• Megjelenítés
Beke Károly

Beke Károly

Elemző

Több mint tíz éve dolgozik gazdasági újságíróként, ezen belül 2015 óta erősíti a Portfolio csapatát a makrogazdasági rovat elemzőjeként. A deviza- és kötvénypiacok mellett magyar és nemzetközi makrogazdasági témákkal foglalkozik elsősorban, emellett demográfiáról és monetáris politikáról ír.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 901
Nincs vége a durva áremelkedésnek Magyarországon: már a kanyarban a kétszámjegyű infláció

Nincs vége a durva áremelkedésnek Magyarországon: már a kanyarban a kétszámjegyű infláció

Kedd reggel teszi közzé a KSH az áprilisi inflációs statisztikát, ami a szakértők egybehangzó véleménye szerint további gyorsulásról fog tanúskodni. A kérdés csak az, hogy már most átlépjük a 9%-os határt, amire több mint húsz éve nem volt példa, vagy erre még várni kell néhány hónapot. Az elemzők szerint ugyanis nem kétséges, hogy ez is el fog jönni, sőt a nagy többség úgy gondolja, hogy a kétszámjegyű inflációs rátát sem fogjuk tudni elkerülni. A következő időszak legnagyobb kérdése, hogy mi lesz az árstopokkal, ez eldöntheti azt is, hol tetőzik majd a drágulás.

Három év alatt majdnem ezer milliárd: még a vártnál is sokkal többe kerül Magyarországnak a hozamok elszállása

Három év alatt majdnem ezer milliárd: még a vártnál is sokkal többe kerül Magyarországnak a hozamok elszállása

Áprilisban már írtunk arról, mekkora terhet jelenthet a magyar költségvetésnek az állampapírpiaci hozamok emelkedése a kamatkiadásokon kívül. Akkor még nem készítettünk hosszabb kitekintést, 2022-re bő 200 milliárd forintos extra teherrel számoltunk. A napokban viszont közzétette éves konvergencia programját a kormány, melyben már egészen 2026-ig van gazdasági kitekintés. Ebből pedig még rosszabb kép rajzolódik ki, a következő években további súlyos százmilliárdokat kell pluszban kifizetni kamatra.

Majdnem kétmilliárd forint egy mezért – Ócska rongydarab vagy a futball Szent Grálja?

Majdnem kétmilliárd forint egy mezért – Ócska rongydarab vagy a futball Szent Grálja?

A jövő héten zárulhat a Sotheby’s árverése, melyen kalapács alá kerül Diego Maradona ikonikus futballmeze, melyben az 1986-os világbajnokságon az azóta csak „Isten kezeként” emlegetett gólját szerezte Anglia ellen. Öt percen belül pedig a másfél éve elhunyt argentin legenda megszerezte „Az évszázad gólját” is. A hírek szerint az árverésre bocsátott mezért egy ismeretlen licitáló már 4 millió fontot (1,8 milliárd forint) ajánlott, már csak az a kérdés, tényleg ez-e az, amiben Maradona a futball talán két legfontosabb gólját szerezte.

Rakétaként töri át a falakat a dollár, a romok a forintot is maguk alá temethetik

Rakétaként töri át a falakat a dollár, a romok a forintot is maguk alá temethetik

Sokan évek óta számítanak a dollár erősödésére, elsősorban a két jegybank, a Fed és az EKB monetáris politikájának széttartása miatt. A napokban öt éve nem látott szintre szárnyalt az amerikai deviza, és a befektetők szerint itt még nincs vége. Egyre nagyobb esélyt látnak arra, hogy eléri a paritást az euró-dollár árfolyam, amire húsz éve nem volt példa.

Kijelölte az utat az MNB, de tud még meglepetést okozni?

Kijelölte az utat az MNB, de tud még meglepetést okozni?

A múlt havinál eseménytelenebb kamatdöntésre készülhetünk kedden, hiszen a Monetáris Tanács márciusban kijelölte a szigorítás várható pályáját, amiről most nincs oka letérni, illetve most nem érkezik friss előrejelzés sem. Persze így is tudna meglepetést okozni a jegybank, a nagyobb kérdés az, hogy akar-e.

Újabb százmilliárdos terhet tesznek Magyarország nyakába: évekig fájni fog a hozamok elszállása

Újabb százmilliárdos terhet tesznek Magyarország nyakába: évekig fájni fog a hozamok elszállása

Az utóbbi hónapokban a nemzetközi folyamatokkal párhuzamosan jelentősen emelkedett a magyar állampapírok referenciahozama is. Ez pedig az egyébként is súlyos nehézségekkel küszködő költségvetés számára újabb rossz hír, sőt évekig százmilliárdos extra kiadást jelenthet. Vagyis nem csak a rezsicsökkentés fenntartása és az MNB várható vesztesége terheli majd 2023-tól a büdzsét, hanem várhatóan a kamatokra is jóval magasabb összeget kell kifizetnünk, mint eddig.

Tényleg hatalmas megszorítás kell? Hogyan tudjuk megúszni az államadósság emelkedését?

Tényleg hatalmas megszorítás kell? Hogyan tudjuk megúszni az államadósság emelkedését?

Hetek óta arról hallani, hogy a választások után komoly költségvetési kiigazításra lesz szükség. Ha az adósságpálya szempontjából nézzük, akkor bőven van még mozgástere a kormánynak, hiszen még a lassuló gazdasági növekedés mellett is jelentős nominális GDP-bővülés lesz a magas infláció miatt. Így akár az eredetileg tervezettnél magasabb költségvetési deficit mellett sem emelkedne az adósságráta, bár kérdés, milyen üzenete lenne a befektetők felé a fiskális fegyelem lazulásának.

Mi lesz, ha nem jön pénz Brüsszelből? Újra devizakötvényre szorulhat Magyarország

Mi lesz, ha nem jön pénz Brüsszelből? Újra devizakötvényre szorulhat Magyarország

Ha nem érkeznek meg az uniós források, akkor nemzetközi kötvénykibocsátásra lehet szükség, Magyarország ma a pénzpiacokról nagy mennyiségben hozzá tud férni forrásokhoz – mondta a múlt heti nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor. A miniszterelnök szavai alapján könnyen lehet, hogy a tervezettnél nagyobb devizakötvény-kibocsátás jöhet 2022-ben. Ez persze drágább, mint az uniós támogatás és az RRF-hitel is olcsóbb forrásbevonást jelentene.

Szinte biztos, hogy látunk 10 százalékos inflációt idén Magyarországon, és örülhetünk, ha ennyivel megússzuk

Szinte biztos, hogy látunk 10 százalékos inflációt idén Magyarországon, és örülhetünk, ha ennyivel megússzuk

A Portfolio által megkérdezett elemzők kivétel nélkül azt gondolják, hogy tíz százalék felett lesz az infláció csúcsa 2022-ben, és az év végi előrejelzések is jelentősen emelkedtek egy hónap alatt. Vagyis egyelőre inkább csak álom az infláció kordában tartása, még arról is korai beszélni, mikor tetőzhet az áremelkedés, sok múlik azon is, meddig tartja fenn a kormány a mesterséges árbefagyasztásokat.

Olyan kamatok jönnek Magyarországon, amilyeneket nagyon rég nem láttunk

Olyan kamatok jönnek Magyarországon, amilyeneket nagyon rég nem láttunk

Már most többéves csúcson vannak a kamatkondíciók Magyarországon, és a fokozódó inflációs nyomás miatt még nincs itt a folyamat vége. Az elemzők többsége ma már 7-8%-os irányadó kamatról beszél, ami 2009 óta nem látott szintet jelentene. Azonban még így is kicsi az esélye az év elején áhított pozitív reálkamatnak, ami a forintot támogathatná fundamentális oldalról.

Itt a magyarázat a 400-as euróárfolyamra: a háború kirobbanásakor azonnal támadásba lendültek a spekulánsok

Itt a magyarázat a 400-as euróárfolyamra: a háború kirobbanásakor azonnal támadásba lendültek a spekulánsok

Az orosz-ukrán háború kitörését követően hirtelen új történelmi mélypontra esett a forint az euróval szemben, a 400-as lélektani szintet is megérintette a jegyzés. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy hirtelen komoly spekulatív pozíciók épültek ki a magyar deviza ellen, ezt támasztja alá az MNB most megjelent ábrakészlete is. Ezeket a pozíciókat mostanra elkezdték zárni a befektetők, aminek eredményeként 370-ig kapaszkodott vissza a forint.

Nagyon nehéz helyzetben az MNB: nem elég a kamatot emelni, meg kellene becsülni a megbecsülhetetlent

Nagyon nehéz helyzetben az MNB: nem elég a kamatot emelni, meg kellene becsülni a megbecsülhetetlent

Kamatdöntő ülést tart kedden az MNB Monetáris Tanácsa, mely nagyon nehéz helyzetben van, hiszen a megfelelő monetáris kondíciók mellett friss GDP- és inflációs prognózist is közzé kell tennie. Ebbe pedig már bele kell kalkulálnia az orosz-ukrán háború hatásait is, melyeket egyelőre az elemzők is csak nagyon óvatosan mernek megbecsülni. A Portfolio által megkérdezett szakértők szerint az alapkamatban akár 100 bázispontos emelés is jöhet, ha valóban tartja magát ahhoz a jegybank, hogy belátható időn belül össze akarja azt olvasztani az irányadó egyhetes betéti rátával.

Az MNB vesztesége a válságkezelés ára

Az MNB vesztesége a válságkezelés ára

Az előzetes adatok szerint 2021-ben mintegy 50-60 milliárd forintos vesztesége lehetett az MNB-nek, azonban ez az idén még nem ró terhet a költségvetésre – mondta a Portfolionak adott interjúban Kuti Zsolt, a jegybank monetáris politikáért, pénzügyi piaci és makrofinanszírozási elemzésekért felelős ügyvezető igazgatója. A tavaly elért 7,1 százalékos magyar növekedésben nagy szerepe volt az MNB válságkezelő programjainak. Míg a kedvezők konstrukciók előnyeiből a gazdasági szereplők széles köre részesült, addig a válságkezelés és az infláció elleni küzdelem költségei jórészt a jegybanknál koncentrálódnak. Utóbbi az idén már százmilliárdos nagyságrendű lehet. Mindezek miatt 2023-tól tőkepótlásra szorulhat a jegybank. Kuti Zsolt szerint a szomszédban dúló háború miatt erőteljesebb kihívást jelent az infláció elleni harc, de készek addig folytatni a monetáris politika szigorítását, amíg el nem érik a céljukat.

Zsiday Viktor: a rezsicsökkentés a választások után nem fenntartható

Zsiday Viktor: a rezsicsökkentés a választások után nem fenntartható

Az MNB legfontosabb feladata most az lenne, hogy helyreállítsa a forint stabilitását, ehhez addig kellene emelni a kamatot, ameddig a nemzetközi piaci környezet azt indokolja – mondta a Portfolionak adott interjúban Zsiday Viktor. A befektetési szakember és portfóliómenedzser szerint félő, hogy Magyarország egy stagfláció közeli állapot felé csúszik, ha nem sikerül megfékezni az inflációt, ráadásul nagyon jelentős költségvetési kiigazításra lesz szükség a választások után. Még akkor is, ha a kormány eltörli a jelenlegi formájában fenntarthatatlan és igazságtalan rezsicsökkentést.

Már ott tart a kamat, ahova a csúcsot vártuk – Meddig kell még emelnie az MNB-nek?

Már ott tart a kamat, ahova a csúcsot vártuk – Meddig kell még emelnie az MNB-nek?

Az orosz agresszió kezdete előtt 5-6% közöttre várta a piac az irányadó kamat csúcsát Magyarországon. Ezt a mai újabb 50 bázispontos szigorítással gyakorlatilag elérte a jegybank. Itt azonban még nincs vége a kamatemelési ciklusnak, legalábbis az egyre fokozódó inflációs kockázatok és a forint gyengülése miatt a piaci szerint már a korábban vártnál magasabbra kell emelnie a kamatot a jegybanknak.

Térdre kényszerítette a forintot a devizapiaci vihar – Tényleg még az ukrán hrivnya is jobban teljesít?

Térdre kényszerítette a forintot a devizapiaci vihar – Tényleg még az ukrán hrivnya is jobban teljesít?

A hét elején szinte pánikszerű eladások jellemezték a forint piacát, majd szerdára hasonlóan nagy lendülettel erősödött vissza a magyar deviza 380 alá. Ez persze a korábbihoz képest még mindig kifejezetten magas szint, viszont már érezhető fordulatról beszélhetünk. Így is a forint az orosz-ukrán háború egyik legnagyobb vesztese eddig. De miért épp a magyar deviza került célkeresztbe? Hogy lehet, hogy még az ukrán hrivnyánál is nagyobbat gyengültünk?

Szinte biztosan fájni fog a magyar gazdaságnak a mostani háború – Akár recesszió is lehet a vége?

Szinte biztosan fájni fog a magyar gazdaságnak a mostani háború – Akár recesszió is lehet a vége?

Az orosz-ukrán háborúnak a negatív piaci hatások mellett biztosan lesznek fájdalmas reálgazdasági következményei is. A szakemberek többsége egyelőre csak próbálja megbecsülni a hatásokat, de vannak olyanok, akik már lejjebb húzták idei és jövő évi előrejelzésüket. Sőt, a Portfolio által megkérdezett elemzők azt sem tartják kizártnak, hogy recesszióba csúszik a magyar gazdaság.

Eddig reménykedhettünk, hogy enyhül majd az infláció, aztán beütött a háború

Eddig reménykedhettünk, hogy enyhül majd az infláció, aztán beütött a háború

Folyamatosan írja felül a korábbi inflációs előrejelzéseket az orosz-ukrán háború, az egyébként is megállíthatatlanul erősödő áremelkedési nyomásnak egy újabb csapást jelent a nyersanyagok árának emelkedése és a forint gyengülése. Ma már abszolút reális forgatókönyv az, hogy az év közben valamikor látunk majd 10 százalék feletti inflációt, amire több mint húsz éve nem volt példa. Most már azt is nagyon nehéz megjósolni, mikor tetőzhet az inflációs ráta, de az biztos, hogy az egész éves pálya borulhat, amire könnyen lehet, hogy a jegybanknak is reagálnia kell majd.

Két hete még senki nem gondolta, hogy 400 forint lehet egy euró – Mi jöhet még?

Két hete még senki nem gondolta, hogy 400 forint lehet egy euró – Mi jöhet még?

Lassan mindenkit a forintárfolyam érdekel. Az utóbbi napok zuhanása után naponta többször kapom meg a kérdést ismerősöktől, hogy hol lesz a lejtő alja, lesz-e 400 forint az euró. A hétfő délelőtti mozgások után nehéz más szót használni a forint árfolyamára, mint azt, hogy kontroll nélküli zuhanás. Amire reggel még azt hittük, hogy napokon, heteken belül akár realitás lehet, azt percek alatt teljesítette a piac. Az orosz-ukrán háború sajnos tartó nyomást jelent a forinton, de ebből a nagyon "túllőtt" helyzetben még így is jöhet némi korrekció. Teljesen egyértelmű, hogy a régiós devizák helye fundamentálisan nem ott van, mint ahová a devizapiacon a háborús hangulatban sodródtak.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Bod Péter Ákos: Páratlan év áll előttünk, ebben biztosak lehetünk
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility