Három éve indult el a Portfolio Vélemény rovata, az On The Other Hand. Azóta neves magyar közgazdászok, gazdaságpolitikusok, társadalomtudósok, geopolitikai szakértők „otthonává” vált a rovat. A magyar tudóstársadalom krémje mellett mostantól a legnevesebb nemzetközi szakértők cikkeit is olvashatjuk a Portfolio-n: érkezik a Project Syndicate!
Miért nem nőtt a munkanélküliség világszerte, és miért látunk kedvező foglalkoztatási adatokat Magyarországon, ha a gazdaság gyengélkedett az elmúlt időszakban? Sokan feszegetik ezt a kérdést, ezért most utánajártunk, hogy pontosan milyen munkaerőpiaci folyamatok játszódnak le hazánkban.
Jövőre alacsonyabb ütemű béremelkedés várható Magyarországon, mint amilyen gyorsan idén nőttek a fizetések. Szerencsére azonban még így is jobban járnak a dolgozók 2024-ben, mert az infláció várhatóan sokkal alacsonyabb lesz. Ennek hatására az idén visszaeső reálbérek újra növekedési pályára kerülnek.
A korábbi ingyenes helyett fizetőssé váló parkolás, energiahozzájárulási díj, kötelező minibár díj, fizetőssé váló wellness-szolgáltatások. A hazai szállásadók – érezve azt, hogy a szobaárak emelésénél sok esetben elmentek a vendégek fizetőképességének határáig – alternatív módszerekkel élnek az árazásaikban, hogy a költségeik egy részét érvényesíteni tudják a fogyasztói árakban. A szobaárak mellett ezért érdemes alaposan átnézni a kötelező költségelemeket, illetve azokat a szolgáltatásokat, amelyek korábban ingyenesek voltak.
Az előző év azonos időszakához képest 0,3%-kal csökkent (szezonálisan igazítva), míg az idei második negyedévhez viszonyítva 0,9%-kal nőtt a GDP - erősítették meg a KSH részletes adatai a korábbi becslést. Az ipar, az építőipar, illetve a mezőgazdaság jól teljesített, de a visszaeső belső kereslet miatt a szolgáltatások továbbra is gyengélkednek. Az idei első három negyedévben 1,2%-kal csökkent a GDP, így az már biztos, hogy 2023 egészében visszaesik a magyar gazdaság.
Mindössze fél év alatt 4500 boltra került lakat Magyarországon. Ilyen drasztikus bezárási hullámot még sosem láttunk. Az inflációs válság nemcsak a lakosságnak, de a boltoknak is kritikus időszakot jelent. A bezárási hullám kifejezetten rossz hír: a verseny csökkenése végül magasabb árszinthez vezethet.
Gyakran halljuk, hogy a kiskerláncok brutális „árháborút” folytatnak a vásárlók kegyeiért, de legalább ennyiszer mondják rájuk azt, hogy dörzsölt „árspekulánsok”, akik folyamatosan „drágítanak”. Sokszor ugyanazon intézmény vagy megszólaló is használja mindkét kifejezést, pedig triviális, hogy egyszerre nem lehet az árakat letörni (háborúzni) és közben arcátlanul emelni (spekulálni). Utánajártunk, hogy mi történik Magyarországon.
Jövőre 10% körüli béremelkedés várható Magyarországon, ami lassabb ütem, mint az idei, 15%-os növekedés. A bérek kisebb mértékű emelkedésének nyilván nem örülnek a dolgozók, de a jó hír az, hogy az infláció 2024-ben harmada lehet az ideinek, aminek hatására újra nőhetnek a reálkeresetek. Elemzők szerint azonban komoly kockázatok azonosíthatók, így benne van a pakliban az inflációs meglepetés.
Ma már nem a munkaerőhiány a legsúlyosabb problémája Magyarországnak, hanem az, hogy a gazdasági recesszió következtében eltűnt a kereslet. A vállalatok és a lakosság is igencsak óvatosan költ, így a következő hónapok az ipar és az építőipar számára is nehezek lesznek. Utóbbit a költségvetési kiadáscsökkentések is sújtják. A legjobban a szolgáltatószektor birkózik meg a problémákkal, de a vásárlóerő csökkenése itt is egyre súlyosabb helyzetet teremt. A változó helyzet – a munkaerőhiány háttérbe szorulása – következménye, hogy a tavaly megélénkülő ár-bér spirál eltűnhet. Az egyre kevesebb betöltetlen álláshely, a mérséklődő infláció, illetve a helyenkénti leépítések miatt a vállalatoknak idén nem kell másodszorra is bért emelniük, ahogy azt tavaly láttuk. A jövő év azonban még nyugtalanító helyzeteket teremthet.
