• Megjelenítés
Csiki Gergely

Csiki Gergely

lapigazgató

Csiki Gergely a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett pénzügy főszakirányon 2008-ban. Utolsó egyetemi évének végén csatlakozott a Portfolio.hu csapatához makrogazdasági elemzőként. 2013-tól látja el a cégnél a lapigazgatói feladatokat. 2012-ben CEFA diplomát szerzett a Nemzetközi Bankárképző Központ EFFAS-képzésének sikeres elvégzése után. Újságírói munkáját 2014-ben Junior Prima díjjal ismerték el, Magyar Sajtó kategóriában. Lapigazgatói feladatai mellett a hazai költségvetés és magyar egészségügyi rendszer témájában ír rendszeresen elemzéseket, készít szakmai interjúkat. A magánegészségügyi piac találkozási pontjává vált Private Health Forum szakmai programjának felelőse.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1230

Sokba fog fájni a megígért fegyelem

Épphogy csak túl van a kormány a 2012-es költségvetés elkészítésén és utolsó pillanatban történt "újratervezésén", még nagyobb feladatot kell teljesítenie: hitelesen be kell mutassa a nemzetközi szervezeteknek és a hitelező befektetőknek, hogy képes tartósan alacsony szinten tartani a költségvetés hiányát. Főleg, ha hozzá akar jutni az új, biztonsági hálóként szolgáló nemzetközi hitelkerethez. Már most látható, hogy ennek érdekében több száz milliárd forintos (többlet)megtakarítást kell összehozzon jövőre azok után, hogy idén levezényli a példátlanul magas, 1500-1700 milliárd forintos költségvetési kiigazítást.

Elfogadták a törvényt, amely kiváltotta Brüsszel haragját

A kormány elsősorban két törvénnyel váltotta ki a nemzetközi szervezetek haragját, akiktől épp védőhálót szeretne kérni. A brüsszeli figyelmeztetésekkel pedig veszélybe került az új hitelmegállapodás jövője is, amely nélkül Magyarországnak könnyen finanszírozási nehézségei lehetnek a jövő évben. De miért akarja Brüsszel visszavonatni az új jegybanktörvényt és a stabilitási törvényt? Első körben összefoglaltuk, mire készül a kormány a pénteki zárószavazás előtt álló, kétharmados stabilitási törvénnyel.

Időközben a parlamenti képviselők pénteken fél 3-kor a kormánypárti többséggel elfogadták a törvényt és kérték az államfőtől a törvény sürgős kihirdetését.

Hajnalban szavaztak: fájdalmas megszorítások várnak ránk

Jövőre az állam 14 340,9 milliárd forintot szed be, és közben az előirányzatok szerint 14 917,1 milliárd forintot oszt szét különböző célokra a kedd hajnalban megszavazott 2012. évi költségvetési törvény értelmében. Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi szemléletű hiánya tehát 576 milliárd forintot tehet ki. A kormány az utolsó pillanatban zárószavazás előtti módosító indítvánnyal reálisabb alapokra helyezte a költségvetést, ám még így is számos kockázat övezi a végső cél megvalósulását, a 2,5%-os GDP-arányos hiánycél teljesülését. Pedig ettől is függ többek között, hogy megszűnik-e Magyarország ellen nyolc év után az uniós túlzott deficit eljárás.

Ezen a teszten elhasalt a kormány

Idén nincs sok értelme annak a kérdésnek, hogy teljesül-e a kormány által kitűzött hiánycél. Ez a kérdés ugyanis 2011-ben nem gazdasági probléma, hanem politikai döntés függvénye, köszönhetően a kormány intézkedéseinek. Jövőre ezért itt is óriási fordulatra lenne szüksége a kormánynak, ezért ebből a szempontból sem ártana, ha rendszeresen ránk nézne az IMF egy új megállapodás keretében.

A világ most zárkózik fel hozzánk - Interjú Szócska Miklóssal

Az ideihez hasonló évre számít Szócska Miklós az egészségügy 2012-es költségvetési számai alapján. Az egészségügyért felelős államtitkár a Portfolio.hu-nak adott interjújában úgy vélekedett, hogy a népegészségügyi termékadó egy kedvező folyamatot indított be az emberek körében, és ezzel Magyarország éllovassá vált az Európai Unióban. Elmondása szerint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium tartja a Széll Kálmán Tervben, az egészségügyi ágazatra vállalt megtakarítások teljesítését. Az államtitkár beszélt arról is, hogy "a mindent és azonnal" típusú követeléseket nem tudja megoldani, csak lépésről lépésre lehet haladni.

Nyíltan törvényt sért a kormány

Nagyon csúnyán végződik az egyszerűsített vállalkozói adó módosítása körüli huzavona. Eldőlt ugyan, hogy az eva kulcsa 37%-ra és az árbevételi határ 30 millió forintra emelkedik, azt azonban még mindig homály fedi, hogy a jövő januárban életbe lépő változások nyomán miként változik a költségvetés bevételi oldala. Az illetékes minisztérium tájékoztatása szerint a háttérszámítások folyamatban vannak, ezzel azonban egyúttal azt is elismeri, hogy megszegi a takarékos állami gazdálkodásról szóló törvényt.

