Csiki Gergely

Csiki Gergely

lapigazgató

Csiki Gergely a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett pénzügy főszakirányon 2008-ban. Utolsó egyetemi évének végén csatlakozott a Portfolio.hu csapatához makrogazdasági elemzőként. 2013-tól látja el a cégnél a lapigazgatói feladatokat. 2012-ben CEFA diplomát szerzett a Nemzetközi Bankárképző Központ EFFAS-képzésének sikeres elvégzése után. Újságírói munkáját 2014-ben Junior Prima díjjal ismerték el, Magyar Sajtó kategóriában. Lapigazgatói feladatai mellett a hazai költségvetés és magyar egészségügyi rendszer témájában ír rendszeresen elemzéseket, készít szakmai interjúkat. A magánegészségügyi piac találkozási pontjává vált Private Health Forum szakmai programjának felelőse.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1230

Megúszhatná a kormány az újabb csomag bejelentését

Az Európai Bizottság legutóbbi Magyarországgal kapcsolatos előrejelzése alapján sokan szinte biztosra veszik, hogy hamarosan újabb költségvetési kiigazító csomagot jelent be a kormány. Ezt pedig már Varga Mihály állíthatja össze nemzetgazdasági miniszterként. Elképzelhető azonban az a forgatókönyv is, hogy a kormány nem dönt újabb megszorításokról. Más uniós tagállamok példái alapján ugyanis lenne lehetősége haladékot kérni a túlzott deficit eljárásban. Ha ezt az utat választaná a magyar gazdaságpolitika, ez nem azt jelentené, hogy Brüsszeltől felhatalmazást kap a költekezésre.

Így kerülhet le végre Magyarország a szégyenpadról

Hatalmas várakozás előzi meg az Európai Bizottság pár hónap múlva esedékes állásfoglalását a Magyarország ellen folyó túlzott deficit eljárás kapcsán. Nem kisebb a tét ugyanis, mint hogy Magyarország végre lekerül-e arról az uniós szégyenpadról, ahol a legrégebb óta, a "kezdetektől fogva" tartózkodik. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy a más országokkal szemben folytatott eljárások mikor és milyen körülmények között zárultak le. Több érdekes példára is bukkantunk, amelyek akár Magyarország számára is figyelemre méltóak lehetnek. Nem lehet ugyanis készpénznek venni, hogy már májusban megszületik a pozitív döntés.

Ezért nem aggódnak Matolcsyék

A kormány nem készít újabb költségvetési kiigazító csomagot, mert megítélése szerint a 2013-as büdzsé még mindig szilárd lábakon áll. Az eddig hangsúlyozott és élesedő negatív kockázatok mellett pozitív kockázatokat is találhatunk az idei költségvetést illetően. Kérdés azonban, hogy november óta miként változott az Európai Bizottság véleménye a magyar költségvetési folyamatokról. Az első bizonyítványt három héten belül már ki is állítja a Bizottság, miután február 22-én Magyarországgal kapcsolatban nemcsak növekedési prognózist, hanem fontos értékelést is megfogalmaz. Ezzel pedig kezdetét veszi a Magyarország ellen folyó túlzott deficit eljárás újabb felvonása. A kormány nagyon bízik abban, hogy tavasszal végre lezárul a történet, ám könnyen lehet, hogy ez csak hiú ábránd.

Megmutatjuk, mi maradt a kormány nagy tervéből

Lassan két év telt el a kormány nagyszabású reformprogramjának, a Széll Kálmán Tervnek a bemutatása óta és a friss 2012-es költségvetési adatok fényében már megítélhetjük, hogyan tudta teljesíteni fontos vállalásait. Megközelítő számításaink szerint a tervezett 550 milliárd forintos megtakarításból 350 milliárd forint megvalósult a tavalyi büdzsében, vagyis az eredeti célok közel kétharmada teljesült. Bár az elcsúszás nem drámai méretű, részben ez is magyarázatot ad arra, hogy a későbbiekben miért kellett még további 5 intézkedéssorozatról döntenie a kormánynak a 2012-es költségvetést illetően.

Már látszik a következő szakadék - Mikor lép a kormány?

