Hornyák József

Hornyák József

Hornyák József a Budapesti Gazdasági Főiskolán végzett 2011-ben, majd a Világgazdaságnál helyezkedett el. A lapnál újságíró, szerkesztő, rovatvezető, majd a VG.hu felelős szerkesztője volt. A Portfolio csapatához 2017-ben csatlakozott, ahol makrogazdasági elemzéssel és címlapszerkesztéssel foglalkozik. 2016-ban megkapta a Budapesti Corvinus Egyetem Pro Facultate in Mediis díját, 2018-ban pedig Junior Prima díjat vehetett át. 2020-tól a Portfolio új vélemény rovatát, az On The Other Handet szerkeszti.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 228
Özönlenek Magyarországra a külföldiek: semmi sem állíthatja meg őket

Özönlenek Magyarországra a külföldiek: semmi sem állíthatja meg őket

Hivatalosan már több mint 70 ezer külföldi dolgozik Magyarországon, azonban a létszámuk ennél minden bizonnyal magasabb. Ráadásul folyamatosan növekszik: a Portfolio-nak nyilatkozó szakértők szerint havonta 500-1000 külföldi munkavállaló érkezik Magyarországra, főképp az iparba. A munkaerőhiány miatt a következő években is meghatározó lehet a külföldiek beáramlása, akik egyre több országból érkezhetnek hazánkba könnyített feltételek mellett. A következő időszakban több óriásberuházáson is dolgozhatnak.

Ez már a megélhetési válság időszaka Magyarországon

Ez már a megélhetési válság időszaka Magyarországon

Az inflációt akkor is fájdalmasnak érezhetjük, amikor csak 5-6%-kal nőnek az árak éves alapon. Amikor viszont 15%-os az áremelkedés éves átlagban, miközben az élelmiszerárak ennek többszörösével emelkednek, akkor bizony megélhetési válság zajlik a szemünk előtt. Az alacsonyabb jövedelműek fogyasztói kosarában olyan mértékben nőttek meg az élelmiszerekre fordított kiadások, hogy rengeteg dologról kellett lemondaniuk az elmúlt hónapokban. A magas jövedelműeket – akiknek az élelmiszerkiadása a kosaruk kisebb részét teszi ki – viszont kevésbé érinti az inflációs válság, mint az átlagembert. Van, akit 30-35%-os, és van, akit 20%-os infláció sújt jelenleg. És egy ideig még fent is marad a magas infláció.

Itt van a keserű pirula: egy évtizede nem látott bajba kerülnek a magyar dolgozók

Itt van a keserű pirula: egy évtizede nem látott bajba kerülnek a magyar dolgozók

Jövőre nagy árat fizetnek a dolgozók a vágtató infláció miatt. A munkavállalók döntő többségének ugyanis csökkenni fog a reálbére, miután a pénzromlás üteme 2023-ban még az ideit is meg fogja haladni. Az infláció nemcsak a szegények adója lesz, hanem szinte mindenkié. A nagy kérdés már csak az, hogy sikerül-e letörni a magas inflációt vagy tovább száguldunk a tervezhetetlenség sztrádáján: az idei volt ugyanis az ár-bér spirál szárba szökkenésének az éve, ezért a következő esztendő a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság éve lesz.

Satuféket nyom a magyar gazdaság

Satuféket nyom a magyar gazdaság

Az idei gyors növekedés után jövőre sokkal borúsabbak a magyar gazdaság kilátásai az éves átlagos GDP-növekedést tekintve. Igazából azonban a magyar gazdaság már ezekben a hónapokban recesszióba kerülhet, vagyis a 2022-es kedvező számok még az első félév kiugró teljesítményével függenek össze. A jövő év első fele is nehéz lehet még, ezt követően azonban megindulhat a kilábalás, ha nem súlyosbodik az energiaválság, illetve Magyarország és az EU közötti vita nyugvópontra jut. A gazdasági helyzetet rendkívüli bizonytalanságok övezik, amelyek miatt éves átlagban a szerény GDP-növekedéstől a kisebb visszaesésig bármi elképzelhető jövőre. Kockázatok sajnos inkább negatív irányban vannak, miután extrém infláció, magas kamatkörnyezet és költségvetési szigor jellemzi majd az évet.

