Csiki Gergely

Csiki Gergely

lapigazgató

Csiki Gergely a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett pénzügy főszakirányon 2008-ban. Utolsó egyetemi évének végén csatlakozott a Portfolio.hu csapatához makrogazdasági elemzőként. 2013-tól látja el a cégnél a lapigazgatói feladatokat. 2012-ben CEFA diplomát szerzett a Nemzetközi Bankárképző Központ EFFAS-képzésének sikeres elvégzése után. Újságírói munkáját 2014-ben Junior Prima díjjal ismerték el, Magyar Sajtó kategóriában. Lapigazgatói feladatai mellett a hazai költségvetés és magyar egészségügyi rendszer témájában ír rendszeresen elemzéseket, készít szakmai interjúkat. A magánegészségügyi piac találkozási pontjává vált Private Health Forum szakmai programjának felelőse.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1230

Kiderült: tényleg vaktában lövöldöz a kormány

Az elmúlt években egyre nagyobb költségvetési kiigazításokat hajtott végre Magyarország és ezek egyre fontosabb szerepet játszottak az egyensúly javításában - derül ki az Állami Számvevőszék kedden közzétett jelentéséből, melyben a szakértők a 2007-2013 közötti éveket vizsgálták. Az elemzés szerint javította a kiszámíthatóságot, hogy az elmúlt években megnőtt az előzetes tartalékképzés szerepe. Azt azonban várhatóan nem teszi zsebre a kormány, hogy az ÁSZ szakértői azt is megállapították: számos esetben a törvényi előírások ellenére nem készítettek az illetékesek hatástanulmányokat. Varga Mihály emiatt javaslatot is kapott a számvevőktől.

Milliárdok maradnak az állami egészségügy zsebében (Interjú)

Néhány év alatt komoly magánegészségügyi portfóliót épített fel Lantos Csaba. A korábbi bankár 2007-ben váltott, egy komparatív elemzés alapján döntötte el, hogy beszáll az egészségügybe. A kockázati tőkebefektető a Portfolio-nak adott interjújában beszélt a kezdeti évek működéséről, az egész vállalatcsoportról, legújabb befektetéseiről és az államnál megmaradó milliárdokról.

Itt vannak a kormány terveinek vesztesei és nyertesei!

A parlamenti képviselők hétfőn várhatóan elfogadják a 2015-ös költségvetést, mely számos ponton átírja az emberek és vállalkozások életét. A költségvetés mellett több nagyszabású törvényt is elfogadott az ősszel a kormánytöbbség. Gyűjtésünk szerint sokan szívhatják a fogukat a jövő évre tervezett intézkedések miatt, de vannak, akik örülhetnek. Itt és most minden megtalálható ebben a cikkünkben!

Megvan: ezért nem aggódnak Orbánék!

Miközben az elmúlt napokban minden a 2015-ös költségvetés és annak kockázatai körül forgott, a háttérbe szorult egy rendkívül kedvező folyamat. Kalkulációink szerint ugyanis a 2014-es költségvetés számai a vártnál sokkal jobban alakulnak. Ezért lehet az, hogy a kormány és a Nemzetgazdasági Minisztérium nem aggódik a jövő évet illetően, egyszerűen csak kihasználja helyzeti előnyét. Most úgy tűnik, hogy tényleg minden azon múlik, jövőre mennyire lesz bőkezű a kormány (a béremelésekkel, gigaberuházásokkal).

Ez a kormány új fegyvere! - Mibe kerülhet nekünk?

Új fegyverrel szállna harcba az áfacsalók ellen a kormány, már január elsejétől, miközben az előkészítése épp csak most indult el. A Nemzetgazdasági Minisztérium az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer kedvező oldalát hangsúlyozza, az új eszköz bevezetésének lehetnek negatív következményei, az adószakma képviselői szerint. A Portfolio-nak nyilatkozó adószakértők ugyanis felhívták a figyelmet arra, hogy az intézkedés óriási adminisztrációs terhet jelent a kereskedő cégek számára is (nem csak a fuvarozóknak), ez elkerülhetetlenül költségnövekedéssel jár és a kilátásba helyezett szankció mértéke is érthetetlen. Ezeken felül már csak hab a tortán a felkészülésre szánt rendkívül rövid idő.

A kormány nem tudja, mit csinál

Kedden egyetlen véletlen elszólással betekintést kaphattunk a kormányzati munka működésébe és annak minőségéről is sokat megtudhattunk. A kormányszóvivő szavai ugyanis arra utaltak, hogy nem a kormány feladata az egyes kormányzati döntésekhez elkészíteni a hatástanulmányt. Mi viszont úgy gondoljuk, hogy ha nincs hatásvizsgálat, akkor az összes törvényjavaslat csak egy "fecni" és a gazdaságpolitika, illetve szélesebb értelemben véve a kormányzati politika hazardírozik az egész országgal.

Ez a két ábra mindent elárul a kormány gondolkodásáról

Átmenetinek ígérték őket, de tartósan velünk maradtak. Konkrét szektorokat céloznak és bizonyos vállalatokat büntetnek. A szelektív törvényalkotás mintapéldái. Vajon mik lehetnek ezek? A válasz pedig az elmúlt négy év gazdaságpolitikája alapján egyértelmű: a különadók. A kormány adópolitikájának "arányos közteherviselést" biztosító csodafegyverei olyannyira beépültek a számokba, hogy a költségvetés és így az állam működése már elképzelhetetlen lenne nélkülük. Összesítésünk szerint - mely már tartalmazza a jövő évi költségvetést átíró módosító javaslat hatásait - 860 milliárd forint (!) körüli bevételt vár 2015-re a különadókból a kormány.

Segítünk a minisztériumnak! Itt van két név (2.)

Egy új bizottsági módosító javaslatnak köszönhetően a dohányipari cégek csökkenthetik a 2015-re tervezett különadójukat az idén végrehajtott termelő beruházás értékének legfeljebb 30%-ával. A bizottsági ülésen Orbán Gábor adóügyekért is felelős államtitkár azt mondta: "nincs adat arról, hogy mely cégeket érinthet ez a kedvezmény". Mi egy gyors kereséssel találtunk két céget is, akik érintettek lehetnek.

Orbán kapott figyelmeztetést Brüsszelből

November végén hatodik és egyben utolsó alkalommal voltak Magyarországon az Európai Bizottság szakértői a 2008-as pénzügyi mentőcsomag lezárásának felülvizsgálata céljából. A Bizottság szakemberei üdvözölték a növekedés erősödését és dicséretet is kapott a kormány, miszerint jó úton halad a költségvetési hiánycél eléréséhez. Az államadósság alakulásával kapcsolatban azonban megint gondja akadt az EB-nek. Ezen kívül a Magyar Nemzeti Banknak is javaslatot fogalmaztak meg, de megszólaltak az Orbán Viktor által sokat emlegetett egyik céllal kapcsolatban is.

Mivel hazánk a 2008-ban rendelkezésre bocsátott nemzetközi hitelkeret több mint 70%-át visszafizette, ezért ez a fajta felülvizsgálati rendszer lezárulhat.

Ha nem hiszed, hogy a kormány kicsinálja a multikat, ezt olvasd el

Az elmúlt hetek kormányzati törvénydömpingje egyértelműen bebizonyította: vannak az államnak kebelbarátai és ősellenségei. Ezúttal a nemzetközi kiskereskedelmi láncok kerültek a kormány célkeresztjébe, összesítésünk szerint jelentős sarcot fognak fizetni jövőre. Közben létrejönne egy új, most még titokzatos kereskedelmi szereplő, akinek máris kedveznének egy adómódosítással.

Ettől retteg igazán az Orbán-kormány

Fájhat a feje a kormánynak, ha jövőre minden erejével meg akar felelni a saját maga és az EU által előírt költségvetési szabályoknak. Van ugyanis egy olyan előírás, amit a jelenlegi ismereteink szerint nem fog tudni teljesíteni a 2015-ös költségvetéssel. Ezzel pedig sok mindent kockáztatna. Az már csak hab a tortán, hogy a Matolcsy György miniszterségekor kreált adósságképletet felül kell vizsgálnia, hacsak nem akar óriási megszorítást végrehajtani a kormány 2016-ban.

Vigyázat, ijesztő számok jönnek!

Erre a jóisten pénze sem lenne elég (Interjú)

Az olló egyre jobban nyílik a között, amit az orvostudomány ismeretanyaga alapján tenni lehetne és a között, amire megvan a fedezet. Az egészségügy alulfinanszírozottsága olyan objektivitás, amiről senki nem tehet - véli Szél Ágoston. A Semmelweis Egyetem rektora a Portfolio-nak adott interjújában megjegyezte, hogy jó lenne, ha az egészségügy tortaszelete nagyobb lenne az állami költségvetésben. A SOTE vezetését bő két éve ellátó kutató-szakember kifejtette véleményét a forráshiányról, a kórházak adósságáról, az orvosok elvándorlásáról, a várólistákról, a hálapénzről, a magyar egészségügyi rendszerben rejlő ördögi csapdákról, de részletesen bemutatta, hogy miből és hogyan gazdálkodik egy ilyen csúcsintézmény. Szerinte nincs utólag adott hálapénz, az egyszeri kórházi adósságkonszolidáció önmagában nem jelent tartós megoldást és ünneprontóként azt is kénytelen volt elárulni, hogy az elvándorlás lassuló üteme a gyakorlatban nem érződik. A rektor azt is elárulta, hogy mit vár az egyetemhez kinevezett Szász Károly kancellártól.

Most leleplezték a gonosz multit! Vagy mégsem...

"Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára volt a HírTV csütörtöki műsorának vendége, ahol a kiskereskedelmi szektort érintő aktuális kormányzati intézkedésekről faggatták". - Így kezdődött volna eredetileg a cikkem. Azt terveztem eredetileg, hogy meghallgatom, mit nyilatkozik Vámos György a témában, összefoglalom egy rövid cikkben, mert az aktuális ügyek fényében érdekes lehet. Aztán végignéztem ezt a 9 perces videót és felülíródtak a terveim. A műsor ugyanis a riporter - mostanában divatos - "le a szemét multikkal" hangulatában feltett kérdéseitől vált emlékezetessé. A műsorvezető egyik kérdésében felvetette, hogy irdatlan az a szám, ami a Tesco Globál Áruházak Zrt. nyilvános éves beszámolójában található. Szavai szerint ugyanis a magyarországi Tescónak "az elmúlt évben 12 ezer 792 milliárd, majdnem 13 billió forintos forgalom" után nem kellett társasági adót fizetnie. A valóság közben az: 12 792 MILLIÓ forint az a bizonyos adóalap-csökkentő tétel. Három nulla a különbség, nem mindegy.

Mi van?! Pont erre nincs pénze az államnak?

Egyszerre három miniszter próbál pénzt szerezni a 2004-ben bezárt és 2013-ban lebontott selypi gyártelep azbesztmentesítésére - számol be a Népszabadság. A veszélyes hulladék azóta is ott van a gyár helyén, közben a gyár működésének egészségügyi következményei egyre nyilvánvalóbbak. Az eltakarítás 1,3 milliárd forintba kerülne.

A napilap által összefoglalt történet szerintünk megdöbbentő és ezzel kapcsolatban az állam működésére nézve egy szó jut eszünkbe: kudarc. Ilyenkor nehéz nem demagógnak lenni és nem felhozni a stadionpénzeket.

Rendesen megrázta a pofonfát a minisztérium

Az elmúlt napok híresője után a figyelem középpontjába került a Varga Mihály vezette Nemzetgazdasági Minisztérium, ugyanis jó pár kínos ügy a minisztériumhoz köthető. Néhány esetben nem magának kereste a bajt, ám néhány ügy a szakmai bizonytalanság miatt égett rá a minisztériumra. Cikkünkben tanulságképp felidézzük ezeket az ügyeket és közben bízunk benne, hogy a tárcának a jövőben sikerül elkerülnie a pofonokat.

Ebből lehet pénz az óriási adócsökkentésre (Interjú)

Örvendetes, hogy a magyar kormány és az Európai Bizottság előrejelzése csak egyetlen mutatóban tér el egymástól - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Banai Péter Benő, aki bízik abban, hogy korrekt szakmai együttműködés keretében közelednek majd az álláspontok. A Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős államtitkára egyúttal mindenkit nagyon óvna attól, hogy a számos szubjektív elemet tartalmazó strukturális egyenleg alapján büntessen országokat. Meglátása szerint ez alapján szankciókat kivetni veszélyes lenne. A különadókra szükség van a felelős gazdálkodás folytatásához és tudomása szerint jövőre az RTL Klub mellett a TV2 is beleesik a legfelső, 50%-os reklámadó-kulcs sávjába. Ezért a jogszabály senkivel sem kivételezik. Azt is elárulta, hogy a dohányipari különadóból 10-12 milliárd forintnyi bevétel folyhat be jövőre és ez a rendkívüli egészségügyi hozzájárulás nem válna az adórendszer szerves részévé. Az Országgyűlésben szerdán indult a 2015-ös költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitája. Ennek kapcsán az államtitkár arról is beszélt, hogy miért megalapozottak az ÁFA-bevételek, mire készül a kormány az e-útdíjjal és hogy honnan jöhet össze a 169 milliárd forintos egyéb hasznosítási bevétel. A közép távú elképzelésekről kiderült: a kormány most úgy látja, hogy 2018 végéig lehetőség lesz jelentős gazdaságpolitikai stratégiai döntések meghozatalára. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a különadók fennmaradnak, de cserébe az szja is tovább csökkenhet.

Így nyírhatja ki a kormány a Spart és az Auchant

Varga Mihály egy újabb törvényjavaslatot nyújtott be, ami alaposan átrendezheti a magyarországi kiskereskedelmi piacot. Az új törvény ugyanis a hazai szereplőknek kedvez, míg a külföldi tulajdonú vállalatoknak egyértelmű üzenetet fogalmaz meg: vagy elkezdenek nyereségesen működni Magyarországon, vagy sanyarú sors vár rájuk. A kormány ugyanis azt feltételezi, hogy szándékosan, versenypolitikai okokból veszteségesek a külföldi kiskereskedelmi szereplők. Ebben a helyzetben ha a cégek alkalmazkodni akarnak, akkor van három évük nyereségessé válni, azonban mindezt úgy kell megtenniük, hogy a durván megemelt élelmiszerlánc-felügyeleti díj is őket sújtja kimagaslóan. Ez alapján úgy tűnik, hogy a kör be is zárult a kiskereskedelmi multik számára. Vajon mit tesznek a prés alatt?

Varga kíméletlenül odacsap a hipermarketeknek és diszkontoknak!

Még tovább szorul a hurok a Magyarországon működő kiskereskedelmi cégek körül (az élelmiszerlánc-felügyeleti díj, a vasárnapi boltbezárás mellett) egy, Varga Mihály által kedden beterjesztett törvényjavaslattal. A tervezet megtiltja bizonyos üzlettípusok (diszkont, nagyméretű szupermarket és hipermarket) világörökségi terület nagyvárosi lakóterületén történő üzemeltetését. Emellett a napi fogyasztási cikket értékesítő vállalatok esetében bevezetésre kerül az a szabályozás, hogy ha az adott társaság a megelőző két évben veszteséges volt, vagy nem ért el mérleg szerinti eredményt, akkor nem árusíthat napi fogyasztási cikkeket.

Ez utóbbi szabály csak 2018. január elsején lépne életbe, és a nagy üzletláncok 2018. január elsejéig működhetnek "tiltott" világörökségi területen.

Itt van még egy váratlan adóemelés!

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter hétfő este beterjesztette a Parlamentnek a trafiktörvény 2.0-t, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy létrejön a nemzeti dohányboltokat ellátó állami, vagy koncessziós szerződéssel feljogosított vállalat. A javaslat indoklása nem takargatja az új, közbeiktatott szereplő létrehozásának okát: a kormány szerint a dohány-nagykereskedők piaci magatartása miatt káros folyamatok indultak el a hazai dohánypiacon. A javaslat egyúttal jövedéki adóemelést is tartalmaz a dohánytermékek esetében, ami igencsak váratlan annak fényében, hogy a parlament kedden szavaz a 2015-ös adócsomagról.

Kiderült: hatalmas adócsökkentésre készül a kormány

A kormány pár nappal ezelőtt beterjesztette a Parlamentnek a 2015-ös költségvetési törvényjavaslat fejezeti indoklásait és ebben szerepeltette a középtávú kitekintését. A kormány ebben a 2016-2018-as évekre nézve közzétette a költségvetés főbb bevételi és kiadási sorait, és ebben találunk egy óriási újítást is. Ennek értelmében 2016-tól létrejön az "adócsökkentési és fejlesztési alap" és a jelenlegi kormányzati ciklus végére elérné a 600 milliárd forintot. Vagyis a kormány úgy számol, hogy - az alapfolyamatokból fakadóan - 2018-ra rendelkezésre fog állni egy jelentős puffer, amit több célra is felhasználhat. Úgy, hogy közben zajlik a Paksi Atomerőmű-beruházás.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megjött a GDP-adat: így került recesszióba Magyarország
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.