Az idei év sem lesz mentes a nagyszabású költségvetési bejelentésektől. Alig kezdődött el ugyanis az újesztendő, még inkább nyilvánvalóvá váltak azok a 2013-as költségvetésre leselkedő kockázatok, melyekre már tavaly felhívtuk a figyelmet. Emellett a kormány már az év elején osztogatásba kezdett. Számításaink szerint ezek a fejlemények akár 260 milliárd forintos elcsúszást is okozhatnak az idei büdzsében (nem beszélve a többi potenciális veszélyről). Az államháztartási folyamatokat az Európai Bizottság is árgus szemekkel figyeli majd, ezért a túlzott deficit eljárás miatt tavasszal újabb intézkedésekre kényszerülhet a kormány.

Eldőlt: feladta egyik fontos célját a kormány

Megvolt az ára a magyar szabadságharcnak 2012-ben: ezúttal sem lett olcsóbb a magyar állam finanszírozása. Az államadósság után fizetett kamatkiadások ugyanis tavaly soha nem látott összeget tettek ki nominálisan, pedig korábban több száz milliárdos megtakarítást vizionált a kormány. Ezek alapján pár év alatt nagyot változtak a gazdaságpolitika céljai: inkább felvállalja a magasabb adósságszolgálatból eredő terheket, cserébe IMF-megállapodás nélkül, saját(os) eszközökkel operál, nem foglalkozik az ebből fakadó bizalmi deficittel.

Pleschinger: Lemondhatunk a bankadó egy részéről (Interjú)

A kormány eddig a túlzott deficit eljárás alóli kikerülésre fókuszált, véráldozatok árán, de el tudta érni a fiskális stabilitást. Az IMF szempontjai ezalatt valóban háttérbe szorultak - ismerte el az elmúlt két hónap eseményei kapcsán a Portfolio.hu-nak adott interjújában Pleschinger Gyula. A Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára előrevetítette, hogy a kormány ezek után a növekedésre összpontosít. Ennek keretében például a minisztérium dolgozik a bankadóból adható kedvezmények átstrukturálásán, annak a részleteit vizsgálja, hogy mennyi bankadóról mondhat le a kormány. Az NGM államtitkára továbbra is úgy gondolja, hogy hasznos lenne Magyarország számára egy IMF-megállapodás. Hangsúlyozta továbbá, hogy az állam nem mondhat le és nem is kíván lemondani a nemzetközi piacokon való kötvénypiaci megjelenésről. Az eladósodott vállalatok megsegítése kapcsán nem kell tartani újabb "végtörlesztési" konstrukciótól és alaptalan az a félelem, hogy a kormány egy önkormányzattól átvett adósságot ne fizetne vissza teljes egészében.

Jövőre is aknamezőn lépkedhet a kormány

Fél évig tartó tervezés után a parlament kedden délben megszavazta a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatot. Az eddigi átmeneti válságadókat új, tartósan fennmaradó terhek váltják fel, a munkahelyvédelmi akcióterv keretében a kisvállalatok számára új adózási formák választhatók, valamint bizonyos csoportok célzott járulékkedvezményeket kapnak. Persze a következő év sem telik el megszorítások nélkül: a kormány három őszi intézkedéscsomagjával igyekszik 3% alá szorítani a hiányt. A váratlan eseményekre azonban nincs tartalék, ezért könnyen lehet, hogy jövőre év közben is újabb kiigazításokra kényszerülhet a kormány.

Elkészült a nagy mű - az utolsó pillanatban

Csalódniuk kellett azoknak, akik arra számítottak, hogy idén nem az utolsó pillanatban készül el a 2013-as költségvetés és a dokumentum a stabilitást, valamint a kiszámíthatóságot fogja tükrözni. A csütörtökön beterjesztett, utolsó simításokat tartalmazó módosítás után is számos kérdés merül fel bennünk. Az eredeti, júniusban beterjesztett tervezetre már rá sem ismerni, a kormány jelentősen megemelte a kiadásokat, a bevételeket is növelte kisebb mértékben. Az egyik legnagyobb előnye az új tervezetnek épp az, hogy a kormány is felkészül a legrosszabb forgatókönyvre: óriási, összesen 600 milliárd forintos költségvetési tartalékkal. A jelentős kockázatok miatt erre nagy szükség is van.

Csomagoljuk ki együtt a kormány 2013-as megszorításait!

