A parlament ma a 2016-os költségvetés zárószavazásával rendkívül korán jóváhagyhatja a kormány terveit. A kedvező nemzetközi hátszél ehhez a kísérlethez jó alapot biztosít, azonban a 2012-es és 2013-as csúf emlékek miatt nem árt az óvatosság. Mostani elemzésünkben azt mutatjuk be, hogy mennyire megalapozott a jövő évi büdzsé, melyek a legfőbb kockázatok és milyen tartalékokkal vág neki a következő évnek a kormány. Folytatás következik!
A MET annak köszönheti sikerét és azt, hogy az európai középmezőnybe került energiakereskedő társaságként, hogy a korábban a Molban dolgozó szakértők felismerték: a gázpiacon döntő trendváltozás várható - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Lantos Csaba, a MET svájci holdingcégének igazgatósági elnöke. Az üzletember beszélt a HAG-szerződésről, a Dunamenti Erőmű megvásárlásáról és a jövőbeli tervekről is, többek között a tőkebevonási lehetőségekről. Arra a kérdésünkre is válaszolt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök néha felhívja-e, hogy mit kellene csinálni a gázüzletben.
Új szolgáltatásokkal és termékekkel tölti fel a Magyar Posta a 2700 fizikai postahely tartalmát annak érdekében, hogy racionálisan életben maradjon a jelenlegi hálózat, hiszen a klasszikus tevékenységből származó bevétel csökken és a társaság 30 ezer embert alkalmaz. Erre jó lehetőség a logisztikai üzletág folyamatos fejlesztése, a nemzeti közműcégek számára működtetett ügyfélszolgálat, a takarékszövetkezeti hálózatban való részvétel, a pénzügyi termékportfólió bővítése - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Szarka Zsolt, a Magyar Posta vezérigazgatója. Azt is elárulta, hogy az ügyfélbarát kiszolgálás érdekében egy több évtizedes problémának vet véget hamarosan a Posta: a csekkbefizetés esetén a kártyás fizetés nem készpénzfelvételnek fog minősülni, vagyis az ügyfeleknek nem kell megfizetniük a többszáz forintos készpénzfelvételi díjat. A postavezér szerint tavaly kifejezetten jó évet zárt a cég és hasonló folyamatokat látnak az idei első negyedévben is.
A kormány kiegészíti a stabilitási törvényben szereplő adósságképletet, egy új feltételt iktat közbe. Az új előírást véleményező cikkünkben megírtuk, hogy a kapkodás miért szült primitív és értelmetlen szabályt. Megállapítottuk, hogy a kiegészítéssel elkerülhető lesz az adósságképletből fakadó több százmilliárd forintos megszorítás, azonban ennek meg is van az ára. Mindezek fényében érdekelt minket az illetékes tárca magyarázata, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtök délutáni háttérbeszélgetésén az új szabály bevezetése mögött meghúzódó érvekről és a változtatás szükségességéről faggattuk Banai Péter államtitkárt.
Primitív és értelmetlen szabályt szült az a kapkodás, amivel a kormány az utolsó pillanatban oldotta fel az adósságképlet alkalmazásából fakadó feszültséget. Ezzel elkerülhető lesz, hogy jövőre ne lépjen életbe egy 700 milliárd forintos megszorítás, ám ennek ára van: még a korábbinál is rosszabb szabályrendszer született.
Adócsökkentés, folytatódó életpályamodellek, brutálisra hízó közmunkaprogram, magasabb nyugdíjkiadások - ez alapján sejteni lehet, hogy kik járnak jól a 2016-os költségvetéssel. Az oktatásra és egészségügyre szánt források azonban lényegében stagnálnak jövőre. Bőven jut pénz azonban állami beruházásokra, számításaink szerint három nagy keretből összesen 340 milliárd forint mehet ilyen célokra és az adókedvezményeket is érdemes megvizsgálni. Mindemellett a kormány egy méretes tartalékkal támogatta meg a jövő évi büdzsét és a 2%-os hiánycélt.
A vártnál jobb gazdasági növekedésből fakadó többletbevételeket és bizonyos kiadási sorokon várható megtakarításokat a kormány jövőre adócsökkentésre és a hiány leszorítására használja fel - derül ki a szerdán benyújtott 2016-os költségvetési törvényjavaslat első vizsgálatából. Emellett a kormány konzervatív alapokra tervezett, komolyabb tartalékokat beépítve a büdzsébe.
A Költségvetési Tanács 2016-os költségvetésről mondott véleményével már biztosra vehető: a kormány búcsút mond a 2011-ben, még Matolcsy György minisztersége alatt megalkotott adósságképletnek. Kérdés, hogy csak átmenetileg mond búcsút vagy teljesen új szabályt alkot. Mivel az adósságképlet eddig soha sem volt éles, ezért túlzott költségvetési megszorítással és közvetlen negatív gazdasági következménnyel nem járt, azonban a magyarországi költségvetési szabályrendszer hitelességét rombolta.
A Költségvetési Tanács egy hét alatt elkészítette véleményét a kormány 2016-os költségvetési törvényjavaslatáról. A KT által csütörtökön nyilvánosságra hozott anyag alapján a jövő évi büdzsé néhány további fő számát is megismerhettük. De ennél sokkal érdekesebb, hogy a testület - a kormány számára súlyos következményekkel járó - véleményt alkotott az idén januárban életbe lépett adósságképlet teljesüléséről. Ezek szerint ugyanis a kormány a stabilitási törvényben szereplő adósságképlethez nem tartja magát, legalább 700 milliárd forintos megszorítást kellene végrehajtson jövőre, ami negatívan érintené az egész gazdaságot. Ezért a háromfős testület a Matolcsy György által még 2011-ben kidolgozott adósságképlet megváltoztatását javasolja. Most már kényszerhelyzetben van a kormány - erre pedig már korábban rámutatott a Portfolio.
Lázár János a szokásos csütörtöki tájékoztatóján a vállalati szférának egyértelmű üzenetet jelentő intézkedést árult el a 2016-os költségvetésből: a jövőben minden évben fizetik a dohányipari cégek az egészségügyi hozzájárulást. Ezzel saját korábbi ígéreteit rúgja fel a kormány, korábban ugyanis egyszeri teherként vezette be az új különadót. Miközben Orbán Viktor ezzel egy időben a német vállalkozások előtt a kormány gazdaságpolitikájának kiszámíthatóságát hangsúlyozta. Érzésünk szerint van ebben a kormányzati magatartásban némi ellentmondás.
Idén január elsején életbe lépett a rendkívül szigorú adósságképlet, amit a 2016-os költségvetés összeállításánál már alkalmazni kellene a Stabilitási törvény értelmében. Az eddig megismert kormányzati szándékok alapján azonban nagyon úgy tűnik, hogy a kormány figyelmen kívül hagyja ezt az előírást, egyelőre. Nem véletlenül teszi ezt, hiszen jelentős negatív következménnyel járna a szabály betartása. Ha minden így marad és a kormány beterjeszti a korai költségvetését, akkor gyakorlatilag törvényt sértene és a Költségvetési Tanács sem hagyhatná szó nélkül. Ennek fényében logikus lépés lenne a szabályt tartalmazó törvény módosítása. Ám ezzel sietnie kellene.
Ha nagyon szigorúan tekintjük a Jogalkotási törvény előírását, akkor minden törvényjavaslat-tevőnek kötelező lenne készítenie előzetes hatásvizsgálatot, legyen egyéni képviselő vagy épp miniszter. Így értelmezésünk szerint a KDNP képviselőinek is hasonlóképp kellett volna tenniük, amikor előálltak a vasárnapi boltbezárásról szóló törvényjavaslatukkal. Nagyon úgy tűnik azonban, hogy ezt nem tették meg. De vajon mi lehet ennek a következménye? Cikkemben (mely több száraz, jogi szófordulatot is tartalmaz, de ettől még nem kell megijedni) ennek járok utána.
Nagy visszhangot kapott reggeli cikkünk, miszerint a Nemzetgazdasági Minisztérium nem készített semmilyen hatástanulmányt a KDNP-s politikusok által egyéni képviselői indítvány formájában beterjesztett, boltok vasárnapi bezárásáról szóló törvényhez. Rétvári Bence kereszténydemokrata politikust erről faggatta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Kálmán Olga. Glattfelder Béla, az NGM államtitkára pedig az RTL-nek nyilatkozott. Rétvári a beszélgetés során megerősítette, hogy a tárca valóban nem készített hatástanulmányt, hanem az eddigi számokat összegezték és ebből vontak le következtetéseket. Egyébként hangsúlyozta, hogy a kereskedelemben dolgozók számára életminőség-javulást okoz az intézkedés, ezért áll ki a KDNP az intézkedés mellett és egyébként hisztériakeltés zajlik, mivel csak a kellemetlenségeket hangsúlyozzák hangosan egyesek. Elismerte a beszélgetés során, hogy ez egy klasszikusan baloldalinak tekinthető intézkedés, és a kormány a munkavállalók érdekeit nézi a multikkal szemben. Azt is bevallotta, hogy nem is ők találták ki ezt az egész kezdeményezést.
Március 15-étől életbe lépett az üzletek vasárnapi zárva tartásának szabályozása. Kíváncsiak voltunk ezért, hogy ennek a fajsúlyos intézkedésnek a hatásaira hogyan készült fel a kormány. A Nemzetgazdasági Minisztériumtól azt a választ kaptuk, hogy nem rendelkezik hatástanulmánnyal, mivel nem a tárca készítette azt elő.
A címben szereplő kérdést sokan feltehetik azok után, hogy elolvasták az Állami Számvevőszék szerdán kiadott, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzéséről szóló jelentését, annak is a számvevőszéki ajánlásokat bemutató részét. Ha valaki ezt eddig elmulasztotta volna, annak sem kell messzire mennie, mert mostani cikkünkben ezeket mutatjuk be részletesen. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy nem kis feladatot kapott a Vida Ildikó vezette NAV. Tizenkét pontból álló intézkedési tervet kell ugyanis az adóhatóságnak készítenie néhány hét alatt, a számvevők ugyanis komoly hiányosságokra mutattak rá. A jelentésben az is szerepel, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nem tett észrevételt az ellenőrzés kapcsán, a NAV elnöke viszont igen.
Az online pénztárgépekhez hasonló történet kezd kibontakozni a szemünk láttára, ha az elektronikus áruforgalom ellenőrző rendszer körüli cikkcakkokra tekintünk. Miután a kormány kapkodva elindította január elsején az adócsalók elleni legújabb eszközét, gyorsan próbaüzemmé nyilvánította azt, majd annak határidejét március elsejéig tolta (vagyis addig nem bünteti a mulasztókat). A legújabb, csütörtökön megjelent EKÁER-módosításokkal pedig számtalan ponton - a piaci szereplők észrevételeinek megfelelően - átírja a rendszert, ám a vállalkozásoknak erre is csupán hat napjuk lesz felkészülni. Ezért újabb csúszás van kilátásban, a szakmai szervezetek legalábbis még több felkészülési időt kérnek.
Pár héttel ezelőtt nagyot szólt a Bank of America Merrill Lynch londoni elemzőjének Magyarországra vonatkozó prognózisa, ebben ugyanis kimagasló GDP-növekedési számokat fogalmazott meg. Raffaella Tenconi vezető elemző a Portfolio-nak adott interjújában részletezte azt, hogy mire alapozták optimista jövőképüket. Meglátása szerint hazánk felül fogja teljesíteni a növekedés tekintetében a régiós versenytársakat, azonban ez csak egyetlen mutató. Úgy vélekedett, hogy sérülékenység vonatkozásában a magyar gazdaság sokkal jobb állapotban van most, mint az elmúlt 5 évben és azt is elárulta, mikor számíthatunk felminősítésre.
Két alapvető, de már közhelyszerű állítás igaz a magyar egészségügyre: keveset költ az állam erre a célra, és azt is rosszul teszi. A kormány legújabb, egészségügyet érintő átalakítási tervei kapcsán nagyon úgy tűnik, hogy a második szempont kerekedett felül, vagyis a "feneketlen kút" megközelítés. Addig nem öntenek ide több pénzt az állami kasszából, amíg rendbe nem teszik a finanszírozást. Ez a fajta megközelítés azonban számos mellékhatást von maga után. Mindezek fényében rendkívül érdekes lesz, hogy a következő másfél hónapban a kormányzat hogyan készül fel a negatív kockázatok kezelésére.
Kilátástalan gazdasági helyzet, a legmagasabb munkanélküliség Európában, a lakosság egynegyede a szegénységi küszöb alatt, mindent behálózó korrupció - röviden így lehetne összefoglalni a Szerbiától 2008-ban függetlenné vált Koszovó helyzetét. A balkáni ország állampolgárai végső elkeseredettségükben már csak egyetlen utat látnak maguk előtt, a menekülést nyugatra, ami első ránézésre tavaly ősztől könnyebbnek tűnik. A legszegényebb európai országból elsősorban Németországba, Ausztriába, Belgiumba és Csehországba vándorolnak az emberek, Magyarországon keresztül, így a hatalmas kivándorlási hullám minket is érint. Klasszikus értelemben véve azonban Magyarországra történő bevándorlásról nem beszélhetünk, az "átmenő" forgalom érint minket és "külső" schengeni határként szerepünk fontos ebben a helyzetben.
Folyamatosan növekszik az igény a magánegészségügyi szolgáltatások iránt. De mi ennek az oka? Hogyan reagálnak erre a piaci szereplők? Kik ezek a betegek és hogyan lehet őket ellátni? Ezekre a kérdésekre is válaszolt a Portfolio-nak adott interjújában Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatója. A kórház igazgatóságának tagja úgy véli, hogy elmúlt 20-25 évben felnőtt egy olyan generáció, amelyik hozzászokott a piaci viszonyokhoz az élete minden területén, ezért számlára fizetnek szívesebben. Ezek a páciensek nem akarnak beállni az állami egészségügyi rendszer soraiba. Lantos Gabriella kifejti a véleményét arról a kormányzati tervről is, miszerint a magán egészségügyi szolgáltatások finanszírozásából ki akar vonulni az állam.
Többen ki szoktak javítani, mert úgymond tranzakciós adónak hívom az eredeti elnevezése szerint tranzakciós illetéket...
A 2024. augusztus 1-én hatályba lépett MI Rendelet szabályai több lépcsőben válnak alkalmanazdóvá. Első körben...
2025-től új adóigazgatási eljárás lép életbe, az adategyeztetési eljárás. A magyar adóhatóság folyamatosan... 
Az Nvidia az amerikai piac sztárbefektetése, A részvény, amit a legtöbben keresnek. De mi várhat rá hosszabb távon?... 
Nem lehet elég korán elkezdeni az utódlásról beszélgetni, az igazán vagyonos családoknál már gyerekkorban elkezdik...
Három hónapja írtam róla, akkor abban reménykedtem, hogy menni fog fölfelé 28 dollárig. Ment is, na nem addig,...
Nagy István agrárminiszter a Portfolio Checklist vendége volt.
Hegedüs Éva Gránit-vezér a Portfolio Business podcast vendége volt.
Megjöttek a részletes harmadik negyedéves GDP-adatok.
