Csütörtökön eldőlt, hogy a magyar állam veszi meg az MKB Bankot, megközelítőleg 17 milliárd forintot fizet 99,9%-os tulajdonrészéért. A mostani bevásárlás beleillik az elmúlt négy év kormányzati döntéseibe. Egy táblázatban a kormány eddigi vásárlásai!
Nem meglepő módon a kormány 110 milliárd forintos kiadászárolása volt a fő téma a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfői online tájékoztatóján. Ezzel kapcsolatban a válaszokból arra következtethetünk, hogy ténylegesen 76 milliárd forintra rúg a kiadászárolás, a "maradék" részt pedig a Beruházási Alapból venné el a kormány, Varga Mihály egyedi döntéseivel halaszthatja a kifizetéseket. Ebből a szempontból azt mondhatjuk, hogy például a stadionfejlesztést kivitelező cégeket is érinthetik az intézkedések.
Varga Mihály ígéretének megfelelően már meg is jelent a kormányhatározat az idei hiánycél tartásához szükséges intézkedésekről. A Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent kormányhatározat értelmében a zárolás alól rengeteg cél mentesül, így például az összes stadionépítés is. Vagyis idén zavartalanul folytatódhatnak a stadionberuházások. Gyors számításaink szerint a határozatban szereplő zárolások összege 89 milliárd forint, szemben a bejelentett 110 milliárd forinttal.
Megvalósult az idei költségvetésben az, amitől már tavaly félni lehetett és ennek kivédésére a kormány most fel is használja a tartalékokat. Épp emiatt viszont az újonnan év közben jelentkező kockázatok (esetleges uniós forrásvesztés és annak költségvetési pótlása) kivédésére már nem marad muníciója a kormánynak. Lényegében így lehetne összefoglalni Varga Mihály mai bejelentését a 110 milliárd forintos zárolásról. Ez a minisztériumokat és például a stadionfejlesztéseket érintheti kellemetlenül. Ez utóbbi választása szerintünk nem véletlen.
Megint dúl a vita a magyarországi különadókról. Az Európai Bizottság továbbra is kivezettetné az ágazatspecifikus terheket, a kormány viszont nem is hajlandó erről vitatkozni, sőt már új sarcok bevezetése is felmerült. A különadókról lemondani nem tud az állam, átfogó gyűjtésünkből ugyanis kiderül, hogy már rendkívüli mértékben függ ezektől a bevételektől a költségvetés. És ha a leszokás nem megy, akkor - a sorozatosan bevezetett új adók fényében - felmerül a kérdés: lesz-e ebből túladagolás?
Fontos dokumentumok kerültek ma nyilvánosságra a 2014-es költségvetéssel kapcsolatban. A Költségvetési Felelősségi Intézet ugyanis közérdekű adatigénylés keretében igényelte és megkapta, valamint elérhetővé is tette azokat az anyagokat, amelyeket a Költségvetési Tanácsnak adott át a Nemzetgazdasági Minisztérium az idei költségvetés első módosítása (a részesedésvásárlások átvezetése) miatt. A részletes számok rég nem látott őszinteséggel mutatják be az idei államháztartási folyamatokat, ezekből megismerhetjük ugyanis az NGM várakozásait tételesen lebontva a bevételi és kiadási sorokra. Mindezekből az is kiderül, hogy idén az államadósság lényegében stagnálni fog.
Meglepően explicit üzenetet fogalmazott meg legutóbbi véleményében az Európai Bizottság Magyarország számára. Ezzel lényegében azt mondta ki, hogy nem lesz elegendő a bűvösnek tekinthető 3% alatti költségvetési hiány az államadósság határozott csökkentéséhez, amit viszont az uniós szabályok szigorúan előírnak. Ezért hazánk ismét rákerülhet az uniós szégyenpadra. A kormány a mostani helyzetben több lehetőség közül is választhat.
Rendkívül fontos, az ország következő évtizedeit - mind energetikai, mind pénzügyi szempontból - is meghatározó törvényjavaslatról szavaznak ma a Parlamentben. A képviselők ugyanis a Paksi Atomerőmű bővítésének Oroszországgal kötött pénzügyi megállapodásáról döntenek, a tét 10 milliárd eurónyi (3000 milliárd forintnyi) hitel, plusz a kamatok. Az ügy óriási jelentősége ellenére a megalapozó dokumentumokat a kormány nem hozta nyilvánosságra.
Update: időközben az Országgyűlés megszavazta Varga Mihály törvényjavaslatát.
Úgy tűnik, hogy a régi-új kormány idén is egyszerre két célt tűzött a zászlajára: továbbra is küzd az államadósság ellen, és közben gyarapítani igyekszik az állami vagyont (főleg cégvásárlásokkal). A két cél azonban a gyakorlatban nem mindig összeegyeztethető, főleg, amikor a kormány az államadósság növeléséből finanszírozza a bevásárlásokat. Cikkünkben összegyűjtöttük a legnagyobb tulajdonszerzéseket, és azt vizsgáltuk, hogyan tükröződik mindez a számokban, és megáll-e a lábán a kormány érvelése.
Az eredetileg tervezettnél közel 150 milliárd forinttal lett jobb a 2013-as költségvetés egyenlege. Így utólag könnyen azt mondhatnánk, hogy a tavalyi évközi adóemelések feleslegesek voltak. De akkor mégis miért biztosította be magát ennyire a kormány?
A 2013-ashoz hasonlóan a 2014-es költségvetésben is szerepel egy 50 milliárd forintos tétel a bevételek oldalán, ami a gyakorlatban egy fiktív bevételi tétel. Ez pedig nem más, mint az Államadósság Kezelő Központ által fizetett pénzügyi tranzakciós illeték. Az állam ugyanis ebben az esetben saját magába harapott, amikor előírta az állampapír-kibocsátások után fizetendő illetékkötelezettséget.
Ha csak a fő számokat nézzük az Európai Bizottság Magyarországról szóló téli előrejelzésében azt hihetjük, hogy minden a legnagyobb rendben. A költségvetési folyamatokban azonban vannak figyelmeztető jelek: a strukturális egyenlegünk ugyanis látványosan romlik, ami az alacsonyan tartott deficit fenntarthatóságát és az adósságcsökkentés sikerességét kérdőjelezi meg. A kormánynak azonban még van ideje ezen töprengi, ha csak az uniós külső kényszert nézzük.
Körvonalazódnak a paksi beruházás és az azt finanszírozó pénzügyi megállapodás részletei. Az Oroszországtól érkező óriáshitel, majd az új blokkok működése/nyereségessége (mely várhatóan projektcégen keresztül valósul meg) lényegesen átírhatja az állam pénzügyeit. Az általunk vizsgált forgatókönyvek alapján azt mondhatjuk, hogy a projekt indulását követően a magyar államháztartás mozgástere leszűkül és lépéskényszerbe kerül a kormány, ha tartani akarja magát a eredeti céljaihoz és a törvényi előírásokhoz.
A várakozásoknál kedvezőbben alakult a 2013-as költségvetés egyenlege - jelentette be péntek délelőtti sajtótájékoztatóján Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy a kitűzött 2,7%-os hiánycélnál biztosan nem lesz rosszabb a végleges szám, akár 2,3% is lehet a hiány. A végső igazságot március végén, április elején tudjuk meg, az Eurostat felé küldött jelentésből.
A Parlament megszavazta a 2014-es költségvetést. Szokás ilyenkor 1-1 kulcsszót találni, ami leginkább leírja a tervezetet. A kormány részéről elhangzik az "építkezés" vagy "rezsicsökkentés" költségvetése, míg a kritikusok "kockázatost", "kifeszítettet" emlegetnek. Szerintünk: egyoldalú. Mintha kockázatok nem léteznének, csak lehetőségek.
A kormány olyannyira átírta legutóbb a költségvetés elfogadásának folyamatát, hogy gyakorlatilag még a végleges decemberi szavazás előtt teljesen átírhatja a számokat. Vagyis a következő egy hónapban jöhetnek még osztogatások, amelynek fedezetét egy tollvonással "előteremtheti" a kormány. A Parlament keddi ülésén elfogadott főösszegeknek így sok teteje nincs, főleg a gyakori év közbeni módosítások fényében.
Az elmúlt hónapokbeli bemutató rendezvényeken már 30-40 ezer kínai és vietnami állampolgár ismerkedett meg a magyar befektetési célú letelepedési programmal, közülük mostanáig több mint 320 befektető regisztrált a programba és év végéig összesen 400-500 regisztrált befektető várható - mondta el a Portfolio.hu-nak adott interjúban Lian Wang. A letelepedési kötvényhez kapcsolódó speciális értékpapírt kibocsátó Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) vezérigazgatója többek között azt hangsúlyozta: idő kell még ahhoz, hogy a tényleges befektetői érdeklődést jobban lássuk, másrészt a program sokkal többről szól, mint hogy a magyar állam a jelenlegi piaci kamatnál 1,5 százalékkal alacsonyabban jut öt éves devizaforráshoz. Jelezte ugyanis, hogy minden kínai, illetve vietnami ügyfelük kap egy olyan listát, amelyen a potenciális magyarországi befektetések vannak rajta, így a program népszerűsítése a magyar és az ázsiai gazdasági kapcsolatok erősítéséhez is hozzájárul. Ilyen értelemben tehát ingyenreklámot is kap Magyarország, hiszen ázsiaiak egyre szélesebb rétege ismeri meg például a Tokaji nevet, illetve az ország kultúráját és történelmét.
Lian Wang a beszélgetés során azt is hangsúlyozta, hogy a HSSDF kajmán-szigeteki bejegyzése teljesen szokványos a kínai befektetési alappiacon, illetve az a 40 ezer eurós díj, amelyet a náluk regisztrálóktól elkérnek, a lehetséges díjak alsó határát jelenti. A vezérigazgató úgy látja: a magyar letelepedési program legnagyobb előnye, hogy nincsenek hozzárendelve plusz befektetési követelmények, azaz a pénz közvetlenül a magyar államhoz áramlik, így kizárhatók a visszaélések.
Kiszámíthatóság, stabilitás - jól csengő szavak ezek a kormány részéről az üzleti szektor számára. Ám valószínűleg ezek mégsem túl meggyőzőek. Egy példával illusztráljuk, hogyan veszhet el a hitelesség.
Eddig a kormány elképzelései szerint zajlott a 2014-es költségvetés vitája és elfogadásának folyamata. A kormány minden lehetséges fórumon hangoztatja a fő üzenetet (a rezsicsökkentés költségvetése) és legfontosabb intézkedéseit (családi adókedvezmény kiterjesztése, pedagógus béremelés, rezsicsökkentés folytatása), de nyomban meg is nyugtat mindenkit, hogy nem készül választási költségvetés. A befektetők egyelőre nem is aggódnak a "leplezett lazítás" miatt, a deficit ugyanis 3 százalék alatt marad. Ezt a nyugalmi állapotot kavarhatja fel az Európai Bizottság november 5-én, amikor is közzéteszi őszi prognózisát Magyarországra vonatkozóan is. Előzetesünkben megmutatjuk, mire érdemes figyelni.
Nyűgnek érzi a Matolcsy György által hátrahagyott, a kétharmados törvényben rögzített adósságcsökkentő képletet a kormány. A legújabb hírek szerint a nominális adósságra vonatkozó szabály térne vissza, épp ahhoz hasonlóhoz, amivel a kormány 2011-ben szakított. A költségvetési politika hitelessége szempontjából ez egyértelműen kínos fejezet, szépíti viszont a történetet, hogy a kormány belátta: lépnie kell.
Három hónapja írtam róla, akkor abban reménykedtem, hogy menni fog fölfelé 28 dollárig. Ment is, na nem addig,...
Ezt a cikket 11 éve irtam, Levente kérte, hogy jelenjen meg újra, mert neki úgymond nagyon betalált a mondanivalója....
A transzferárhoz kapcsolódó teendők részeként az adóhatóság felé beadandó országonkénti jelentési (CBC riport)... 
A gazdasági csúcsminiszter szereti hangoztatni, hogy alacsonyabb kamatszint kell Magyarországon, mert akkor nagyobb lesz... 
A gazdasági csúcsminiszter szereti hangoztatni, hogy alacsonyabb kamatszint kell Magyarországon, mert akkor nagyobb lesz...
Nagyjából 1700 milliárd forint szabadul fel a PMÁP-ból jövőre, a teljes pénzügyi szektor erre az összegre utazik....
Megjöttek a részletes harmadik negyedéves GDP-adatok.
Érkeznek még hitelminősítői döntések.
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
