakcinát kaptak tavasszal és egy emlékeztető oltást nyáron, azoknak lehetővé kell tenni a 4. oltás felvételét” – mondta a Portfolio-nak Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója a vállalat munkavállalóinak tesztelési eredményeire alapozva. Szerinte a kormánynak januárban biztosítani kell a hozzáférést a 4. oltáshoz, aminek a felvételét azoknak is érdemes megfontolniuk, akik négy-öt hónapja kapták meg a 3. dózist, hiszen jelentősen mérséklődhetett mostanra az ellenanyag-szintjük. Sinkó beszélt az oltások hatékonyságáról, a vakcinamixekről és az oltások nyújtotta halálozás elleni védelemről is.

Bréking: Magyarország újra tárgyal az EU-val a Pfizer-vakcinák beszerzéséről az omikron miatt

Bréking: Magyarország újra tárgyal az EU-val a Pfizer-vakcinák beszerzéséről az omikron miatt

Magyarország visszaszáll a közös uniós Pfizer-vakcina beszerzésbe - értesült a Portfolio, az információt a Koronavírus Sajtóközpont válaszában lényegében megerősítette nekünk. Az omikron vírusvariáns megjelenése és várható dominánssá válása miatt ugyanis Magyarország újra az Európai Unió közös vakcinabeszerzésén keresztül jutna Pfizer-vakcinákhoz a felnőttek számára is, amit immár az új mutációra fejlesztenek. Az EU variánskövető lehívását csütörtökön éjjel jelentett be az Európai Bizottság elnöke.

Magyarországot is elérte a világ legsúlyosabb problémája, ami mindenkit térdre kényszerít

Magyarországot is elérte a világ legsúlyosabb problémája, ami mindenkit térdre kényszerít

Az alapanyaghiány, a chiphiány, az ellátási láncok problémája az egész világgazdaságot megrázza, és úgy tűnik, hogy Magyarországon is egyre súlyosabb gondokat okoz. A Covid miatti korlátozások időszakában a kereslet hiánya volt a legnagyobb gondjuk a vállalatoknak, a kilábalás időszakában viszont az alapanyag és a kapacitáshiány korlátozza a termelésüket. A feldolgozóipar és az építőipar egyaránt küzd ezzel, és könnyen lehet, hogy a következő időszakban fennmarad ez a probléma.

Új növekedési motor kell Magyarországnak

Új növekedési motor kell Magyarországnak

Válság előtti szintre süllyedt a munkaerőtartalék Magyarországon az idei harmadik negyedévben, miközben a foglalkoztatás rekordmagas, a munkanélküliség szintje pedig közelíti a teljes foglalkoztatást. Úgy tűnik, hogy a munkapiaci tartalékok fogyóban vannak, a népesség csökkenése folytatódik, így kérdéses, hogy a munkaerőintenzív növekedési modell kifutásával milyen hajtóereje lesz a GDP növekedésének.

Az oltatlanok diktatúrájának végnapjai?

Az oltatlanok diktatúrájának végnapjai?

Európában a járvány negyedik hullámában újra szigorú korlátozásokat vezetnek be az országok, miután a kórházak egyre nagyobb nyomás alatt vannak és egyre többen halnak meg a vírus miatt. Ez az első hullám, amit megakadályozhattak volna az oltások, hiszen a vírus elleni legerősebb fegyver minden ország számára rendelkezésre áll. A járvány most azonban azoknak a mindennapjait is negatívan befolyásolja, akik beoltatták magukat. Amíg a Covid-hullámok nem szelídülnek meg, addig mind a gazdaság, mind az egészségügy bajban lesz, ami sok halálozásban, poszt-Covidban, alapanyaghiányban, ellátási problémákban, áremelkedésekben mutatkozik meg. Ez már nem az oltottak és az oltatlanok közötti ellentétről szól, hanem a normális élet és a káosz közötti választásról.

Horvátország nem tudja kicsavarni az INA-t a Mol kezéből – Nincs vége a Hernádi-Sanader ügynek

Horvátország nem tudja kicsavarni az INA-t a Mol kezéből – Nincs vége a Hernádi-Sanader ügynek

Magyarországon továbbra is biztonságban van, külföldre azonban nem igazán utazhat Hernádi Zsolt, a Mol vezére, ugyanakkor úgy tűnik, hogy a Mol irányítási joga egyelőre nincs veszélyben az INA felett – így összegezhető a horvát Legfelsőbb Bíróság közelmúltbeli döntésének hatása a Molra és Hernádi Zsoltra nézve. Cikkünkben bemutatjuk a szövevényes Mol-INA-ügyet, illetve a Hernádi-Sanader-pert. A helyzet nem egyszerű: a nemzetközi választottbíróság korábban egyhangúlag elkaszálta a horvátok beadványát, és nem látta bizonyítottnak a korrupciót, a horvátoknál viszont már a Legfelsőbb Bíróság is kimondta, hogy börtön jár a kenőpénz miatt. A Mol most a horvát Alkotmánybírósághoz fordul, ahol jó esélyei vannak. De bármi is lesz a történet vége, a magyar olajcég csakis piaci áron hajlandó megválni az INA-tól.

