Általánosan érezhető a bizonytalanság a gazdaságban, ami a lakáspiacra is erős hatással van. Sokan kerültek nehéz helyzetbe a turizmus visszaesése miatt, míg mások a lakásárak esésére várva bíznak abban, hogy hamarosan megvehetik életük első lakását. Mi befolyásolja most az árakat? Mire érdemes figyelni és mire kell számítani az előttünk álló időszakban? A Portfolio Ingatlan podcastjében többek között erről is beszélgettünk. Fontos kiemelni, hogy a felvétel az 5 százalékos lakásáfa bejelentése előtt készült.
Mindenki dobjon el mindent! Gondolhatnánk. De ennél azért eggyel bonyolultabb lesz a tényleges helyzet azzal kapcsolatban, hogy Novák Katalin feladatköréhez köthetően a kormányfő pár órája bejelentette, hogy 2022-ig újra 5% lesz az áfa az új építésű lakásokra. Ami jó, hogy olcsóbb lesz pár ezer, talán pár tízezer új lakás a következő években. Ami rossz, hogy újra a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság erősödik, illetve brutálisan le lesz terhelve az építőipar, aminek ismerjük a velejáróit az elmúlt 5 évből. Villámvélemény a most frissen újra bejelentett 5%-os lakásáfához.
HelloParks. Ezzel a névvel indítja útjára a Corvin Sétány, az Etele Plaza és számtalan egyéb hazai és nemzetközi fejlesztés mögött álló Futureal, a megaparkokat fejlesztő új, önálló vállalkozását. Exkluzív interjúnkban Futó Gábort, a Futureal-csoport alapító társtulajdonosát, és Nemes Rudolfot (akinek a neve ismerősem csenghet a logisztikai ingatlanok piacát ismerőknek), a HelloParks ügyvezető igazgatóját kérdeztük a részletekről.
Ha járványhelyzet nem adott volna elég nagy sokkot a hazai ingatlanpiacnak, akkor a rozsdaövezeti lakásprogram és a rövid távú lakáskiadás korlátozása már biztosan felborítja az erőviszonyokat. Arról nem is beszélve, hogy a bizonytalanság és a kivárás miatt se a vevők, se az eladók többsége nem tudja, hogy mit csináljon. Vegyek gyorsan? Eladjak később? Kiadjam hosszú távra? Várjak még a bejelentésekig? Ingatlanba fektessek egyáltalán? Milyenbe? Ezek és még jó néhány téma előkerült, amikor Vincze Edittel, az OC Investment Solutions ügyvezetőjével és Nagy Tiborral, üzletfejlesztési vezetővel beszélgettünk. Rövid válasz nem lesz a kérdésekre, a hosszúból viszont kiderül, hogy milyen ingatlanba érdemes most fektetni, de szó lesz az airbnb-s szabályozás hatásairól, a city logisztika berobbanásáról, az újlakás-piacon megjelenő alkudozókról, és arról is, hogy sok befektető belátta, hogy a pénzük megtartására az ingatlanpiac a legbiztonságosabb szegmens.
Nem sok olyan iparág, piaci szegmens van a világon, ami az elmúlt 3-4 hónapban szinte teljesen lenullázódott, ám azóta már gőzerővel visszatért és új sikerek felé száguld. A „parkolásbiznisz” pont ilyen volt. Startupként indult, mára 60 ezer felhasználóval töretlen a közterületi, a zárt téri és az irodaházakban kialakított parkolási szolgáltatások nyújtásában a Parkl. Olyan funkciók érhetőek el az autósok számára, mint pl. a Duna Plazában újonnan bevezetett digitális parkolás rendszer, amivel parkolókártya kiváltása nélkül, rendszámfelismerő kamerával automatikusan parkolhatnak az odaérkezők. A cégek olyan szolgáltatásokat is választhatnak az alkalmazás használatával, mint a dolgozói parkolóhely foglalási rendszer, vagy a mobilapplikációban regisztrált vendégek automatikus beléptetése a cég mélygarázsába. A szolgáltatások sora pedig folyamatosan bővül, a lehetőségek tárháza nagyon sokrétű, ezeknek kizárólag az üzleti racionalitás szab határokat. A csőben lévő hatalmas külföldi terjeszkedésről, a további fejlesztésekről, pilot projektekről és a vírushelyzet miatt bevezetett ingyenes közterületi parkolás időszakának hatásairól is beszélgettünk Somogyi Zsolttal, a Parkl Digital Technologies Kft. alapító-ügyvezetőjével.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen családi és korábbi üzleti kapcsolatai vannak Tiborcz Istvánnak, sok újat már nem lehet megírni, ám arról, hogy az egyik legnagyobb vagyonnal rendelkező magánszemély és látványosan felfelé törekvő ingatlanpiaci befektető és fejlesztő, hol és mibe fektetne be a jövőben, arról már jóval ritkábban hallhatunk és olvashatunk. Ez most azonban egy ilyen interjú lesz, ahol a fókuszban inkább a BDPST Zrt. folyamatban lévő projektjei; a világturizmus alakulása; a megregulázás előtt álló hazai "airbnb" piac; az Appeninn részesedés eladása; a visegrádi hotelprojekt részletei; az indulás előtt álló nagy befektetési döntések; a külföldi terjeszkedés; a következő évek nagy dobása a "rozsdabiznisz", valamint Budapest kiaknázatlan fejlődési lehetőségei szerepelnek. A sorok között olvasva sokaknak beindulhat a befektetői fantáziája.
Közhelyes és egyben borzasztóan sajnálatos, de az egyik legalacsonyabb társadalmi megbecsüléssel bíró szakmák egyike (számtalan okból kifolyólag) az ingatlanközvetítő. Ők azok, akik egy előre meghatározott jutalékért cserébe igyekeznek vevőt találni eladó lakásunkra, és ha ez sikerül, akár milliók is üthetik a markukat (ha elég drága az ingatlan). „Az én millióim, abból ugyan nem kapnak a haszonlesők”, mondják sokan, de persze onnantól, hogy szerződést kötött a másik fél, és a jutalékot beillesztik a vételárba, ez nem állja meg a helyét, hiszen az eladó fél vállalta az együttműködést, aminek ez volt az aktuális piaci ára. Megváltozhat mindez? A jövőben is húsvér ingatlanosok keresik majd a kegyeinket, hogy eladhassák legértékesebb vagyontárgyunkat, és a ma ismert (talán némileg elavult) módokon történik a kereslet és kínálat egymásra találása? Vagy hoz valami újat, némi változást a jövő?
A flexibilis irodabérlet kicsit olyan, mint Columbo felesége: mindenki hallott már róla valamit, de közvetlen tapasztalatai nem nagyon vannak a témáról. Pedig a közösségi és szolgáltatott irodák olyan rugalmasságot adnak egy irodabérlőnek, amely szabad szemmel jól látható irodabérleti megtakarításokat eredményezhet. Az iparág nyújtotta lehetőségek jobb megismeréséhez Dr. Erdei Sándort, a DBH Group vezérigazgatóját, a DBH Serviced Office befektetőjét kérdeztük.
A rozsdaövezetekben épülő új lakások esetében a 27 százalékos helyett 5 százalékos lesz az áfa – jelentette be a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter.
A hazai magasépítési piac egyik legfontosabb szereplőjét, Scheer Sándort, a Market Építő Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük meg egy villáminterjú keretében arról, hogy mik az első tapasztalatok és hatások a kivitelezésekben a koronavírus okozta válsághelyzetben. Egyelőre tartják a frontokat, haladnak a munkák, de rohamosan gyűlnek a kérdőjelek.
Az ingatlanpiac egén állócsillagként tündöklő üzemeltetési piac az a szegmens, ami még a válság alatt is stabil üzletmenetet tudott biztosítani sok-sok cég számára. Ebben a szektorban, a tavalyi év egyik meghatározó bejelentése volt, hogy a maradék 51 százalékos részesedés megvásárlásával a WING egyedüli tulajdonosává vált a korábbi nevén Strabag Property and Facility Services Zrt-nek. Az ingatlanüzemeltető cég azóta NEO Property Services néven folytatja tevékenységét, több mint 20 milliárdos bevétellel és közel 200 megrendelővel. A tulajdonosi szerkezet változásáról és az üzemeltetési szegmens legnagyobb kihívásairól kérdeztük Vágó Lászlót, a cég vezérigazgatóját.
Rekord alacsony üresedési ráta, a bérleti díjakra nehezedő erős nyomás és a következő években mintegy félmillió négyzetméternyi bérbeadható terület átadásával lehetne a leginkább jellemezni a budapesti irodapiacot. A jövőre vonatkozó várakozásairól, illetve a cég bővítési stratégiájáról kérdeztük Gulyás Edét, a CA Immo Hungary ügyvezető igazgatóját.
A lakhatás nyilvánvalóan az egyik legősibb, legelemibb, legdiverzifikáltabb (terület és minőség szempontjából), leg-leg-leg, az ingatlanpiacon, és amellett, hogy az otthont jelenti, nem különben egy kiváló és az egyik legnagyobb befektetési eszközosztály is egyben. Magyarországon pedig ez utóbbi ma nem létezik. Irodaházak, bevásárlóközpontok, hotelek, logisztikai központok százával vannak, és jelennek meg az alternatív eszközök is, mint magánkollégium, vagy idősek otthona. De a legnagyobb és egyben sok szempontból (főleg befektetői oldalról) legproblémásabb ingatlanpiaci kategória, a lakás „residential”, csak magánszinten, az is inkább a szürkezónában mozogva, létezik. Az elmúlt hetek MNB-s, LITT-es és állami megnyilatkozásai után megkérdeztük az ország legnagyobb lakásépítőjét a Cordia alapító tulajdonosát, Futó Gábort, hogy hogyan látja az eddig elhangzott terveket, ötleteket. Milyen tapasztalatai vannak német, amerikai, brit vagy a lengyel piacokról? Működhetne-e, és ha igen miként itthon a ma még nem létező intézményi fejlesztési és befektetési forma a lakáspiacon?
A teljes CPI csoport a kelet-európai régió legnagyobb három ingatlantulajdonosának egyike, portfóliójuk jelenlegi értéke 7,6 milliárd euróra tehető. A folyamatban lévő irodafejlesztések mellett a cég a hotelpiacon is bővülést tervez, de retail vonalon is nagy terveik vannak. A jövőre vonatkozó elképzelésekről, a kockázatokról és nehézségekről Gereben Mátyást, a CPI Hungary országmenedzserét kérdeztük.
Magasba nyúló épületek hada áll jelenleg is kivitelezés alatt, és bár legtöbbször csak a kész épületek láttán képedünk el az eredménytől, az építési folyamathoz megannyi szakma folyamatos és összehangolt munkája szükséges, hogy éppen egy tízemeletes lakóház, egy 60, 90 vagy akár 120 méteres irodatorony, esetleg egy több kilométeres híd elkészülhessen. Az egyik ilyen szakma az állványozás is, ami nélkül a felsorolt építmények közül egy sem készülhetne el, mégis alig hallani róla. Az egyik legnagyobb ilyen fókuszú hazai cég irányítóját, Serdült Sándort, a Layher Kft. ügyvezetőjét kérdeztük a cég elmúlt években produkált közel négyszeres növekedéséről, a számukra is érezhető lendület megtorpanásáról, az árak versenyzéséről, a nagyon magas állványozói fizetésekről, a 120 méteres MOL Campus-ról, és az építőiparban tapasztalható legfontosabb jövőbeli kihívásokról.
Két évvel ezelőtt teljesen szétvált a Futureal és a Cordia működése, ezáltal a Futureal az irodapiaci és retail oldali fejlesztésekre és befektetésekre fókuszál, míg a Cordia a régiós lakásfejlesztési jelenlétét szilárdítja tovább. A legaktuálisabb, városrehabilitációs projektjük a Kelenföld és Őrmező határán megvalósuló Dél-Buda Városközpont az Etele Plaza bevásárlóközponttal és a Budapest ONE irodaparkkal. Az irodakomplexum első ütemét még idén átadják, de már a következő két fázis összesen 38 ezer négyzetméterének az építési munkálatai is megkezdődtek. Az új fejlesztési stratégiákról, illetve a jövőbeli várakozásokról Futó Gábort, a Futureal-csoport társalapítóját kérdeztük.
A napokban a hazai lakáspiacot egyértelműen az MNB elnök, Matolcsy György azon kinyilatkoztatása tartotta lázban, miszerint a 2014-től alkalmazott lakáspolitika kudarcot hozott, így mihamarabbi átalakításra és lépésekre van szükség. Az ingatlanszakma által hosszú évek óta mondogatott és vágyott központi stratégia alkotás, jogszabályi változtatások, a kormányzat által is támogatott hosszú távú vízió és tervezhetőség megteremtése úgy fest megteremtődni látszik, legalábbis az első lépés megtörtént. Az MNB diagnózisa a hazai lakáshelyzetről azonban nem volt elszigetelt jelenség, hiszen rendkívül hasonló állásponton van a kormány is, már ami a teendőket illeti. Kormányzati oldalról lépéseket kívánnak tenni a hazai lakáspiacon, a lehetséges eszközök, a pontos célok azonban eddig nem voltak egyértelműek. Ennek kapcsán Fürjes Balázzsal, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárral készítettünk interjút, amiből többek között az is kiderül, hogy a kormány határozott terve, hogy az MNB-vel, a fővárosi önkormányzattal, az ingatlanfejlesztőkkel, és -befektetőkkel, a finanszírozókkal és nem különben a lakosság részvételével áttekintse, elemezze a fővárosi lakhatási kihívásokat, kiemelten fókuszálva a fiatalok életkezdési lehetőségeire, ami első sorban nem is szociális kérdés, hanem leginkább gazdasági és demográfiai.
Agora Budapest, Etele Plaza, Puskás Aréna, - csak hogy néhányat említsünk azokból a hatalmas projektekből, amelyeknél a Bayer Construct végezte a szerkezetépítési, kivitelezési vagy akár a fejlesztői munkálatokat. De ezek után sincs megállás: több ezer teljesen berendezett budapesti lakás fejlesztését készítik elő, folytatják a legszélesebb gyártói-fejlesztői-tervezői-kivitelezői-értékesítői platformjuk bővítését, és a tervek szerint 4-5 éven belül megépítik a már évek óta elfeledett zuglói megaprojektet. Az építőipar legégetőbb kérdéseiről és a 240 ezer négyzetméterre tervezett Zugló Városközpont megépítésével kapcsolatos teendőkről beszélgettünk egy exkluzív interjú keretében Balázs Attilával, a Bayer Construct Zrt. elnök-vezérigazgatójával.
Idén nyáron vezették be a MÁP Pluszt, ami igencsak felkavarta a lakossági befektetések piacát, félő volt, hogy a közel 5 százalékos biztos hozamot ígérő állampapír nagy összegeket szívhat majd el az ingatlanalapok befektetett tőkéjéből. Az alapok vásárlási éhsége talán csökkent is valamelyest, illetve több hónap elteltével már a keresletre gyakorolt hatások is jobban láthatóak. Többek között ezekről kérdeztük Pázmány Balázst, az Erste Alapkezelő Zrt. igazgatósági elnökét.
Évekkel korábban már 1800 lakást befejeztek a Kondorosi Lakónegyedben, hamarosan teljesen elkészül a 900 lakásos Budai Bolero, valamint már elkezdődött az engedélyeztetés és az építkezés a 2200 lakásos Budai Walzer Lakópark első ütemeinél. A több ezer lakás építéséért felelős SISKIN ingatlanfejlesztő tulajdonosait, Csizy Dezsőt és fiát, Balázst kérdeztük a 27 százalékra visszaálló áfa lehetséges következményeiről, illetve a lakásárak jövőbeli változásairól.
