"Ez lehet a kötvénypiac dotkom-pillanata" - a Bloomberg csütörtöki véleménycikkének címe kiválóan adja vissza, mi zajlik most a piacon. A hozamok szinte mindenhol új mélypontra estek vissza, a befektetők szinte megőrülnek a negatív hozamú állampapírokért is. Ez azonban két szempontból sem biztos, hogy jó hír: akkor szokott ilyen történni, ha közeleg a recesszió, ha pedig kipukkad a lufi és fordul a piac, akkor sokan megégethetik magukat.
Egész Kelet-Közép-Európát sújtja a kivándorlás, a régió fiataljai a magasabb bérek reményében egyre nagyobb számban hagyják el otthonukat. Ez pedig egyre több országban okoz feszültségeket a munkaerőpiacon. A lengyelek és a horvátok most adócsökkentéssel próbálják otthon tartani a fiatalokat, a kísérlet tapasztalatait pedig Magyarországnak is érdemes lehet figyelni, hiszen minket is sújt a kivándorlás.
A fejlett gazdaságok lassulása miatt egyre komolyabbak egy jelentős visszaeséssel kapcsolatos félelmek. Sokan már egy új válságot is elképzelhetőnek tartanak, részben emiatt a jegybankok lazításával kapcsolatos várakozások is felerősödtek. Magyarország viszont egyelőre ellenállónak tűnik, pedig az autóipar a ludas az európai lassulásért, amiben nekünk is jelentős kitettségünk van.
Ha hinni lehet a piac várakozásának, akkor ma este olyan lépésre készülhet a Fed, amire legutóbb több mint tíz éve, 2008 decemberében volt példa. Igaz, fontos különbség, hogy 10 éve a világgazdasági összeomlástól rettegve vágott kamatot a Fed, most csak egy kisebb gazdasági lassulástól és a túl alacsony inflációtól tartva hozhat hasonló lépést. Donald Trump elnök komoly nyomást helyezett a jegybankra, hogy lazítson a kamatkondíciókon, a jelek szerint, ha nem is ismerik be, de beadják a derekukat.
Komoly külföldi short pozíciók épültek ki a forint piacán az utóbbi egy hónapban - derül ki az MNB kedden publikált szokásos ábrakészletéből. Ennek ellenére a magyar deviza csak minimális mértékben gyengült, vélhetően a belföldi szereplők vásárlásai ellensúlyozhatták részben a külföldiek forint elleni pozícióit. A következő időszakban a szeptemberi kamatdöntés lehet izgalmas, addig nem valószínű, hogy az MNB jelentősen megmozgatná az árfolyamot.
Eddig egyértelműen kirobbanó siker az új szuperállampapírként aposztrofált Magyar Állampapír Plusz (MÁP+), hiszen négy hét alatt több mint 1000 milliárd forint talált gazdára a kedvező kamatozású lakossági termékből. Bármilyen hihetetlen, azért az állam étvágya sem határtalan a befektetéseinkkel kapcsolatban, hiszen vannak adósságcélok, amiknek meg kellene felelni. Mi lesz, ha nem csillapodik a háztartások rohama? Hogyan tudja hűteni a piacot az állam?
Adatvezérelt üzemmódba kapcsolt az MNB, az év második felében érkező statisztikák és események dönthetik el a következő lépéseket - derült ki a keddi kamatdöntés után. A jegybank alelnöke szerint "minden opció az asztalra kerülhet", vagyis a következő döntés ugyanúgy lehet szigorítás, mint lazítás. Megnéztük, mik lehetnek azok a kulcsfontosságú események, adatok szeptember végéig, melyek eldönthetik az irányt, ezekre most a forint is a szokásosnál érzékenyebben reagálhat.
Miközben Nyugat-Európából sorra jönnek a rosszabbnál rosszabb makrogazdasági adatok, a régiónk egyelőre kitart, nem látszanak a lassulás jelei. A JP Morgan elemzői arra keresték a választ, minek köszönhető ez, illetve mennyire tudjuk függetleníteni magunkat fő felvevőpiacainktól.
Június eleje óta élesben is elérhető a mobiljegy a budapesti közlekedésben, egyelőre a 100E reptéri buszra lehet így megváltani a jegyet. Néhány bosszantó apróságtól eltekintve ezzel végre a magyar főváros is belépett a huszonegyedik századba, amit még szokni kell. Azért az ebben élen járó Londontól persze még mindig nagyon messze járunk, de kezdetnek egész jól működik a budapesti mobiljegy.
A teljes kamatkiadás harmadát már a lakossági állampapírok után fizetné ki az állam 2020-ban - derül ki a költségvetési törvény tervezetéből. Az állomány folyamatos felfutása után már 340 milliárd forintnyi kamathoz juthatnak a háztartások. Ebből az is kiderül, mennyire drága finanszírozást jelent az államnak a lakossági állampapírok felpörgetése, részben ennek köszönhetően szakadhat meg a trend, és emelkedhet ismét a kamatkiadások összege.
Emelkedett tavaly a Magyar Nemzeti Bank (MNB) eredménye, így 50 milliárd forintos osztalékot tudott fizetni a jegybank a költségvetésnek. Ugyanakkor a profit legnagyobb része még mindig a devizatartalék átváltásából származik, anélkül veszteséges lenne az intézmény. Ráadásul tovább emelkedik a jegybank tűrésküszöbe az árfolyammal kapcsolatban, 310 alatti euróárfolyam mellett már elolvadna a profit.
Majdnem 30 milliárd forintból gazdálkodhattak tavaly a magyar NB1 focicsapatai, ami számottevő emelkedést jelentett a 2017-es 25 milliárdhoz képest. A növekedésben elsősorban a Mol Vidi és a Puskás Akadémia járt az élen, a felcsúti csapatnak majdnem összejött az a bravúr, hogy a harmadik legnagyobb költségvetéssel kiessen az első osztályból.
Az elmúlt hetekben megint jelentős külföldi pozíciók épültek ki a forint ellen a piacon, ezek mértéke majdnem elérte azt, amit március végén, az MNB jelképes kamatemelése után láttunk. Ez rögtön megmagyarázza a forint utóbbi hetekben látott gyengülését, aminek köszönhetően történelmi mélypontja közelében jár a magyar deviza az euróval szemben.
Egymásnak ellenmondó adatok jelentek meg a kivándorlásról az elmúlt hetekben: a KSH szerint hosszú idő után tavaly többen jöttek haza, mint ahányan elmentek, a célországok statisztikáiból viszont ez még nem látszik egyértelműen. A következő időszak nagy kérdése a Brexit sorsa lesz, ugyanis a kivándorlás megtorpanásáért szinte kizárólag az Egyesült Királyság volt felelős tavaly.
Az utóbbi napokban is folytatódott a forintgyengülés, így két hónap alatt már összességében négy százalékkal került lejjebb a hazai fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama. Ez azt is jelenti, hogy a sokáig eseménytelennek ígérkező májusi jegybanki kamatdöntés mégis izgalmakat hozhat. A Monetáris Tanácsnak patikamérlegen kell kimérnie a kommunikációját jövő kedden, ha nem akarja, hogy a tavaly nyáron látott történelmi mélypontra essen a magyar deviza.
Hosszú évek óta először fordult elő 2018-ban, hogy több Magyarországon született ember tért haza, mint ahányan elvándoroltak, vagyis pozitív volt a nettó migrációs egyenleg - derül ki a KSH Statisztikai Tükör kiadványából, melyet hétfőn tettek közzé. Ha ehhez hozzávesszük a már külföldön született magyarokat is, akkor tízezer fős többletet mutat az egyenleg. Ez némileg ellentmond az eddig ismert részadatoknak, aminek oka lehet a statisztikák megbízhatatlansága vagy az eltérő módszertan.
Nagyon be kellene húznia a féket a magyar gazdaságnak ahhoz, hogy az éves növekedésünk ne haladja meg jelentősen az eddigi várakozásokat. Még egy pesszimista forgatókönyvvel számolva is 4 százalék feletti növekedés adódna. Ha pedig az első negyedév után folytatódik a tendencia, akkor akár öt százalék körül is lehet a GDP-bővülés.
Az elmúlt években a gazdaságpolitika népszerű felfogásának számított az úgynevezett magas nyomású gazdaság (high pressure economy), mellyel elsősorban a Fed kacérkodott a válság után. Ha jobban megnézzük, akkor nagyon sok jel utal arra, hogy Magyarországon az MNB és a kormány még az amerikainál is jobban törekszik erre. De mi is az a magasnyomású gazdaság? Mik az előnyei és a hátrányai?
Több mint 82 ezer magyar él életvitelszerűen Ausztriában, ez további növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest - derül ki az osztrák statisztikai hivatal előzetes adataiból. Vagyis a jelek szerint a nemrég megjelent német adat nem egyedi a növekedést illetően, a fokozatosan megjelenő adatokból egyre valószínűbb, hogy 2018-ban sem állt meg a magyar elvándorlás, legfeljebb lassult kicsit.
Szerdán új idei mélypontjára gyengült a forint az euróval szemben, ami azért is lehet kellemetlen, mert sokan már a külföldi nyaralás költségeit számolgatják. Utólag jól döntött az, aki márciusban 315 alatt előre tervezve kezdett eurót venni, aki viszont eddig nem tette meg, annak most érdemes kivárni, hátha még tud szépíteni a magyar deviza.
A Nyugat alapvető paradigmaváltáson megy át, százéves szabályok és gyakorlatok dőlnek meg. Ugyan Donald Trumpot... 
Valami váratlan, egyben nagy hatású esemény – ez a Fekete hattyú. Nassim Taleb 2007-es könyve óta tudjuk ezt....
A mezők színpompás világában a méhek ugyanolyan dilemmákkal szembesülnek, mint a szupermarketek polcai között bolyongva...
Kétrészes blogsorozatunkban a szivattyús-tározós erőművek létesítésének tőkeköltségeivel foglalkozunk részletesebben....
Az előző évek gyakorlatához hasonlóan 2024. során számos, az adózást érintő jogszabálymódosítás történt... 
Az Európa-szerte inflációval tűzdelt évek után idén a lengyel fogyasztók óvatosabbá váltak élelmiszer-kiadásaikkal...
Orbók Ilona luxusipari szakértővel beszélgettünk.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