Új világ a magyar vírushelyzetben – Ez már nem csupán az oltatlanok járványa

Új világ a magyar vírushelyzetben – Ez már nem csupán az oltatlanok járványa

A koronavírus delta variánsának megjelenése óta világos, hogy a magyar átoltottság nem lesz elég a 4. hullám legyőzéséhez. Sokáig azonban azt lehetett gondolni, hogy az újabb hullám már leginkább az oltatlanok járványa lesz, illetve nem fut fel kifejezetten magasra a halálozás. Ez azonban az elmúlt hetekben megkérdőjeleződött. Amíg a kormány igyekezett a lehető legkevesebbet beszélni a vírusról, addig az expozíció extrém mértékűvé vált Magyarországon. A koronavírus robbanásszerű terjedése miatt a következő hetekben, hónapokban a járvány már nem csupán az oltatlanok problémája lesz, hanem az egész országé.

„A bolygó ledarálását nem ússzuk meg büntetlenül”

„A bolygó ledarálását nem ússzuk meg büntetlenül”

A bolygó ledarálását nem ússzuk meg büntetlenül – mondta Kemenesi Gábor biológus, víruskutató a Portfolio-nak adott interjújában, aki a Vírusvadászat című könyv társszerzőjeként azt fejtegeti, hogy előre lehetett látni a pandémiát, és arról is beszél, hogy újabb vírusválságok várhatnak ránk. Ugyanis számos vírusnak megvan a képessége arra, hogy emberre ugorjon át. Túl sokan lettünk, túl nagyok lettünk, és nem figyelünk az állatok természetes élőhelyére. Ami az új koronavírus 4. hullámát illeti, szerinte legalább 80%-os átoltottság kell ahhoz, hogy egy társadalom jó helyzetben legyen, vagyis Magyarországnak tovább kell növelnie a 60%-os arányt. Úgy véli, hogy a vírus gyors terjedése miatt az akut szakasz után nem mondhatunk búcsút az új koronavírusnak, utána jön ugyanis a poszt-Covid, ami sok olyan ember életét nehezíti meg, aki oltás nélkül esik át a fertőzésen.

Itt a kötelező oltás Magyarországon, de még keményebb intézkedéseket kér Parragh László

Itt a kötelező oltás Magyarországon, de még keményebb intézkedéseket kér Parragh László

Parragh László örül a kormány döntésének, miszerint a cégek kötelezővé tehetik az oltást, de szerinte itt nem állhatunk meg. Az MKIK elnöke még súlyosabb restrikciókat kér az oltatlanokra, mert szerinte csak úgy vészelhetjük át a koronavírus-hullámokat, ha mindenki felveszi az oltást. Ez az érdeke az embereknek, a cégeknek, a gazdaságnak.

Melyik a legjobb koronavírus-oltás Magyarországon? Végre megérkezett a válasz

Melyik a legjobb koronavírus-oltás Magyarországon? Végre megérkezett a válasz

A Moderna és a Pfizer vakcinákkal oltottaknak a legmagasabb az ellenanyagszintjük, míg a Sinopharmmal oltottaknak a legalacsonyabb – derült ki a Videoton munkavállalói körében végzett vizsgálat eredményéből. A leghatékonyabbak az mRNS-vakcinák, erős védelmet nyújtanak az adenovírusos technológiák is, azonban az elölt vírust tartalmazó Sinopharm esetében mindenképpen a 3. dózis felvételét tartja indokoltnak a cégcsoport. Az újabb dózis felvétele után viszont hatalmas mértékben nő az ellenanyagszint. Sinkó Ottó, a cég társ-vezérigazgatója arról is beszélt a Portfolio-nak, hogy vakcináktól függetlenül nagyjából három hónap alatt harmadára esik az antitestek száma, így idővel valószínűleg mindenkinél ismétlő oltásra lesz szükség.