Jövőre újra óriási kiigazítást tervez végrehajtani a kormány. Összesen öt csomag keretében 1600 milliárd forintos intézkedéssorozatot jelentett eddig be, ám ezek tényleges egyenlegjavító hatása megközelítőleg 1000 milliárd forint. A csomagok szerkezetéből jól látható, hogy az idő múlásával egyre csak fogytak a kormány muníciói és a végére kizárólag a bevételek növelésére koncentrált. A költségvetési lyukak sorozatos betömése mögött másodlagossá vált a kiigazítás "minősége", vagyis, a kormány beáldozza a jövőbeli gazdasági növekedést a jelenbeli milliárdokért.

Elpáholja Magyarországot Brüsszel?

A mai nap folyamán - az amerikai elnökválasztás eredménye mellett - Brüsszel lesz a hazai figyelem középpontjában, miután (talán túlzottan is) óriási várakozás előzi meg az Európai Bizottság délelőtt nyilvánosságra kerülő őszi prognózisát. Ennek keretében ugyanis Magyarországra vonatkozóan is közzéteszi előrejelzését, melyből kiderülhet, hogy a Bizottság szakértői 2013-ra mekkora költségvetési hiányt valószínűsítenek. A prognózis hatással lehet a hazánk ellen nyolc éve folyó túlzott deficit eljárásra és az elakadt IMF-tárgyalásokra is. Olli Rehn uniós biztos sajtótájékoztatója 13 órakor kezdődik.

Kiknek üzent Orbán Viktor szombaton?

Két fontosabb következménye lehet Orbán Viktor szombati bejelentésének. A települések adósságának részleges átvállalása a szigorúbb központi felügyelettel párosítva egyrészt megállíthatja az eladósodás folyamatát. Másrészt viszont egy új fejezet nyílhat az átvett tartozások visszafizetése során, vagyis, hogy a központi kormányzat az eredeti tervek (időzítés és összeg) szerint teljesíti-e a "sápot". A miniszterelnök mai fél mondata a közelmúltbeli események fényében (végtörlesztés, tranzakciós illeték, bankadó) fontos lehet a bankok számára.

Saját magába "harap" az állam - Mi lesz ebből?

A kormány egy hónap leforgása alatt megnyolcszorozta a Magyar Államkincstártól jövő évre várt pénzügyi tranzakciós illetékbefizetés összegét, és mivel az államkincstár továbbhárítja a plusz terhet, ezért ez tulajdonképpen egy klasszikus fűnyíróelvszerű kiadáscsökkentés. Számításaink szerint a jelenleg ismert mentességi feltételek és a 120 ezer milliárd forintos adóalap ismeretében nem jönne össze a remélt összeg. Nem véletlen ezért, hogy a kormány már készíti a módosító javaslatot.

Két út a kormány előtt: IMF vagy trükközés

Távol vagyunk még mindig attól, hogy az Országgyűlés rábólintson a 2013-as költségvetésről szóló törvényjavaslatra, pedig már eddig két alapvető módosításra derült fény a főszámok tekintetében betonba öntött költségvetési tervezettel kapcsolatban - így foglalhatók össze az elmúlt két hét költségvetési kiigazításokkal kapcsolatos kormányzati bejelentései. A legutóbbi két csomag alapjaiban írja át a jövő évi büdzsé főszámait, ám ezt jogtechnikailag jelenleg csak úgy valósíthatja meg a kormány, ha megállapodik a nemzetközi szervezetekkel. Vagy talán egy újabb trükkhöz folyamodik?

Kihirdették a megszorításokat - Ki a legnagyobb vesztes?

A Magyar Közlöny hétfői számában már meg is jelent az a kormányhatározat, amely az idei költségvetési egyenleg tartásával kapcsolatos intézkedéseket tartalmazza. Ezek szerint az illetékes szerveknek két napjuk maradt arra, hogy bejelentsék a zárolási, illetve csökkentési kötelezettségeket Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternél jóváhagyásra, október 15-ig pedig már az államkincstárnak kell jelenteniük. A minisztériumoknál és központi költségvetési szerveknél összesen 49 milliárdos zárolást kell végrehajtani (a 133 milliárdos teljes programból), a tárcák közül a legnagyobb vesztes az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Ismét újít a kormány - Ezzel meghajol az IMF előtt?

