• Megjelenítés
Farkas András

Farkas András

nyugdíjszakértő , NyugdíjGuru News

Jogász, diplomata, 1994 és 2006 között biztosítótársaságok felsővezetésének tagja, 2007 és 2016 között pénzügyi közvetítő társaságok értékesítési vezetője. 2017-től független nyugdíjszakértő, szakmai és motivációs előadó, a NyugdíjGuru News online portál alapító-főszerkesztője, nyugdíjügyekben a média rendszeres szereplője, a Legyőzhetetlen című könyv szerzője.
Cikkeinek a száma: 97
A nyugdíjkorhatár emelése nem menti meg a magyar nyugdíjrendszert

A nyugdíjkorhatár emelése nem menti meg a magyar nyugdíjrendszert

A Magyar Nemzeti Bank "Fenntartható egyensúly és felzárkózás 2022. május" címen közzétett javaslatcsomagja több módosítást is javasol a nyugdíjrendszerben és a nyugdíjcélú öngondoskodás piacán. A javaslatok részben átfedésben vannak az MNB 2019-ben közzétett, 300 pontot tartalmazó versenyképességi programjában fölvázolt változtatási elképzelésekkel, részben új elemeket is tartalmaznak. Cikkem első részében megvizsgálom az MNB javaslatai közül a korhatár emelését és a valorizáció átalakítására vonatkozó javaslatot.

Így nem menthető meg a nyugdíjrendszer az összeomlástól

Így nem menthető meg a nyugdíjrendszer az összeomlástól

A gyermekfüggő nyugdíjrendszerről szóló cikkem első részében áttekintettem azokat a folyamatokat, amelyek a felosztó-kiróvó nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságához vezettek, és bemutattam azt is, hogy miért nem képesek reagálni a gyermekeket közjószágként tekintő reformjavaslatok a problémákra. Most nézzük meg közelebbről Bencsik János friss nyugdíjjavaslatát, illetve tekintsünk át néhány nemzetközi példát!

A nyugdíjpokolba vezető út is

A nyugdíjpokolba vezető út is "demográfiai jószándékkal" van kikövezve

Közjószág-e a gyermek? Igen, felelik a demográfiai öregedés következményeinek enyhítésére törekvő azon közgazdászok, demográfusok és szociológusok, akik a szülők gyermekneveléssel kapcsolatos erőfeszítéseit közvetlenül elismertetnék a nyugdíjrendszerben, feltéve, hogy a gyermek rendes hazai járulékfizetővé cseperedne nagykorára. Hosszabb csend után a kérdés újra fellángolt.

A választások után nyugdíjreformra lehet szükség - Nem mindegy, melyik ország példáját követjük

A választások után nyugdíjreformra lehet szükség - Nem mindegy, melyik ország példáját követjük

Az EU/EGT tagállamok nyugdíjrendszereiben bevált automatikus korrekciós és kiegyenlítő megoldások ismerete nélkülözhetetlen bármely lehetséges magyar nyugdíjreformhoz. Amire egyébként a választások eredményétől függetlenül mielőbb szükség lesz, mert a magánnyugdíjpénztárak 2010-es visszaállamosítása - azaz a megreformált nyugdíjrendszer reformmentesítése -, a 2011-es radikális szigorítások, és általában a demográfiai osztalék aranykorának bealkonyulása után megint visszatérhetünk a kiindulópontra, és szembesülhetünk ugyanazokkal a rendszerszintű problémákkal, mint az 1990-es években. Eközben a nyugdíj-kiadások a 13. havi nyugdíj, a Nők40 és egyéb plusz juttatások, a finanszírozási kockázatok pedig a pandémia és az orosz-ukrán háború következtében nagyságrendekkel nőttek. Emiatt elengedhetetlen, hogy megismerjünk minden bevált - vagy legalábbis kipróbált - európai megoldást annak érdekében, hogy a magyar nyugdíjrendszer hosszú távon is fenntartható maradjon és minden érintett számára méltányosabb legyen.

Tényleg emelni kell Magyarországon a nyugdíjkorhatárt? Öntsünk tiszta vizet a pohárba!

Tényleg emelni kell Magyarországon a nyugdíjkorhatárt? Öntsünk tiszta vizet a pohárba!

