Jelenleg a világon mindenhol megváltóként várják a koronavírus elleni vakcina elkészülését, hogy végre lazítani lehessen a korlátozásokon és a gazdaság is elkezdhessen talpra állni. Ez most globálisan a legnagyobb versenyfutás, amiben az Egyesült Királyság vezet, ahol a héten már elkezdték beadni az oltásokat. De milyen vakcinára van esélye Magyarországnak? És mikor kezdődhetnek meg itthon is az oltások?
Izgalmasnak ígérkezik az év vége, hiszen néhány napon belül az Európai Központi Bank (EKB), a Fed és az MNB is kamatdöntő ülést tart. Ráadásul a háromból legalább két döntés érdekesnek is ígérkezik, hiszen az EKB szinte biztosan további lazítás felé mozdul majd, és akár az MNB is változtathat a monetáris kondíciókon. A kamat változtatása mellett mindhárom esetben jönnek a friss makrogazdasági előrejelzések, vagyis a válságból való kilábalást is értékelik majd a jegybankok.
Két hete vétózta meg a magyar és a lengyel kormány a következő hétéves uniós költségvetést és az Európai Unió válság elleni mentőalapját. A piaci reakció azonban egyelőre meglepően visszafogott volt, nem úgy tűnik, mintha a befektetők komolyabb kockázatként áraznák a kérdést. A jövő heti EU-csúcs után sok minden tisztázódhat, akkor kellene ugyanis végleges döntést hozni. Könnyen lehet, hogy egyelőre a befektetők is bíznak a megegyezésben, ha viszont a csúcson tovább durvul a vita, akkor az előbb-utóbb az a magyar eszközök árazásában is megjelenhet.
Már szinte kezdtük elfelejteni, de a magyar állam újabb devizakötvény-kibocsátásai újra ráirányíottták a figyelmet, hogy az államadósságunk ötöde még mindig devizaadósság formájában áll fent. Ma már igen alacsony kamaton lehet eladósodni dollárban vagy euróban, de nem volt ez mindig így. Még mindig több mint 8 milliárd dollárnyi magas kamatozású magyar dollárkötvény van a piacon, melyeket 2011 és 2014 között bocsátott ki Magyarország. Ezek éves kuponja 5,4-7,6 százalékos, vagyis a mostani hozamkörnyezetben vonzó befektetési lehetőséget kínálnak, a magyar költségvetésnek pedig hatalmas terhet jelentenek. Van olyan papír, ami után még több mint húsz évig kell kifizetni ezt a magas kamatot. De kiknél vannak ezek a kötvények?
Továbbra is nagy a bizonytalanság a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, de az elemzők szerint most az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a forint már túlvan a nehezén, 2021-ben talán stabilizálódhat az árfolyam. Jelentős erősödésről egyelőre korai lenne álmodni, már az is nagy eredmény lenne, ha 360 körül ingadozna az euró jegyzése jövőre, és nem kellene további történelmi mélypontoktól félteni a forintot.
A múlt héten 2,5 milliárd eurónyi devizahitelt vett fel Magyarország a piacról, majd a héten a kormány politikai vétót emelt az Európai Unió helyreállítási alapjának létrehozására (Next GenerationEU), amelyből a hitel kamata valószínűleg kedvezőbb lenne. Miért éri meg drágábban eladósodni, mennyit veszít Magyarország azon, hogy egyedül finanszírozzuk magunkat a közös hitelfelvétel helyett?
„A forint 375-ig gyengül az euróval szemben és Magyarország lépéseket tesz az EU-kilépés felé” – hangzott tavaly év végén Steen Jakobsen egyik meghökkentő előrejelzése. A hétfői magyar vétóba akár utóbbit is beleláthatjuk, a Saxo Bank vezető közgazdásza szerint azonban hiba lenne az európai integráció minden problémáját a magyarok és a lengyelek nyakába varrni, egész Európa ért fontos válaszúthoz.
Nagyjából 400 millió dollárnyi (120 milliárd forint) 2021-ben lejáró devizakötvényt vásárolt vissza nyár óta az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) – derül ki a Reuters adataiból. Ezzel egyrészt jövő évi terhei egy részétől szabadult meg Magyarország, ráadásul egy magas kamatozású papírból sikerült visszavásárolnia, bár ennek komoly ára lehetett.
Közel 2900 milliárd forintra emelkedett októberben a kormányzat betéteinek összege az MNB-nél vezetett úgynevezett kincstári egységes számlán (kesz) – derül ki a jegybank pénteken megjelent statisztikájából. Ez új csúcsot jelent 1998 óta, mióta a statisztikai adatbázis elérhető. A jelek szerint a kötvénykibocsátás gyorsabb, mint a hiány növekedése, de az év végén persze még jöhet egy nagyobb költekezés.
Az utóbbi évekre egyértelműen a negatív devizakibocsátás volt jellemző a magyar adósságkezelésben, ezt azonban keresztülhúzta a válság. A csütörtökön eladott újabb 2,5 milliárd eurónyi kötvénnyel együtt már 7 milliárd körül lehet idén a forrásbevonás devizában, amivel kicentizi 20 százalékos benchmarkját az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A következő években viszont hátradőlhetünk, és biztonságosan lehet menedzselni az adósságot.
Évek óta megállíthatatlanul zuhan a török líra, pedig mostanra szinte az összes tartalékát felélte a jegybank a nemzeti deviza védelme érdekében. A friss gazdaságpolitikai személycserékkel sem látni egyelőre, hogy tudna ebből a helyzetből kikecmeregni Törökország, az egyetlen lehetséges menekülési utat ugyanis elutasítja az ország vezetése. Így viszont folytatódhat a lassú agónia, majd egyszer robbanhat a bomba.
A kormány ötpontos otthonteremtési csomagjának legnépszerűbb eleme valószínűleg a lakásfelújítás után visszajáró legfeljebb 3 millió forint lesz. Az intézkedés részben a korábbi lakástakarékpénztári rendszert válthatja ki, ugyanakkor lehetnek kellemetlen hatásai is, hiszen, ha ettől meglódul az érintett termékek inflációja, annak nem biztos, hogy az MNB örülni fog.
A múlt héten fillérekre volt történelmi mélypontjától a forint az euróval szemben, kevés híján 370 forintot kellett adni egy euróért. Hasonló esetben gyakran felvetődik a jegybanki intervenció lehetősége, hogy a szimbolikus szintet megvédjék. Az MNB soha nem kommunikálja az ilyen lépéseit, vagyis valószínűleg sosem fogjuk tudni, beléptek-e a piacra, de ha volt is ilyen lépés, az sem lehetett jelentős. Persze nem is egyértelmű, hogy vajon be kell-e avatkoznia ilyen esetben a magyar jegybanknak, leginkább lélektani jelentősége van ma annak, látunk-e új csúcsot az euró-forint árfolyamban.
Magyarország EU-csatlakozása óta 2019-ben először volt pozitív a magyar állampolgárok nemzetközi vándorlási egyenlege, vagyis tavaly már többen térhettek vissza, mint ahányan kivándoroltak – derül ki a KSH most megjelent Demográfiai évkönyvéből. A pozitív fordulat mellett még tavaly is több mint húszezer magyar próbálhatott szerencsét külföldön, utoljára 2013-ban regisztráltak ennél kevesebb kivándorlót. A célországok listáján nincs sok változás, továbbra is Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság a legvonzóbb a magyarok számára. Persze a hasonló statisztikákat mindig érdemes óvatosan kezelni, hiszen a nemzetközi vándorlás talán a legnehezebben mérhető a szabad európai munkavállalás mellett.
A kormány várakozásai szerint 6-6,5 százalékkal eshet vissza idén a magyar gazdaság teljesítménye, majd onnan 2021-ben is az eddig vártnál kisebb visszapattanás jöhet. Hasonlóan vélekednek a Portfolio által megkérdezett banki elemzők, így az év végéhez közeledve szinte biztosra vehetjük, hogy a tavasszal még pesszimistának számító szakembereknek lesz majd igazuk.
Napokon belül kiderülhet, ki lesz az Egyesült Államok elnöke a következő négy évben, Joe Biden és Donald Trump küzdelme pedig a devizapiacra is hatással lehet. Az elemzők többsége a dollár gyengülésére számít az elnökválasztástól függetlenül, viszont, ha szoros lesz a voksolás eredménye, az megkavarhatja a piacot.
Fellélegezhetett kicsit a forint a Monetáris Tanács keddi kamatdöntése után, hiszen a jegybank az utóbbi hetekben hangoztatott óvatos üzeneteit ismételte meg. Az év utolsó két hónapjában viszont még okozhat meleg pillanatokat a forint az MNB-nek, elemzők szerint könnyen újra a 370-es történelmi csúcsot támadhatja majd az euró árfolyama.
Az elmúlt napokban a koronavírus-járvány egyik gócpontja lett Közép-Európa, a régióban sorra dőlnek az új rekordok a fertőzések és a halálos áldozatok számában is. Csehországban és Lengyelországban még rosszabb a helyzet, mint nálunk. Az erős második hullám pedig a gazdaságra is hatással lehet, bár a pontos hatást egyelőre nehéz becsülni, hiszen sok múlik majd a lezárások mértékén. Az egyértelmű, hogy nőttek a negatív irányú kockázatok az előrejelzésekben, legközelebb november közepén leszünk okosabbak a harmadik negyedéves GDP-adatok ismeretében.
Gyakorlatilag bármilyen irányú lépést el tudnak képzelni a Portfolio által megkérdezett elemzők a következő napokban az MNB-től. Egyetértés csak abban van, hogy az alapkamat kedden 0,6%-on maradhat, ha szeretne a jegybank változtatni a monetáris kondíciókon, akkor azt az egyhetes betéttel teheti meg. Talán éppen a bonyolult jegybanki eszköztár miatt lehet most mindenre esély, emellett kérdés, hogyan értékeli majd a Monetáris Tanács a forint gyengülését és az infláció váratlan visszaesését.
Múlt héten 33 százalékról 50 százalékra emelte a limitet az MNB eszközvásárlási programja keretében egy-egy kötvénysorozatnál. A jegybank lépéskényszerben volt, hiszen a megvásárolt mennyiség több papír esetében is vészesen közeledett az önmaga által felállított korláthoz. A lépéssel azonban csak időt nyert a jegybank, hiszen, ha fenntartja a vásárlások eddigi ütemét, akkor továbbra is többet vesz majd, mint az új kibocsátás fele, vagyis közelíti majd az új limitet is hétről hétre.
A K&H Bank brókercége új lehetőséget indított, havi rendszeres megtakarítás ETF-ekbe. Hasonlóan működik, mint...
Tipikus év végi történet, az ember próbálja még az adóév végén optimalizálni befektetéseit, kihasználni esetleg... 
Az RSM szakértői összefoglalták, hogy a vállalatoknak, a munkáltatóknak milyen, 2025 januárjától érvényben levő... 
Az európai autóipar régóta betegeskedik, és a kínai vámokkal lélegeztetőgépre került. A legnagyobb autógyártó...
Kétrészes blogsorozatunk második darabjában az európai szivattyús-tározós erőmű-létesítésekkel foglalkozunk...
Három közgazdász kutató készített egy tanulmányt, arra keresve a választ, hogy mennyire érzékenyen reagálnak...
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
A 2025-ös kilátásokról beszélgettünk.