A jövő évi költségvetés teljes átírására ad lehetőséget egy frissen benyújtott módosító javaslat. A Parlament költségvetési bizottsága ugyanis zárószavazás előtti módosító indítványt terjesztett be a 2013-as költségvetést megalapozó egyes törvényekhez, valamint a gazdasági stabilitási törvény módosításához. Ez megteremtené a lehetőséget arra, hogy a kormány újraírja a képviselők által már megszavazott költségvetési főösszegeket. A kormány lényegében így próbál meg kijutni a zsákutcából, amelybe saját magát kényszerítette bele.

Közben ismét frissítették a Parlament oldalán elérhető szeptember-október havi üléstervet, és ezek szerint már nincs pontos időpont a jövő évi költségvetési törvényjavaslat szavazására.

Újratervezés: ördögi spirálban van Magyarország

A túlzottan optimista makrogazdasági feltételezések, a 300 milliárd forintba kerülő munkahelyvédelmi akcióterv, valamint annak bizonytalan fedezete miatt át kell szabni a 2013-as költségvetés tervezetét - lényegében ez dőlt el a héten az IMF-ügy hátterében. Az eredeti hiánycél teljesítése érdekében mintegy 2,2%-os, bő 600 milliárd forintos pótlólagos költségvetési kiigazító csomagra van szükség számításaink szerint, ami már a harmadik intézkedéssorozat lenne 2013-ra vonatkozóan. Az újabb megszorítások egyben azt is jelentik, hogy a magyar gazdaság sajnos képtelen kiszabadulni az évek óta tartó ördögi kiigazítási spirálból.

Megvannak Matolcsyék számai! - Maradnak az aknák a büdzsében

Szeptember 10-én kezdetét veszi az őszi parlamenti ülésszak, amikor is újra megnyílik a 2013-as költségvetés tárgyalása. Lesz is miről vitatkozniuk a képviselőknek, a főszámok júliusi elfogadása óta ugyanis még inkább világossá vált, hogy mennyire bizonytalan a jövő évi büdzsé tervezete. Nem véletlenül kért a Költségvetési Tanács új információkat az államháztartásért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumtól. A nyilvánosságra került minisztériumi dokumentum azonban egyáltalán nem meggyőző. A jegybanktól származó pénzügyi tranzakciós illetékre még mindig épít a kormány, és kiderül belőle, hogy a tárca november közepi IMF-megállapodással számol, melynek hatására jövő év végére már 266 forintos euróárfolyammal és 200 bázispontos hozamcsökkenéssel kalkulál. Mindez azonban azt is jelenti: az IMF-megállapodás nélkül és a jelenleg ismert fedezeti tételekkel bizonytalan a munkahelyvédelmi akcióterv kivitelezése, pedig Orbán Viktor a program végrehajtását nevezte az ősz legfontosabb feladatának. Ezek után könnyen elképzelhető, hogy új, pótlólagos intézkedéseket kell tegyen a kormány.

Így józanodott ki a kormány

Egy évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a kormány felébredjen a növekedési álomvilágból és a realitásokhoz közelebb álló makrogazdasági pályában kezdjen gondolkozni. Az átírt gazdasági jövőkép egyúttal arra is kényszerítette a kormányzatot, hogy újragondolja a költségvetés szerkezetét, legalábbis ez derül ki a idei és a jövő évi költségvetéshez csatolt közép távú kitekintő számokból. Az őszi parlamenti szezon kezdetével hamarosan újraindul a jövő évi büdzsé vitája.

Itt vállalta túl magát a kormány

Első ránézésre Magyarország megdöbbentően sokat költ gyógyszerekre a nemrégiben megjelent, 2010-es állapotokat tükröző OECD-adatok szerint, a részletesebb statisztikák viszont már árnyalják a képet. A kormány mindenesetre a kiugróan magas gyógyszerköltési aránnyal indokolta tavaly azt, hogy hozzálát a gyógyszerkassza drasztikus lefaragásához. A két évre (2012 és 2013-ra) meghirdetett ambiciózus terv első fél évének teljesítményét értékelve azonban meg kell állapítanunk: túlvállalta magát a kormány. A kérdés ezek után csak az, hogy átgondolja-e a célokat.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Három nap alatt elesett egy kétmilliós nagyváros – Itt mégis mi történik?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.