Anglia megroppan, pedig nem kellett volna így történnie

Anglia megroppan, pedig nem kellett volna így történnie

Senkit sem kell, hogy meglepjenek Nagy-Britannia uniós kilépésnek negatív gazdasági és társadalmi hatásai. Borítékolható volt, hogy rosszabb gazdasági teljesítmény és valamelyest alacsonyabb életszínvonal jellemzi majd az országot ahhoz képest, mintha az EU tagja maradt volna. De mivel nincs két párhuzamos világ, ezért a Brexit-párti politikusok bíztak abban, hogy mindez rejtve marad. A 100 ezer kamionsofőr hiánya miatt bekövetkező látványos zűrzavar intő jel kell, hogy legyen minden populista politikus számára, akinek megfordul a fejében az EU-s kilépés. Az unió elhagyását ugyanis még a világ egyik legfejlettebb országa sem tudta néhány karcolással átvészelni, legjobb esetben is mély, lassan gyógyuló, és olykor még fájdalmasabbá váló sebek emlékeztetik őket a kilépésre.

Elképesztően sok embert érint az új magyar bérrobbanás

Elképesztően sok embert érint az új magyar bérrobbanás

Van olyan év, amikor a minimálbér és a garantált bérminimum emelése kevesebb dolgozót érint, és van olyan, amikor elég sokat. Természetesen ez attól függ, hogy milyen mértékben emelik a legkisebb kereseteket, hiszen a dolgozók tetemes része mindössze 10-15%-kal keres többet a legkisebb béreknél. A kormányzat idén is elemzést készített arra vonatkozóan, hogy hány embert érintene a legkisebb bérek 20%-os emelése, ők milyen ágazatban, melyik régióban, és mekkora cégeknél dolgoznak. A Portfolio birtokába került anyagból kiderült, hogy a jelentős mértékű béremelés több mint 1,2 millió munkavállalót érintene 2022-ben, százezrekkel többet, mint idén.

Kiszámoltuk: itt a nagy magyar koronavírus-rejtély megoldása

Kiszámoltuk: itt a nagy magyar koronavírus-rejtély megoldása

Hetek óta az tartja lázban a magyarországi koronavírus-helyzetet követőket, hogy a viszonylag kevés napi új fertőzötthöz miért társul sok kórházi ápolt és lélegeztetett, hiszen a magas átoltottság alapvetően más járványügyi számokat indokolna. A pontos választ senki sem tudja a kérdésre, azonban az igazsághoz az lehet a legközelebb, hogy a megfertőződött oltottak egy jelentős része nem kerül be a fertőzötti statisztikába. Az oltottságból fakadó védelmet is figyelembe véve adódik a következtetés: a koronavírus most erőteljesebben van jelen az országban, mint tavaly ilyenkor.

Magyarországot megállíthatja egy betonfal

Magyarországot megállíthatja egy betonfal

A magyar gazdaság kilábalásával párhuzamosan újra egyre több üres álláshelyet jelentenek a cégek. A KSH friss adatai alapján egyre komolyabb munkaerőhiányról beszélhetünk, a vállalatok pedig újra úgy érzik, hogy a növekedésük fő korlátja a képzett dolgozók hiánya. Egyelőre nem olyan nehéz a helyzet, mint ahogy a válság előtt tapasztalták, de csak idő kérdése, hogy súlyosabbá váljon, mint akkor volt. Ezzel könnyen lehet, hogy a végéhez közeledik a munkaintenzív növekedés szakasza Magyarországon.

Egyetlen téma maradt az ebédlőasztalnál, ami rossz hír Magyarországnak 

Egyetlen téma maradt az ebédlőasztalnál, ami rossz hír Magyarországnak 

Ma már nem igazán lehet úgy leülni ebédelni, hogy az első falat előtt ne kerülne szóba az egyre kellemetlenebbé váló infláció. És lassan nem lehet megemlíteni a hivatalos adatokat úgy ebben a beszélgetésben, hogy az ne váltson ki kacajt a társaságból. Pedig éppen ez a két dolog az, amit az inflációval kapcsolatban a jegybankok és kormányok el akarnak kerülni. Ha nem sikerül, akkor mindenki magasabb és magasabb árakra számít a jövőben.

Rolek: csődöket hoz a 200 ezres minimálbér a munkáltatói járulék jelentős csökkentése nélkül

Rolek: csődöket hoz a 200 ezres minimálbér a munkáltatói járulék jelentős csökkentése nélkül

Csak úgy tudja elképzelni a bruttó 200 ezer forintos minimálbért a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, ha nagyon jelentős mértékben csökken a szociális hozzájárulási adó. Ha ez nem valósul meg, akkor a 20%-os béremelés miatt nagyon sok vállalat kerül nehéz helyzetbe, ez elbocsátásokat és vállalati csődöket eredményezhet. Rolek Ferenc, a szervezet alelnöke a Portfolio-nak adott interjújában azt mondta, hogy a bérszint nem indokolja a kifejezetten gyors béremelkedést, mert a magyar bérek a gazdaság teljesítményével és a termelékenységgel szinkronban vannak, reálértékben, vásárlóerőben nincsenek elmaradva a régiós szinttől.