Elkezdődtek a leépítések Magyarországon, nehéz hónapok várnak a gazdaságra

Elkezdődtek a leépítések Magyarországon, nehéz hónapok várnak a gazdaságra

Kifejezetten gyorsan enyhül a munkaerőhiány Magyarországon, miközben az elmúlt hónapokban kismértékben már nőtt a munkanélküliek száma, ami azzal függ össze, hogy a gazdaság fékeződik. Ahogy egyre közelebb kerülünk a recesszióhoz, úgy fogynak el a betöltetlen álláshelyek és kezd megnőni a munkanélküliség, ám az biztos, hogy az elmúlt évek tapasztalata alapján a leépítés az egyik utolsó dolog, amihez nyúlnak a vállalatok, amikor költséget kell csökkenteni. Miután azonban egyre több vállalat szembesül a kereslet csökkenésével, illetve kapja meg az új energiaszámlákat - ami miatt fenntarthatatlanná válik sokaknak a működése -, így a munkanélküliség növekedése nem igazán kerülhető el. Minden bizonnyal a kormány is látta, hogy gyorsan romlanak a folyamatok, ezért olyan intézkedéseket hozott, amelyek igyekeznek megmenteni a vállalatokat. A leginkább veszélyeztetett szektorok azonban még így is nehéz helyzetben lesznek.

Bejelentette Orbán Viktor az árstopok kiterjesztését - Mi vár ránk?

Bejelentette Orbán Viktor az árstopok kiterjesztését - Mi vár ránk?

Az a kormány célja, hogy 2023 végére egy számjegyűre, tehát 10% alá, faragja az infláció ütemét, ezért a következő hetekben olyan döntéseket fog hozni, amelyekkel még több terméket lehet majd megvenni a boltokban árstop mellett – jelentette be a Kossuth Rádió péntek reggeli adásában Orbán Viktor. Látható tehát, hogy a kormányzat részéről olyan intézkedések jönnek, amelyek mélyen beavatkoznak a gazdaságba. Ugyanakkor nem világos, hogy miért az árstop eszközét választják, hiszen egyes élelmiszerárak befagyasztásának érdemi kedvezőtlen hatásai vannak már ma is.

Hatalmas béremelés

Hatalmas béremelés "csapott le" Magyarországra, fájdalmas lesz a kijózanodás

Nagy volt az öröm, amikor kiderült, hogy idén 20%-kal nőnek a legkisebb bérek, hiszen ez nemcsak a minimálbéresek és bérminimumosok keresetét, de a többiek fizetését is felfelé hajtja a bértorlódás elkerülése miatt. Pedig már akkor is sejthető volt, hogy szárba szökkentheti a gazdaság egyik rémét, az ár-bér spirált: vagyis a hatalmas béremeléseket áremelésekkel kompenzálják majd a cégek. Ma már ez nemcsak veszély, hanem a valóság, az ár-bér spirál a magyar gazdaság egyik olyan kihívásává vált, amit kezelni kell. A tapasztalatok szerint azonban csak fájdalmas megoldások vannak a spirál megtörésére.

Olyan válságban vannak az éttermek, amihez képest a koronavírus sétagalopp volt

Olyan válságban vannak az éttermek, amihez képest a koronavírus sétagalopp volt

Már az éttermes szakmán belül is tapasztaltak olyat, hogy valódi áremelés helyett egyes vendéglátóegységek az étel mennyiségét csökkentik: öt rákfarok helyett csak négyet tesznek a tányérra, kétszelet hús helyett csak egy jut, a legmeghökkentőbb azonban talán a félbevágott krémes. Mindeközben ráadásul drasztikus áremelkedés is zajlik az éttermekben, egyes helyeken pedig nemcsak a mennyiséget, hanem a minőséget is csökkentik. Az évtizedek óta a szakmában dolgozó szakemberek óva intenek az ilyen módszerektől, mert önámítás, hogy a vendég ezt nem fogja észrevenni. A Portfolio által megkérdezett vendéglátóipari szakemberek szerint érdemesebb azzal próbálkozni, hogy az étterem fokozatosan emeli az árat, tesztelve a piac tűréshatárait. A többszörösére ugró energiaárak miatt azonban így is valószínű, hogy a télre jópáran bezárnak majd.

Drága mulatság a forint megmentése, olcsóbb, ha mindig vigyázunk rá

Drága mulatság a forint megmentése, olcsóbb, ha mindig vigyázunk rá

Az már senkinek sem meglepetés, hogy a forint gyengülő trendben van az euróval szemben, hiszen amíg korábban a magas nyomású gazdaság receptje, addig most a válságok taszították a mélybe a hazai devizát. Ez ellen ilyenkor szinte tehetetlennek tűnik a gazdaságpolitika. Amíg korábban éves szinten kb. 5%-ot esett a forint, idén már ennek a többszöröse a gyengülés. A tartósan 400 forint feletti árfolyammal és az innen is folytatódó leértékelődéssel egy új helyzet alakult ki: a hazai deviza „rossz társaságba” keveredett.