Hónapok óta azt halljuk, hogy ősszel fellélegezhetnek a dolgozók, mert az éves infláció végre alacsonyabb lesz, mint a béremelkedési ütem. Az éves alapú indexek statisztikailag ugyan jól néznek ki, de a rossz hír az, hogy a munkavállalók ebből szinte semmit sem fognak érezni.
November 20-ra várható egy olyan átfogó bérmegállapodás, amely nemcsak az idei bérkompenzációról, a jövő évi emelésről, de a következő 4 év béremelési stratégiájáról is szól. Lényegében célegyenesben van a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma mai ülése után a teljes bérmegállapodás. Az egyik munkáltatói szervezet kért egy kis haladékot, hogy még várják meg a harmadik negyedévi GDP-adatokat, mert recessziós környezetben azért nem biztos, hogy ugyanúgy terhelnék a vállalatokat a jövő évi béremeléssel, mint akkor, ha véget ért a visszaesés. A következő négy évben 400 ezer forint közelébe kellene, hogy emelkedjen a minimálbér, már csak az uniós irányelvek miatt is.
Gyenge vagy erős a forint? Attól függ, honnan nézzük. Ha onnan, hogy volt már 430 is, akkor a mostani árfolyam viszonylag barátságosnak tűnik. Ha viszont onnan, hogy hosszú ideig a világ 10 legmagasabb kamattartalmú devizái között volt a forint, és a régiós kamatszint kétszerese védi még most is a hazai devizát, akkor egészen más a helyzet. A következő időszak nagy kérdése az lesz, hogy a döntéshozók miként kezelik a magyar gazdaság problémáit és csökkentik a kamatot kezelhető szintre úgy, hogy a forint is viszonylag stabil marad.
Nincs más választásunk, mint az eurózónához való csatlakozási folyamat ütemtervének kialakítása – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Sinkó Ottó, a Videoton Holding társ-vezérigazgatója. Hozzátette: nemcsak gazdasági, hanem elsősorban politikai üzenete lenne annak, ha Magyarország elköteleződne az euró mellett. Szerinte a globális és a hazai gazdaság kritikus helyzetben van. "Magyarországnak még 2024-ben is fájdalmasak lesznek a világgazdaság problémái, különösen akkor, ha nem jutunk hozzá az EU-forrásokhoz" - vélekedett.
Egyre-másra jönnek a felmérések, amelyek szerint a munkavállalók ma már otthonról szeretnének dolgozni, és alig állnak szóba azokkal a cégekkel, ahol nincs home office/hibrid munkavégzés. A valóság azonban hazánkban kissé más képet fest: a Covid-járvány kétségtelenül áttörést hozott az otthoni munkavégzésben, forradalomról azonban aligha beszélhetünk. Amíg Észak- és Nyugat-Európában az otthoni munkavégzés bevett szokás, addig Magyarországon csak a dolgozók töredéke dolgozhat távmunkában. Leginkább a fővárosban élő diplomásoknak nem kell minden nap bejárniuk, ami nagyrészt azzal függ össze, hogy Budapesten a legerősebb a szolgáltatószektor, míg az ország többi részén továbbra is kifejezetten jelentős az ipar súlya.
Tavaly a 15%-ot sem érte el az éves átlagos infláció, idén viszont ennél jóval magasabb lesz a pénzromlás üteme. Az árszint emelkedésének döntő részét mégis magunk mögött hagytuk a tavalyi év végére. Hogy milyen jelentősen mérséklődött az árnyomás Magyarországon, azt egy konkrét példán mutatjuk meg: kiszámoltuk, hogy egy olyan termékkosárért, amelyért tavaly januárban még 100 ezer forintot kellett fizetnünk, mennyit kellet fizetni 2022 végén, az idei év közepén, illetve várhatóan mennyibe fog kerülni ez a kosár 2023 végén. Sokakat meglephet az eredmény.
Közel sem kavar akkora port egy szolgáltatóközpont megnyitása vagy bővítése, mint egy nagy iparvállalaté. Az igazság azonban az, hogy amíg az alacsony képzettséget igénylő, többségében betanított, fizikai munkásokat foglalkoztató összeszerelőüzemek az olcsó munkaerőért és a rugalmas foglalkoztatási szabályok miatt jönnek hozzánk – a leértékelődő forint mellett –, addig az SSC/BSC-k a képzett, nyelveket beszélő fehérgallérosokat keresik. A mosolygörbe egyik boldogabb pontján dolgozók fizetése pedig átlagban 850 ezer forint, ami 70%-kal meghaladja az országos átlagot.
Június közepén elfogadta az Országgyűlés a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvényt, a munkaerőközvetítők és a jogászok azonban még ma is arról vitáznak, hogy milyen hatásokkal jár az új szabályozás. Van, aki szerint szigorítás a korábbiakhoz képest, és van, aki szerint számos esetben lazítás és könnyítés lesz, ráadásul ez egy új lehetőség, és nem a korábbiak lecserélése. Megkérdeztük a Gazdaságfejlesztési Minisztériumot a jogszabályt érintő legfőbb kérdés kapcsán, vagyis arról, hogy hány évig lehet Magyarországon egy vendégmunkás, de a válaszuk szerint még őszig tarthat a bizonytalanság. Szakértők arról beszélnek, hogy a nagyberuházásokat (Paks II., Budapest-Belgrád vasút, gyárépítések) már csak a vendégmunkásokkal lehet megvalósítani, ráadásul az akkumulátorgyárak is leginkább velük tudnak majd működni. Olyan nagyságrendben érkezhetnek vendégmunkások egy-egy településre, amely összemérhető az adott város lakónépességével. Hamarosan épülhetnek a konténervárosok is, és ezzel kérdésessé válik például az orvosi, a víz, illetve az áremellátás is.
A nagyvállalatoknál csaknem kétszer annyi pénzt keresnek a dolgozók, mint a legkisebb cégeknél, legalábbis papíron - küldte meg a KSH a Portfolio-nak a vállalatméret szerinti béradatokat. Annyi biztos, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál magasabb a bejelentett jövedelem, a különbség azonban vélhetően a hivatalosan mértnél kisebb, mégpedig a feketegazdaság miatt. A fehér borítéknak most örülhetnek a kisebb cégeknél dolgozók, azonban legkésőbb a nyugdíjnál jön a keserű pirula.
A magyar gazdaság gyengébben teljesít, mint a régió legtöbb országa – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója. A magánépítkezések leálltak a magas kamatok és a visszaeső reálbérek miatt, az ipari export az erős forinttól szenved, a szolgáltatásokat pedig sokan a megtakarítások feléléséből fedezik. A problémák legfőbb okát a piacidegen, unortodox politikában és az EU-források hiányában látja Sinkó Ottó. Úgy véli, Magyarország kezd elszigetelődni a nyugati szövetségi rendszereken belül, ami történelmi hibának bizonyulhat. Szerinte most kutya kötelességünk mindent megtenni, hogy Magyarország az EU-ban maradjon. "Magyarország számára nincs más út, csak az Európán belüli út."
Már több mint 220 ezer külföldi él Magyarországon, számuk évente tízezres nagyságrendben emelkedik. A legtöbben szomszédos, illetve más európai országból jönnek, de az elmúlt években nőtt az Ázsiából érkezők száma is. A következő években nőhet a hazánkban élő és dolgozó külföldiek száma. Ha elérjük a régiós átlagot, akkor abból könnyen 600 ezer hazánkban élő külföldi adódik.
Mi magyarok mindig a pohár üres felét vesszük észre. Ha valamiben nem vagyunk az élen, kudarcként éljük meg. Mi...
Vámok, várható infláció, közelgő recesszió - röviden ez várhat az amerikaiakra Donald Trump elnöksége miatt.... 
Hadd kezdjem egy szovjetkori városi legendával, amit biztos sokan ismernek, de úgy tűnik, sokan el is felejtettek. A...
Trump új vámtarifái megrázták a tőzsdéket, növelve a gazdasági bizonytalanságot. Sokan pánikolnak, de valószínűleg...
Az adóellenőrzések során a NAV gyakran tár fel olyan adminisztratív hibákat, amelyek kijavítása kulcsfontosságú... 
Ha környezetszennyezésről beszélünk, alighanem elsőre égig érő szeméthalmokra, vagy széntüzelésű erőművek...
E héten eltemetjük és megmentjük a dollárt, valamint életviteli tanácsokat is osztunk Szabó Dáviddal. Jó szórakozást!...
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