Parragh: még kevés is lesz a 200 ezres minimálbér, ha ekkora az infláció

Parragh: még kevés is lesz a 200 ezres minimálbér, ha ekkora az infláció

A magyar gazdaság el tudja viselni, hogy bruttó 200 ezer forintra emelkedjen a minimálbér, mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Portfolio-nak adott interjújában. Szerinte a minimálbér alakítására nem költségelemként kell tekinteni, hanem úgy, mint a gazdaságfejlesztés eszköze. Parragh úgy véli, szakítani kell az elmúlt 30 év gondolkodásával, miszerint az olcsó munkaerő a versenyképesség kulcsa, és rátérni arra az európai útra, amely a bérek kérdését több szempontból – hatékonyság, termelékenység, well-being – vizsgálja. Úgy véli, meg kell emelni a béreket, mert ma már nem Szlovákiából jönnek ide dolgozni, hanem mi megyünk oda, és nem szabad, hogy ugyanez bekövetkezzen Nyugat-Romániával is. Szerinte a XXI. században olyan bért kell fizetni az embereknek, hogy el tudjanak menni nyaralni vagy tudjanak maguknak autót venni. Az MKIK elnöke szerint a magyar gazdaság a kilábalás ellenére komoly problémákkal néz szembe, ilyen a magas infláció, amelyet az MNB-nek kellene leszorítania.

Megelevenedett a földi pokol: a világ veszélyesebb hellyé vált

Megelevenedett a földi pokol: a világ veszélyesebb hellyé vált

A Nyugat afganisztáni kivonulása egy húsz éve zajló történet katasztrofális lezárásának látszik, azonban ez még nem a történet vége, csak egy olyan fejezet utolsó sora, amely – a vietnami háború óta nem látott képsorok után – könnyen lehet, hogy veszélyesebb hellyé tette a világot. Nem nevezhetjük azonban teljes kudarcnak a mögöttünk álló két évtizedet, hiszen a terroristák meggyengítése működött, amivel megbecsülni sem lehet, hogy hány merényletet sikerült megakadályozni. Az afganisztáni nemzetépítés azonban valójában teljesen irreális elképzelés volt. Amerikának újfent be kell látnia, hogy egy ország intézményi környezete – normák, tradíciók, szokások – csak évszázadok alatt alakíthatóak át, és a legkevésbé sem megy akkor, ha a közösség nem akarja. A nemzetépítés bukása után a tálibok felemelkedésével a nyugati országokat fenyegető terrorszervezetek ismét megerősödhetnek.

Úgy tűnik, már csak horroráron nyaralhatsz Magyarországon

Úgy tűnik, már csak horroráron nyaralhatsz Magyarországon

Nem kérdés, hogy az ágazatok közül a turizmus kapta a legsúlyosabb sebeket a Covid-válság közepette. A vérszegény állami segítségnyújtás miatt pedig az ágazat szereplői maguk próbálják ezt begyógyítani. Lehetett volna másképp is, például egy erős Kurzarbeittal (bértámogatással), de ami elmúlt, azon nem könnyű változtatni. Az összeomlás után most árrobbanás és munkaerőhiány jellemzi az ágazatot, ami a szolgáltatásminőség kapcsán is kérdéseket vet fel. Idén nyárra így eljutottunk oda, hogy egyre több külföldi nyaralás vált árban versenyképessé a magyarországival.

Szijjártó Péter: vállaljuk a vitát Brüsszellel, akkor sem hátrálunk meg, ha visszatartják az EU-forrásokat

Szijjártó Péter: vállaljuk a vitát Brüsszellel, akkor sem hátrálunk meg, ha visszatartják az EU-forrásokat

Magyarország vállalja a vitát Brüsszellel, nem fog változtatni a pedofil és gyermekvédelmi törvényen, akkor sem, ha emiatt az EU visszatartja az uniós források folyósítását a helyreállítási alapból – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter szerint a magyar gazdaság akkor is el fogja érni az 5,5%-os növekedést, ha az EU-tól nem kapunk forrásokat.  Beszélt arról is, hogy az általa vezetett operatív törzs olyan intézkedéseket hoz meg, amelyek támogatják a magyar gazdaságot, amely szerinte jó helyzetben van. Ugyanis sosem érkezett még annyi új beruházás az országba, amennyi az idei első félévben. Szerinte a magyar vállalatok külföldi terjeszkedésének támogatása nemcsak a cégeknek jó, hanem az ország stabilitásának is hasznára válik. Szijjártó Pétert kérdeztük a járvány esetleges negyedik hullámának hatásairól és a lehallgatási botrányról is.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.