Kínkeserves hónapok várnak a magyarokra: csak most jön a feketeleves!

Kínkeserves hónapok várnak a magyarokra: csak most jön a feketeleves!

A szeptember volt az első hónap, hogy idén visszaesett az átlagkereset reálértéke. Az infláció drasztikus emelkedésével nem tartják az ütemet a bérek, miután a vállalatok egyre kedvezőtlenebb gazdasági környezettel találkoznak. A következő hónapokban még magasabb lesz a pénzromlás üteme, ami hosszú évek óta nem látott visszaesést hoz majd a keresetek vásárlóerejében.

Parragh László: az MNB lépése recesszióba löki a magyar gazdaságot és csődhullámot okoz

Parragh László: az MNB lépése recesszióba löki a magyar gazdaságot és csődhullámot okoz

A hitelpiac kiszáradását, a beruházások visszaesését, vállalatok ezreinek a csődjét és a munkanélküliség növekedését hozza el az MNB mai váratlan döntése – mondta a Portfolio-nak Parragh László, az MKIK elnöke azután, hogy a jegybank a legutóbbi kamatemelés után azt mondta, hogy nem emeli tovább a kamatot, mégis drasztikusan megemelte azt.

Parragh László: a rendszerváltás óta nem látott sokkhatás érkezik

Parragh László: a rendszerváltás óta nem látott sokkhatás érkezik

Egész Európa recesszió előtt áll, ami alól Magyarország sem tudja kivonni magát, de ezt tompítani kell – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a rendszerváltás sokkjához hasonlítja a jelenlegi helyzetet. A kamara célja az, hogy minél kisebb legyen a recesszió mértéke, ezért az iparvállalatok, és a termelőkapacitások megmentésére van most szükség. Az MKIK elnöke a GVI előzetes felmérései alapján ismertette, hogy a vállalatok pesszimistává váltak a kilátások kapcsán. Ami az állam helyzetét illeti, ha nem érkeznek meg az EU-források, akkor Magyarországnak devizakötvényeket kell kibocsátania. Úgy véli, óvatos, ugyanakkor előretekintő költségvetési politikát kell folytatni ebben az időszakban, ráadásul a büdzsének nincs akkora mozgástere, hogy kiterjedt munkahelyvédelmi programokat jelentsen be. Parragh László szerint az energiaárak sokkja miatt elkerülhetetlen a munkanélküliség növekedése.

Sinkó Ottó: súlyos recesszió előtt áll Magyarország

Súlyos recesszió fenyegeti Magyarországot az egekbe emelkedő energiaárak miatt, ami a foglalkoztatás visszaesésével járhat, ezért támogatási programra van szükség a vállalatok számára, hogy ne vesszenek el a munkahelyek – mondta Sinkó Ottó, a Videoton Holding társ-vezérigazgatója. A legnagyobb magyar tulajdonú ipari vállalatcsoport vezére szerint Európa legtöbb országa a vállalatok támogatását is célozza, a magyar kormány mindeddig a lakosság rezsiszámláját igyekezett kordában tartani. Sinkó üdvözli a friss kkv-támogatási bejelentéseket, azonban úgy véli, ha nem érkezik meg az energiaintenzív iparágakba az érdemi állami segítség, akkor jön a létbizonytalanság: azoknak hiába a támogatott rezsiszámla, akiknek a munkaadója bezárt.

Az elszálló energiaárak hozhatják el újra a munkanélküliséget Magyarországon

Az elszálló energiaárak hozhatják el újra a munkanélküliséget Magyarországon

Különösnek tűnhet a munkanélküliség növekedéséről beszélni akkor, amikor sosem látott mértéket ölt a munkaerőhiány, a munkanélküliségi adatok teljes foglalkoztatást tükröznek, és a vállalkozások év közben emelik a béreket, illetve adnak kompenzációt az elszabaduló infláció miatt. A munkaerőpiac mégis változás előtt áll a következő hónapokban. Az energiaárak ugyanis már nem egyszerűen magasak, hanem sok cég számára elviselhetetlenek és kigazdálkodhatatlanok, ami a költségek drasztikus csökkentésével járhat együtt. A vállalati csődök azonban még ezzel együtt is elkerülhetetlenek lesznek, ami elhozza a munkanélküliség növekedését.

Történelmi csúcsra futott a munkaerőhiány Magyarországon

Történelmi csúcsra futott a munkaerőhiány Magyarországon

Soha nem kerestek még olyan sok munkavállalót Magyarországon, mint az idei második negyedévben. A KSH adatai alapján közel 100 ezer betöltetlen álláshely volt április és június között, a versenyszféra és a költségvetési szektor egyaránt súlyos létszámhiánnyal küzd. A friss adatok éppen akkor mutatják a munkaerőhiány csúcsra futását, amikor az energiaválság miatt a munkanélküliségtől való félelem már újra erősödik, hiszen kérdéses, hogy a cégek mekkora része tartja majd elviselhetetlennek a többszörösére emelkedő energiaköltségeket. Hosszabb távon azonban a demográfiai folyamatok is azt ígérik, hogy a magyar gazdaság egyik legfontosabb kihívása a szűkös (és zsugorodó) munkaerőállomány lesz.

Megisszuk a bérrobbanás levét: jön a keserű pirula!

Megisszuk a bérrobbanás levét: jön a keserű pirula!

Évente általában egyszer emelik meg a béreket a vállalatok, idén azonban egészen más a helyzet. Ugyanis kivételes időket élünk: nemcsak, hogy nagyon magas az infláció, hanem az áremelkedés üteme folyamatosan meg is haladja a várakozásokat. Emiatt a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell, így sokan igyekeznek emelni, ami viszont elvezetett minket az ár-bér spirálhoz.

Az oktatás már összeomlott, de a romjai alatt is jól elvagyunk

Az oktatás már összeomlott, de a romjai alatt is jól elvagyunk

Már olyan kevesen jelentkeznek pedagógusképzésre, hogy néhány év múlva nem igazán lesz, aki bemenjen a termekbe. De ezen valójában senki sem lepődhet meg. Az oktatás az elmúlt 10 év egyik legnagyobb vesztese, a tanárok bérszínvonala extrém mértékben süllyedt, a tankönyvpiac szétzilálódott, a diákok teljesítménye zuhan; vagyis az oktatás színvonala nagymértékben süllyedt. Úgy néz ki, nekünk kényelmes a közepes jövedelem csapdája.

Parragh László: számítottam a tüntetésre, de ez akkor sem mehetett így tovább

Parragh László: számítottam a tüntetésre, de ez akkor sem mehetett így tovább

Számítottam arra, hogy elégedetlenség lesz a katások körében. Az viszont elszomorít, hogy az a 85%-nyi munkavállaló, aki teljes közterhet fizet, közömbös – mondta a Portfolio-nak Parragh László, az MKIK elnöke a tüntetések és hídlezárások után adott interjúban. A vállalkozásoknak a többsége ugyanis lényegesen több pénzt fizet, mint aki katázik, ezek persze tagadhatatlanul bonyolultabb adózási formák. Ez azt jelenti, hogy az ország napi működését az a munkavállalói kör biztosítja, aki nem tudott vagy nem akart katán keresztül rejtett munkavállalói viszonyt felvállalni. Parragh László szerint a több mint 450 ezer katásból 70-80 ezer maradhat a rendszerben. Az MKIK elnöke mindezek mellett a gazdasági kilátásokról, az inflációról és a forint árfolyamáról is beszélt.

Mi történt a rezsicsökkentéssel? - Magyarország közelebb lép a recesszióhoz

Mi történt a rezsicsökkentéssel? - Magyarország közelebb lép a recesszióhoz

Ha jól megy a gazdaságnak, az államnak érdemes takarékoskodni. Ha jönnek a rossz idők, segíteni kell a vállalatokat és a lakosságot. Ezzel enyhíthetők a problémák akkor, amikor előjönnek. A közgazdaságtan egyik legfontosabb alapigazságát, a John Keynes nevéhez köthető anticiklikus gazdaságpolitika előnyeit azonban a magyarok sosem ismerhetik meg.

Magyarország marad a mosolygörbe legszomorúbb pontján

Magyarország marad a mosolygörbe legszomorúbb pontján

Több pénzt szed be a magyar kormány az új különadókból néhány cégtől, mint mennyi társasági adót az összes vállalat fizet. A szolgáltatószektornak sokba kerül a költségvetés felborulása, miközben a kormánynak hangsúlyoznia kellett: a termelővállalatoknak nem kell tartaniuk hasonló extra adótól. Mit mond erről Baldwin mosolygörbéje?

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nemzetgyűlési választások: hatalmas győzelmet aratott Le Pen pártja, Macron súlyos vereséget szenvedett
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.