A Nyugat-Európát és a kínai Henan tartományt sújtó árvizek további problémákat okozhatnak a tengeri szállításokban, így akár a karácsonyi szezon is veszélybe kerülhet – írja a CNBC. Az újabb kockázat már az árakban is látszik, újabb jelentős ugrás elsősorban a kínai-amerikai útvonalakon látszik.
Már kétszer emelt kamatot az MNB Monetáris Tanácsa, összesen 45 bázispont volt az effektív szigorítás, ennek ellenére a forint nem tudott érdemben erősödni. Sőt, a júniusi kamatemelés után visszagyengült 360 fölé a magyar deviza az euróval szemben, majd most a keddi újabb 30 bázispontos emelést követően már csak átmeneti piaci hatás volt. Az elemzők szerint előbb-utóbb azért hatásos lehet a jegybank fegyvere, és erősödésnek indulhat a forint is.
Újabb kulcsfontosságú döntésre készül az MNB Monetáris Tanácsa, hiszen a júniusi kamatemelés után már jelezték, hogy havi lépésekkel folytatódik a szigorítás, illetve leszögezték, hogy az ütemet illetően „meghatározó lesz a júliusi ülés”. Vagyis a mostani kamatemelési ütem folytatódhat a következő időszakban, a kérdés csak az, meddig. Ha valóban demonstrálni akarja elkötelezettségét a jegybank, akkor a júniusi 15 bázispontosnál nagyobb emelésre lesz szükség, az elemzők szerint ez meg is történhet.
Az elmúlt években szokatlanul hosszan beszélt a magyar euróbevezetés kilátásairól Virág Barnabás a Portfolionak adott interjúban. Az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke többször említette, hogy a jegybank kitart a másfél éve bemutatott kritériumrendszer mellett. De mik is pontosan ezek a kritériumok? Miben kellene a legtöbbet fejlődnünk, hogy elgondolkodhassunk az euró bevezetésén?
Olyan módon kell a jövőben bevezetnünk az eurót, hogy az biztosítsa a magyar gazdaság számára a felzárkózás folytatásának lehetőségét – mondta a Portfolionak adott interjúban Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke. A jegybanki vezető szerint fontos, hogy tényszerű, szakmai diskurzus induljon arról, mikor és hogyan érdemes csatlakoznunk az eurózónához. Ezen a téren az MNB tartja magát a másfél éve bemutatott kritériumrendszerhez, ami a sikeres belépés kulcsa lehet.
Júniusban sorozatban a harmadik alkalommal volt 5% felett az éves infláció Magyarországon, amivel új nyolc és féléves csúcsot döntött az áremelkedés. A részletes adatokból az is kiderül, hogy az áremelkedés szinte mindenkinek fáj, hiszen olyan alapvető termékek ára is elszállt, mint a krumpli, a kenyér, a zsemle vagy az étolaj.
Nem tartott ki sokáig a forint erősödése azt követően, hogy az MNB először belengette a kamatemelést, majd június végén szigorított is a monetáris kondíciókon. Az utóbbi napokban megint alulteljesítő volt a magyar deviza, így ismét a 360-as szintet közelíti az euró jegyzése. Ez pedig rossz hír lehet azoknak, akik épp külföldi nyaralást terveznek, hiszen néhány százaléknyi forintgyengülés többezer forinttal megemelheti az árat. Mikor érdemes váltani annak, aki eddig még nem tette meg?
Tavasszal még enyhülésben reménykedtek a piaci szereplők a globális konténerárakkal kapcsolatban, azonban az elmúlt hónapokban még stabilizálódni sem tudtak a jegyzések, szinte töretlen az emelkedés. Az év eleje óta lassan megduplázódott a tengeri szállítás költsége, és egyelőre senki nem látja a folyamat végét. A kínai szállítások ára és időtartama pedig szinte minden termékre hatással van, egyre nő annak esélye, hogy hosszabb távon is együtt kell élnünk a lényegesen magasabb árakkal.
Nem mondunk újdonságot azzal, hogy az elmúlt hetekben jelentősen lelassult a magyar oltási tempó, jelenleg a felnőttek kicsit több mint 60 százaléka van beoltva hazánkban. Persze a kezdeti roham után mindenhol visszaesik az oltakozási kedv, azonban egyáltalán nem mindegy, milyen szinten éri el a plafont, tekintettel arra, hogy minden bizonnyal hozzánk is elér a negyedik járványhullám. Európában ma már vannak olyan országok is, ahol az emberek 70-80 százaléka kapott egy oltást, vagyis szép lassan elolvad a kezdeti magyar előny. Ebben pedig talán a túl nagy lazításnak is szerepe lehet, hiszen a korlátozások szinte teljes feloldása és a védettségi igazolvány szerepének csökkentése óta már nincs miért felvenni az oltást a magyar felnőttek több mint egyharmadának.
A jelenlegi helyzetben indokolt a 2021-es módosított hiánycél a kormány részéről, és a 2022-re tervezett 5,9%-os deficit is szükséges lehet – állapította meg nemrég Magyarországgal kapcsolatban a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A szervezet szerint viszont, ha a gazdaság kilábalása erőteljesebb lesz a vártnál, akkor fel kell készülni arra, hogy hamarabb állítsa helyre az egyensúlyt a kormány. A friss véleménnyel az IMF egyelőre a kormány pártjára állt a jegybank elnökével kibontakozó vitában, Matolcsy György ugyanis már jövőre 3 százalék alatti hiányt sürget.
Évek óta Európa élén jár a GDP-növekedésben Írország, mely tavaly egyedüliként tudott pozitív gazdasági teljesítményt felmutatni. Régóta tudjuk, hogy az ír statisztikának vannak árnyoldalai, képtelenek szétválasztani a multinacionális vállalatok ottani tevékenységét a „valódi” gazdasági növekedéstől. De tényleg csak ezen múlna? És miért nem Magyarország a multik adóparadicsoma?
Továbbra is kifejezetten alacsony a forint elleni spekulatív pozíciók állománya, utoljára majdnem négy éve értékelték a külföldi befektetők ennyire pozitívan a magyar devizát – derül ki az MNB szokásos ábrakészletéből. Komolyabb fordulópontot jelenthet az MNB kedden elindított kamatemelési ciklusa, ami a forintnak is meghozhatja az áttörést.
Majdnem tíz éve, 2011 decemberében volt utoljára példa arra, hogy az MNB Monetáris Tanácsa megemelje az alapkamatot. Akkor 6,5%-ról 7%-ra kellett szigorítania a jegybanknak, onnan csökkent fokozatosan 0,6%-ra a ráta, ahonnan tavaly nyár óta nem mozdult. Most viszont komoly meglepetés lenne, ha nem emelne az MNB, hiszen hetek óta ezt kommunikálják a befektetők felé.
Úgy fogadta a devizapiac a Fed szerda esti döntését, mintha máris kamatot emelt volna az amerikai jegybank, a dollár azonnal szárnyalásba kapcsolt. Pedig egyelőre nem történt sok minden, csak az eddiginél kevésbé volt laza a közlemény és a sajtótájékoztató hangneme. De akkor most hogyan tovább?
Ahogy közeledik a Monetáris Tanács június 22-i ülése, úgy tudunk meg egyre több részletet a kamatemelésről. A héten például egyrészt megjelent egy friss inflációs adat, másrészt Virág Barnabás friss információkat is elárult arról, hogy nézhet majd ki a júniusi monetáris szigorítás. A forint már érezhetően erősödött az utóbbi hetekben mióta a befektetők elkezdték beárazni a kamatemelést, az elemzők szerint ez akár ki is tarthat a következő hónapokban, tartósan 350 körüli euróárfolyam sem elképzelhetetlen.
Az infláció erősödése globális jelenség, azonban hónapok óta megszokott, hogy egész Európában a magyar áremelkedési ütem a legmagasabb. Már áprilisban több mint nyolcéves csúcsra, 5% fölé emelkedett a pénzromlás üteme, ez pedig a 0,6%-os alapkamattal párosulva azt jelenti, hogy hosszú évek óta nem látott mélységbe esett a magyar reálkamat. Ez pedig sérülékennyé teszi a forintot, így indokolt lehet az MNB szigorítása június végén.
Még mindig vannak komoly kérdőjelek a miniszterelnök által belengetett szja-visszatérítés kapcsán, azért szép lassan kitisztul a kép. Összeszedtük, amit eddig biztosan tudunk, és pár konkrét példán keresztül bemutatjuk, mekkora visszatérítésre számíthatnak az emberek, így bárki könnyen ki tudja számolni, mennyi járhat neki.
Komoly ígéretet tett a magyar családoknak szerdán Orbán Viktor: ha a gazdasági növekedés az idén meghaladja az 5,5%-ot, akkor 2022 elején az átlag alatt kereső gyermeket nevelők visszakaphatják egész éves befizetett személyi jövedelemadójukat (szja). Az intézkedéssel elsősorban az egy és két gyermeket nevelő családok járhatnak jól, ahol mindkét szülő dolgozik és az átlagbér alatt keres. Esetükben akár az egymillió forintot is meghaladhatja a visszajáró összeg.
A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint az áprilisi 5,1%-ról kicsit még tovább emelkedhetett az infláció a múlt hónapban. Ezzel jó eséllyel tetőzhet az áremelkedés üteme, ugyanakkor az év végi rátára vonatkozó előrejelzések érezhetően feljebb kerültek, vagyis nő annak esélye, hogy nem csak átmeneti jelenség lesz a magasabb infláció.
Tavasszal szinte mindenki abban reménykedett, hogy csak átmeneti lesz az árak elszállása a tengeri szállításban. Az optimista várakozások arról szóltak, hogy a nyár elejére stabilizálódhat a piac, azonban most úgy tűnik, hogy ennél sokkal hosszabb lesz a konténeres szállítás drágulása, az utóbbi egy hónapban újabb 20 százalékos ugrást láttunk az árakban.
Az európai autóipar régóta betegeskedik, és a kínai vámokkal lélegeztetőgépre került. A legnagyobb autógyártó... 
Kétrészes blogsorozatunk második darabjában az európai szivattyús-tározós erőmű-létesítésekkel foglalkozunk...
Három közgazdász kutató készített egy tanulmányt, arra keresve a választ, hogy mennyire érzékenyen reagálnak...
2025 számos változást hoz az általános forgalmi adó (ÁFA) szabályozásában is. Íme a legfontosabb módosítások... 
2,4 milliárd óra, közel 275 ezer év - ennyi időt töltöttek 2024-ben a látogatók a Wikipedia angol nyelvű oldalán....
A mezők színpompás világában a méhek ugyanolyan dilemmákkal szembesülnek, mint a szupermarketek polcai között bolyongva...
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
A 2025-ös kilátásokról beszélgettünk.