Elárulta a 2012-es megszorítás részleteit a minisztérium

A kormány mindent megtesz a jövő évre kőbe vésett hiánycél teljesítéséért, egyszerre három, a költségvetés egyenlegét javító "csomagot" épített be a 2012-es büdzsébe. Így összesen 1400 milliárd forintos kiigazításra készül jövőre - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb, angol nyelven megjelent tájékoztató anyagából, amely érdekes részleteket is közöl a kormány terveiből. Egyrészt kiolvasható a - minden bizonnyal külföldi befektetőknek készített - jelentésből, hogy az elmúlt fél évben hogyan változtak a Széll Kálmán-terv irányszámai, és egy eddig nem hirdetett kiadáscsökkentő csomagot is kibont a tárca anyaga. Az útpénztárt felváltó útdíj-rendszerről a kormány már ebben a hónapban tárgyalhat.

Matolcsy benyújtotta: 2013-tól eltűnnek a válságadók

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken - a 2012-es adócsomag mellett - beterjesztette a parlamentnek a 2012. évi költségvetéshez kapcsolódó fejezeti és kitekintő köteteket. A 2012-es költségvetéshez fűzött kitekintő táblázatokból kiolvasható: 2013-tól a kormány már nem számol a válságadóból származó költségvetési bevételekkel, szemben az eddigi tervekkel. A dokumentumokból fény derül a kormány új közép távú makrogazdasági prognózisára is.

Százmilliárdokhoz jut, de saját ígéreteit nem tartja be a kormány

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány visszalép a MÁV adósságának átvételétől és a PPP-projektek felülvizsgálatától, amivel jelentős, korábban beígért kiadásoktól mentesíti a költségvetést. Ezzel több százmilliárd forintos "mozgástérhez" jut a kormány, viszont nem tartja magát az Európai Unió felé (a konvergencia programban) vállalt ígéretéhez.

Elfújta a szél a tavaszi csomagot, de így sem kell aggódnunk

Óriási szüksége lesz a 2012-es költségvetésnek a tervezett (összesen 450 milliárd forintos többletbevételt hozó) adóemelésekre és a ki nem mondott, fájdalmas kiadás oldali lefaragásokra annak érdekében, hogy elérje az áhított 2,5%-os GDP-arányos hiánycélt. A tavasszal meghirdetett reformcsomag jelentős része ugyanis feledésbe merült. A jó hír, hogy első ránézésre összejöhet a deficitcél, ez viszont rossz hír sokaknak, mert fájni fog, nagyon.

Feledésbe merült a reformpakk? Nagyon megbüntethetnek minket

A büdzsében tátongó lyukak sorozatos betömködése és a költségvetési hiány csökkentése annyira leköti a kormány erejét, hogy nagyon úgy tűnik: korábban meghirdetett nagy ívű reformprogramjához sem tudja magát tartani. A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban meghirdetett "csomagban" ugyanis nem igazán köszönnek vissza a Széll Kálmán-terv - külföldi befektetőket lenyűgöző - lépései. A kérdés ezek után csak az, hogy mi történik, ha erre a furcsaságra az eddig bizalmat szavazó piaci szereplők, esetleg a hitelminősítők is felfigyelnek.

Matolcsy: voltak okos javaslatok, nem emelünk jövedelemadót

Óriási várakozás elõzte meg Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Szijjártó Péter szóvivõ csütörtöki sajtótájékoztatóját. Azok után tájékoztatták a sajtó parlamentben várakozó képviselõit, miután Orbán Viktor befejezte 10 órától tartó, közgazdászokkal történõ egyeztetését. A nemzetgazdasági miniszter elmondása szerint mindenben egyetértettek a közgazdászokkal a kormány képviselõi, és a szakemberek "okos javaslatokat" is megfogalmaztak. Matolcsy György a költségvetést érintõ részletes intézkedésekrõl nem beszélt, ezekrõl jövõ héten tárgyal újra a kormány.

Mellékhatásokról kérdezze... Fájni fog a kormány új csomagja

Amióta nyilvánvalóvá vált, hogy a Széll Kálmán-tervben, valamint a konvergencia programban vállalt egyensúlyjavító intézkedések nem lesznek elegendők, megindultak a találgatások arról, hogy milyen pótlólagos lépések végrehajtására kényszerülhet a kormány. Egyöntetű az a vélemény, hogy az eredeti célok teljesítése érdekében a költségvetés bevételi oldalához is hozzá kell nyúlni. Ezért tehát valakinek biztosan fájni fog a miniszterelnök által a napokban kilátásba helyezett szeptemberi csomag: a szegényebbek egy magasabb áfakulccsal veszíthetnek, a gazdagabbaknak a szolidaritási adó fájhat, a dohánylobbi a cigaretta jövedéki adójának emelésével járhat rosszul és a vállalatok sem lehetnek nyugodtak.