A mindent uraló háborús hírek ellenére az utóbbi napokban végignyargalt a sajtón és a közösségi médián egy teljesen más típusú hír is, amely szerint tovább kell emelni az éppen idén 65 évre nőtt nyugdíjkorhatárt. A hírek alapja egyrészt egy önkéntes pénztári reprezentatív kutatás volt, amely szerint a mai 18-44 évesek arra számítanak, hogy csak 72-74 éves korukban mehetnek nyugdíjba, másrészt Banyár József fontos véleménycikke, amely "Logikus lenne folytatni a magyar nyugdíjkorhatár emelését" címmel jelent meg. A kérdés egyébként is sokakban fölmerül: emelni kell-e tovább a nyudíjkorhatárt Magyarországon?

Ezeknek a nyugdíjasoknak nem jár 13. havi Magyarországon - A magyar árnyék-nyugdíjrendszer problémái

Ezeknek a nyugdíjasoknak nem jár 13. havi Magyarországon - A magyar árnyék-nyugdíjrendszer problémái

Az öregségi nyugdíj folyósítását a közszférában szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas dolgozó közalkalmazottként dolgozik. Ezt a korlátozást a jogalkotó kiterjesztette a nyugdíjasként egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló orvosokra, nővérekre is. Persze az ő munkájuk nélkül az egészségügyi ellátórendszer összeomlana, ezért fából vaskarikaként létrehozták részükre a nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés egészségügyi árnyék-nyugdíjrendszerét. A szabályozás azonban hiányos, mert nem terjed ki a nyugdíjprémiumra és a 13. havi nyugdíjra, amit az érintettek jogosan kifogásolnak.

Elégeti-e az infláció a nyugdíjemelést és a 13. havi nyugdíjat?

Elégeti-e az infláció a nyugdíjemelést és a 13. havi nyugdíjat?

2022. januárban a fogyasztói árak átlagosan 7,9%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. augusztusban volt ennél nagyobb az infláció. A nyugdíjas fogyasztóiár-index 7,4%-os volt januárban, miközben a januári nyugdíjemelés 5%-os volt. A friss KSH-adatok tükrében a nyugdíjas társadalom máris megkezdte az állam hitelezését, hiszen a nyugdíjemelés mértékének másfélszerese az őket érintő infláció.

Örökre bebetonozhatják a dermesztően alacsony magyar minimálnyugdíjat

Örökre bebetonozhatják a dermesztően alacsony magyar minimálnyugdíjat

2008. január 1-je óta 28 500 forint a teljes nyugdíj legkisebb összege. Ez az eredendően is dermesztően alacsony minimálnyugdíj az azóta megállapított és a jövőben majd megállapítandó nyugellátásokra egyaránt vonatkozik, így alighanem az egész világegyetemben - amelynek alapállapota a folytonos változás - egyedülálló módon már 14 éve változatlan. 2021. január 1-jétől ráadásul megszűnt a 28 500 forintos minimálnyugdíj alkalmazhatóságára vonatkozó időbeni korlátozás, vagyis akár örök időkre (vagy a következő rendeletmódosításig) érvényben maradhat a 28 500 forintos összeget rögzítő szabály.

Carpe diem a választások előtt: 700 milliárdos nyugdíjhiány a költségvetésben

Carpe diem a választások előtt: 700 milliárdos nyugdíjhiány a költségvetésben

A szociális hozzájárulási adó újabb, várhatóan négy százalékpontos csökkentése jövőre 358 milliárd forintos bevételi léket üt a nyugdíjkasszán, miközben a nyugdíjkiadások a novemberi nyugdíjprémium, a novemberi és jövő januári nyugdíjemelések, valamint a 13. havi nyugdíj jövő februárra várt teljes visszaépítése miatt legalább ennyivel nőnek, így legalább 700 milliárd forint nagyságrendben kell átrendezni a nyugdíjköltségvetést. Ha a jelen jogos bérnövelési igényeit a nyugdíjkassza kárára elégítik ki, akkor az államilag elrendelt „carpe diem szemlélet” miatt a jövő nyugdíjasainak érdekei súlyosan sérülhetnek.

Damoklész elfeledett kardja - A gyermek nyakába szakadhat a szülő eltartása

Damoklész elfeledett kardja - A gyermek nyakába szakadhat a szülő eltartása

Magyarország Alaptörvénye (a Kínai Népköztársaság Alkotmányából átvéve) elrendelte, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni. Az alkotmányos előírást végrehajtható rendelkezésekre fordítja a Polgári Törvénykönyv, amely részletesen szabályozza a rokontartási kötelezettségeket, nem is beszélve a szociális törvényről, amely konkrét és súlyos kötelezettségeket ró rászoruló szüleikkel kapcsolatban a nagykorú gyermekekre. A Ptk. rokontartási szabályai szerint a tartási kötelezettség elsősorban a nagykorú gyermeket terheli a rászoruló szülőjével szemben. Nem csupán a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek köteles az eltartásra, hanem a mostoha- és nevelt gyermek is, ha őt a mostoha- vagy a nevelőszülő hosszabb ideig, ellenszolgáltatás nélkül nevelte. A családi kapcsolatok bonyolult szövevényében így nagyon sok gyermeket (és unokát) terhel olyan kötelezettség, amelynek a létezéséről nem is tudnak. Emiatt nem is készülnek föl arra, hogy a jövőben bármikor rájuk terhelhető ez a súlyos és hosszantartó eltartási kötelezettség.

Bébi bumeráng: a gyerekfüggő nyugdíjrendszer hátulütői

Bébi bumeráng: a gyerekfüggő nyugdíjrendszer hátulütői

A gyermekszámfüggő nyugdíjrendszerre vonatkozó javaslat vitája tovább gyűrűzik, ami örvendetes, hiszen a nyugdíjrendszer reformjára, átalakítására vagy finomítására, a finanszírozás kihívásainak megoldására égetően szükség van. A Portfolio oldalán a koncepciót bíráló cikkemre Banyár József, a humántőke-fedezeti nyugdíjrendszer koncepciójának megalkotója válaszolt. Miután e cikkében többször személyesen is megidéz (nem mindig a legkedvezőbb fényben) az általam is nagyra becsült tudós szerző, az ő humántőke-alapú nyugdíjkoncepciójával kapcsolatos ellenvetéseimet is szükségesnek tartom kibontani (a korábbi cikkemben nem az ő elképzelését, hanem általában a nyugdíj mértékének a felnevelt gyermekek számához kötését kritizáltam).

Azonnal meg kell változnia annak, ahogy a nyugdíjasokról gondolkodunk

Azonnal meg kell változnia annak, ahogy a nyugdíjasokról gondolkodunk

A nyugdíjas szónak el kell vesztenie enervált, lemondó, feladást sugalló jelentését: a nyugdíjas nem nyugszik, hanem aktív, hozzáadott-értéket termelő, saját magát kiteljesítő életet él, amelynek során kamatoztathatja az élete során felhalmozott tapasztalati és érzelmi tőkéjét. Az öregeket létszámukban és erejükben egyre növekvő társadalmi erőforrásnak kell tekintenünk - saját magukat is annak kell tekinteniük -, akik a családok mellett a munkahelyi közösségeket, a lakóhelyi közösségeket, és végsősoron az egész társadalmat képesek stabilizálni.

Leszakadás és szétszakadás: az igazságos nyugdíjrendszer nyomában

Leszakadás és szétszakadás: az igazságos nyugdíjrendszer nyomában

Ha az infláció alacsony, miközben a nemzetgazdasági átlagbér növekedése magas, akkor a nyugdíjak inflációs emeléstől függő vásárlóértéke az aktív korúak keresetének vásárlóértékéhez képest folyamatosan zuhan, emiatt minden nyugdíjas a relatív elszegényedés csúszdáján siklik egyre lejjebb. Ráadásul Magyarországon nincs foglalkoztatói nyugdíjpillér, és a nyugati országokhoz képest erőtlen az önkéntes megtakarítások pillére is, ezért az állami nyugdíjrendszernek szinte kizárólagos szerepe van az időskori anyagi ellátás biztosításában - így egyértelműen kulcskérdés a nyugdíjemelés módszere.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nemzetgyűlési választások: hatalmas győzelmet aratott Le Pen pártja, Macron súlyos vereséget szenvedett
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility