A kormányzati szektor kedd reggel megjelent első negyedéves adatai is alátámasztják, amire már hónapok óta figyelmeztettünk cikkeinkben a költségvetés pénzforgalmi adatai alapján: nagyon rossz állapotban van idén a büdzsé. Az első három hónapban a GDP arányában 9,8% volt a hiány. A kumulált folyamatok is kellemetlen trendről tanúskodnak.
Néhány napra teltházas volt Debrecen. Ez volt az egyik látványos pozitív hozadéka annak, hogy sorozatban harmadszor rendezhetett a magyar város utánpótlás kosárlabda-világbajnokságot, ezúttal a férfi U19-es tornát. A csapatok, a stábtagok, a külföldi szurkolók, a hazai kosárlabda-rajongók látványosan megmozdultak június 24. és július 2. között, és nem csak ők: a hazai szervezők, valamint a Nemzetközi Kosárlabda-szövetség (FIBA) is kitett magáért. Jelen volt ugyanis több napon át Dirk Nowitzki NBA-csillag, és az esemény komolyságát csak fokozta, hogy a döntő előtti órákban sajtótájékoztatót is tartott a kosaras sztár, mint a FIBA igazgatóságának a tagja.
A csütörtök esti Magyar Közlönyben hirdette ki a kormány az élelmiszerár-stop kivezetésével kapcsolatos döntéseit. Ezzel hivatalosan is eldőlt: a piaci folyamatokba ilyen módon történt drasztikus beavatkozás összességében 1,5 évet volt érvényben. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy a legnagyobb kiskereskedelmi egységekre gyakorolt kormányzati nyomás teljesen eltűnt volna, sőt: bizonyos tekintetben a hurok tovább szorul rajtuk.
Az a várakozásunk, hogy a következő 5-6 évben ki fog alakulni egy 500-600 ezres mínusz a hazai munkaerőpiacon három tényező miatt - vetítette előre a Portfolio-nak adott nagyinterjújában Zakor Sándor. Az üzletemberrel egyszerre beszélgettünk Magyarország legfontosabb munkaerőpiaci trendjeiről, valamint az MTK terveiről és a profi fociról. Zakor Sándor ugyanis a legnagyobb hazai munkaerőkölcsönző cég, a Prohuman, valamint az NBI-be visszajutó focicsapat tulajdonosa. Úgy vélekedett, hogy lehetnek még belső tartalékai a magyar munkaerőpiacnak, de az sem fenntartható, hogy bizonyos országrészek kiürülnek. Ebből a szempontból Debrecen most tipikusan egy állatorvosi ló. Mindezek mellett szóba került a külföldről érkező munkaerő kérdése is, valamint a magyar bérszint. A vállalkozó úgy vélekedett, hogy a hazai béreknek le kell követniük a konkurens országokban tapasztaltat, mert egy idő után Magyarország nem lesz vonzó célpont a külföldi munkavállalók szemében, Romániával szemben például teljesen megszűnt a bérkülönbség. Arra is figyelmeztetett továbbá, hogy a tartós munkaerőhiány csökkenti az ország versenyképességét, fennállhat ugyanis ilyenkor az a veszély, hogy egy termelő cég más országba települ át. A cégcsoport tervei között megemlítette a tőzsdére lépést és ezzel kapcsolatban konkrét elképzelése is van Zakor Sándornak, aki már két fiatalabb társának adta át a magyarországi tevékenység operatív írányítását. Az MTK egy szerelemprojekt, melynek kapcsán azt vallja: ha valaki azt mondja, hogy ebből pénzt lehet csinálni, az hazudik.
A csütörtökön bejelentett, család- és otthonteremtési támogatásokat érintő módosítások igenis megtakarítást fognak jelenteni 2024-ben a költségvetés számára. Ez pedig a másik oldalon, az érintett lakosságnál azt jelenti: szűkül a támogatások köre, vagyis közvetlenül romlik a jövedelmi pozíciójuk. Erre már csak a hab a tortán, hogy a jövőre esedékes méretes adóemelés terheit közvetve a fogyasztók viselik. Idén nyáron is kiderült: a büdzséfolyamatok stabilizálásának ára van, és ez a lakosságnak fájni fog.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy csütörtök esti közlönyben megjelent rendeletben hirdette ki, hogy pontosan mely élelmiszerekre lesz érvényes július elsejétől az online árfigyelés rendszere.
A kormány a 2024-es költségvetésben és a hozzá tartozó jövő évi adócsomagban új intézkedésekről döntött. Ezeknek a lépéseknek a költségvetésre, inflációra gyakorolt hatását számolta ki a Magyar Nemzeti Bank a friss inflációs jelentésében. A jelentésben szereplő fő számok alapján megállapíthatjuk: komoly plusz terhet kapnak a nyakukba a fogyasztók, közvetetten ők fizetik meg a költségvetés stabilizálásának árát.
A különadók idén májusi befizetése elfedte a költségvetés ötödik hónapjában zajló alapvető folyamatokat, amelyek arra utalnak, hogy az idei büdzsé fundamentumai recsegnek ropognak. Ami ijesztő: a fogyasztási krízis miatt (az egekbe szökő infláció miatt csökkennek a reálkeresetek, az emberek nem költenek úgy, mint korábban) az áfabevételek éves alapon már csökkentek.
Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász a magyar egészségügy aktuális állapotáról adott reális képet a szerdai IME Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferencián. A legnagyobb visszhangot a szakmai közönség körében egy adat közlése váltotta ki: számításai szerint jövőre az állam a GDP arányában 3,6%-ot fog költeni az egészségügyre. Ez a szám önmagában nagyon alacsonynak tűnik, de ha a 2021-ben látott 8,1%-os uniós átlagot nézzük, akkor rendkívül csekély. Azokat a feltételezéseket támasztja alá, miszerint a nagyrészt a magas infláció/GDP-deflátor miatt felfúvódó nominális GDP olyan méretűre bővült, hogy sok kiadás nem követte le ezt a növekedési ütemet, és mint ilyen relatív nagy vesztes lehet az egészségügy is. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár előadásában azt hangoztatta, hogy egy kórházat sem terveznek bezárni.
Nehéz helyzetben vannak az európai egészségügyi rendszerek a jelenlegi permanens válságok korában - jelentette ki az IME Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferencián Clemens Martin Auer, a European Health Forum Gastein elnöke, Ausztria korábbi Covid-oltási főkoordinátora, korábbi egészségügyi helyettes államtirkár. Szerinte egy robbanékony elegy van kibontakozóban az egész EU-ban a közfinanszírozott egészségügyben, de hozott néhány megoldási javaslatot is. Ezek egyike, hogy sokkal jobban szabályozni kellene azt, hogy mit veszünk és eszünk. Ami pedig egészségtelen, vagy akár végső soron halálozáshoz vezet, azt sokkal jobban meg kell adóztatni.
Meggyőző növekedésen vannak túl a legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltatók, három év alatt gyakorlatilag megduplázódott ez a piac - derül ki a Portfolio szokásos éves piaci körképéből. Az egészségügy tehát összességében igenis üzletté vált Magyarországon, nem is akármilyen mértékben. Felmérésünk keretében nemcsak a 2022-es évről szóló beszámoló adatait vizsgáltuk meg, hanem közvetlenül megkerestük a legnagyobb privát cégeket a mélyebb adatgyűjtés és az alaposabb piacelemzés érdekében. Cikksorozatunk első részéből kiolvasható továbbá az is, hogy tavaly a kereslet bővülése még kitartott, azonban a cégek eredménytermelő képessége romlott összességében, viszont vannak egyedi kiváló sztorik a piacon.
El kell fogadnunk, hogy nem marad annyi, mint korábban, vagyis kevesebb lesz a profit - osztotta meg várakozását a Portfolio-val Börzsei-Knoll Veronika. Az Emineo Magánklinika ügyvezető igazgatója az interjúban arról is beszélt, hogy már érzik a kedvezőtlenebb gazdasági környezet hatásait a keresletben, és bár emeltek az áraikon, a költségek emelkedését nem hárították át teljes egészében a betegekre. A működési kihívásokra innovatív megoldásokkal reagálnak: bevezették a dinamikus árazást, a részletfizetési lehetőséget, amit jelenleg is épp finomhangolnak, és több esetben is automatizálják a folyamatokat a hatékonyabb munkavégzés és a költségtakarékosság jegyében.
Miközben lezárult a parlamenti elfogadás előtt álló 2024-es költségvetés általános vitája, egyre világosabb, hogy a tervezettel van egy óriási gond. Nem számol ugyanis továbbra sem a jegybank veszteségtérítésével és legutóbb ennek a hiányosságnak a súlyos következményeire hívta fel a figyelmet elemzésében az Állami Számvevőszék is.
Szokatlan időpontban, hétfőn, június 19-én délelőtt 10:30-kor kezdődik a Kormányinfó, amelyen Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő állnak a kamerák elé - derült ki a Kormányzati Tájékoztatási Központ vasárnap délelőtti közleményéből. Az eseményről a Portfolio szokás szerint élőben tudósít.
A Fővárosi Törvényszék napokban megjelent döntése szerint a felszámolás alatt álló ISD Dunaferr Zrt. értékesítési eljárásában két vevőjelölt maradt talpon. Az egyikük nem meglepetés, a másik cég neve idehaza egyelőre még nem ismert, háttere elsőre különlegesnek tűnik.
220 gyermekbetegség tüneteit tartalmazó, ingyenes applikációt indított útjára a Semmelweis Egyetem a Richter Gedeon gyógyszergyártó cég támogatásával annak érdekében, hogy a családok algoritmikus háttérrel rendelkező, megbízható döntéstámogató eszközt kapjanak a kezükbe - jelentették be egy szerdai sajtóeseményen. Az alkalmazás létrejötte mögött az a megfontolás áll, miszerint a megfelelő helyről szerzett információ életet ment. A gyakorlati cél továbbá, hogy a döntéstámogató rendszer enyhítse a háziorvos és ügyeleti kapacitás terheit.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hétfő délután megjelent közleménye után újabb részleteket közölt Parragh László, a szervezet elnöke az általuk javasolt céges rezsicsökkentési javaslatról. Konkrétan azt kérik a kormánytól, hogy teremtsen olyan helyzetet, ahol automatikusan csökkennek a korábban fix (jellemzően nagyon magas) áron megkötött energiaszerződésekben szereplő árak. A kamarai elnök megszólalásaiból az is kiderült, hogy a kormány ezzel kapcsolatos döntésére már nem is kell sokat várni.
A május 30-án a parlament elé került, több helyen ingatag 2024-es költségvetéshez a kormány most benyújtotta a fejezeti köteteket. A közel 1000 oldalas dokumentumból az egyik legérdekesebb részlet a költségvetés kitekintő része, melyből kiolvasható, hogy a kormány milyen feltételezésekkel él a következő évekre. A részletes táblázat legfontosabb üzenete, hogy 2025-től valóban kivezeti a kormány az extraprofitadókat, ugyanis az ezekből beérkező adóbevételek jelentősen visszaesnek 2025-től. Emellett a Pénzügyminisztérium a részletes leírásban is megígéri, hogy két év múlva már nem lesz szükség az extraprofitadóból származó bevételekre.
El kell kezdeni a nehezen megszerzett tanulságokat beépíteni a járványvédekezésbe - vallja Oroszi Beatrix epidemiológus. A Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ igazgatója szerint azzal is kiemelten foglalkoznia kell a járványügynek, hogy miért volt ekkora elutasítottsága a Covid ellen hatásos vakcináknak Magyarországon. Ennek érdekében vissza kellene nyerni az emberek bizalmát. A szakemberrel beszélgettünk az őszi járványszezon hátteréről, az egyéni védekezés lehetőségeiről és fontosságáról, a változó járványügyi adatgyűjtésről, és a vakcinák mellékhatásairól is. Elmondása szerint a legrosszabb, amit egy ország most tehet, hogy hátradől, és úgy tesz, mintha a COVID-19 elvonult volna, a fenyegetés ugyanis nem múlt el. Már csak azért sem árt az óvatosság, mert meglátása szerint nem tudjuk, hogy ez az átmeneti idő, amiben most vagyunk, a járványügyi helyzet stabilizálódása felé vezető út, vagy jöhet még olyan új variáns, amelyik súlyosabb megbetegedést okoz. Éppen ezért is annak a reményének adott hangot, hogy az őszi szezonra Magyarországnak is lesz új oltási ajánlása, jelenleg ugyanis nincs ilyen.
Májusban 53,6 milliárd forintos deficittel zárt az államháztartás központi alrendszere - közölte a Pénzügyminisztérium az előzetes költségvetési adatot. Az éves hiánycél teljesülése azonban még így is 80% felett van és még mindig kétséges az, hogy a 2023-as hiánycél teljesíthető-e pótlólagos kiigazító intézkedések nélkül.
A transzferárhoz kapcsolódó teendők részeként az adóhatóság felé beadandó országonkénti jelentési (CBC riport)... 
Ezt a cikket 11 éve irtam, Levente kérte, hogy jelenjen meg újra, mert neki úgymond nagyon betalált a mondanivalója....
Az év vége felé a nappalok rövidülése rányomja bélyegét a hangulatunkra, hajlamosabbak vagyunk depresszióba esni....
A gazdasági csúcsminiszter szereti hangoztatni, hogy alacsonyabb kamatszint kell Magyarországon, mert akkor nagyobb lesz... 
A gazdasági csúcsminiszter szereti hangoztatni, hogy alacsonyabb kamatszint kell Magyarországon, mert akkor nagyobb lesz...
Nagyjából 1700 milliárd forint szabadul fel a PMÁP-ból jövőre, a teljes pénzügyi szektor erre az összegre utazik....
Megjöttek a részletes harmadik negyedéves GDP-adatok.
Érkeznek még hitelminősítői döntések.
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