Kellemetlen magyar kijelentés borzolja a kedélyeket külföldön

Rosszabb időpontban nem is érkezhetett volna az önkormányzatok felől az a figyelmeztetés, hogy egy éves haladékot kérnek hiteltörlesztésükre. Bár a törlesztéselhalasztásról szóló hír mindenképpen kellemetlen egy adósságválsággal sújtott nemzetközi környezetben, valójában az önkormányzatok problémája nem jelent új kockázatot az eddig ismert veszélyforrásokhoz képest.

Már nem csak Európa felett lebeg a csőd rémképe

Elindult a végső visszaszámlálás az Egyesült Államokban, az amerikai döntéshozók számára ugyanis alig három hét maradt arra, hogy megállapodjanak az államadósságra vonatkozó plafon újabb emeléséről. A határidő közeledik, a szemben álló politikai erők nézetei azonban nem, így a piaci feszültség is növekszik. Az adósságplafon újabb emelése azonban csak átmeneti megoldást jelentene (jobb esetben másfél évre), világossá vált ugyanis, hogy a tengerentúlon sem lehet büntetlenül és féktelenül eladósodni.

Reagált Matolcsy minisztériuma: nem felejtették el az 500 milliárdot

"Evidens okai vannak" annak, hogy a legutóbbi két költségvetési törvénymódosító javaslatban szereplő fő számok között eltérés figyelhető meg - reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium ma megjelent cikkünkre. A tárca válaszában megjegyezte: "mindig a hatályos törvényt lehet módosítani", a parlament által június 20-án elfogadott törvényjavaslat pedig még nem lépett hatályba.

Matolcsy György semmibe vesz 500 milliárd forintot?

Szerda délután újabb költségvetési módosító javaslattal állt elő Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter által beterjesztett, 85 oldalas módosításra a februárban, Brüsszelben bejelentett 250 milliárd forintos zárolást kell végigvezetni a büdzsén. Egyértelmű tehát, hogy a kiadáscsökkentésre a költségvetés elcsúszása miatt van szükség, nem a külső kockázatok indokolják, amelyek egyébként február óta nem csillapodtak. Matolcsy György mostani javaslata azért érdekes, mert az (amennyiben azt elfogadja a parlament) felülírja a hétfőn elfogadott, Mol-részvényvásárláshoz kapcsolódó költségvetési módosítást. Vélhetően adminisztrációs hiba történhetett, a minisztériumtól várjuk a tájékoztatást.

Időközben csütörtökön Matolcsy György pontosítást csatolt a módosításhoz, és az NGM is közleményt adott ki, miszerint Magyarország a stabilitási tartalékkal "felkészül a várható gazdasági kockázatokra".

Így vonul Magyarország a "modern háborúba"

Nagyra értékeli a piac és a befektetők, hogy a kormány a Széll Kálmán-tervre keresztelt reformcsomaggal és a Brüsszelnek kiküldött konvergencia programmal az államadósság csökkentése, mint elsődleges cél alá rendeli legfontosabb gazdaságpolitikai intézkedéseit. A szigorú költségvetési gazdálkodás egy része azonban már-már követhetetlen és gyakran közgazdaságilag is értelmezhetetlen "mesterséges alapok" létrehozásával történik.

Megtudtuk: eddig a "kispénzűek" fizettek az államadósság ellen

Eddig 37 millió forint felett fizettek be az áprilisban életre hívott Összefogás az Államadósság Ellen Alapba, ez az összeg 340 önkéntes hozzájárulótól (magánszemélytől és vállalkozástól) érkezett - tudta meg a Portfolio.hu Horváth Tihamértól. Az Alap irányító testületének leendő elnöke lapunknak azt is elárulta, hogy a testület alakuló ülését a következő napokban tartják meg. A végleges időpont attól is függ, hogy Eperjes Károly elfoglaltságai ezt hogyan engedik meg, miután - Horváth Tihamér tájékoztatása szerint - a színészt kérték fel az irányító testület harmadik tagjának, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárának helyére.

Ennyit tudunk eddig a magyar hamburgeradóról

Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a magyar fogyasztók, élelmiszergyártók és -forgalmazók meg kell barátkozzanak a népegészségügyi termékdíj, közismertebb nevén a hamburgeradó fogalmával. A részletek azonban nem ismertek, így például nem tudjuk pontosan, hogy mely termékeket sújtaná az új adó, mekkora lenne a plusz teher, és ezt mi alapján vetné ki a kormány. Az biztosnak tűnik viszont, hogy az egészségkárosodást okozó élelmiszereket fogyasztók drágulásra számíthatnak. A kérdés ezek után csak az, hogy ennek következtében csökken-e az egészségtelen élelmiszerek fogyasztása és javul-e a magyarok egészségi állapota.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nukleáris bázis mélyen Grönland jege alatt? Szupertitkos támaszpontra bukkant az Egyesült Államok repülőgépe
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility