Folyamatosan emelkedik a 65 éves korban várható élettartam a világon, ami változást hoz az eddigi nyugdíjpolitikákban: egyre több országban emelkedik a nyugdíjkorhatár, csökken a nemek közötti különbség az öregségi nyugdíjkorhatárban és egyre több nyugdíjas jelenik meg a munkaerőpiacon. Az OECD friss jelentése szerint Magyarország több szempontból is kilóg a sorból.
Az októberi után a novemberi inflációs adat is alacsonyabb lett a vártnál, ami azt jelenti, hogy a legnépszerűbb prémium állampapír-sorozat jövő évi kamata várhatóan 18% alatt lesz.
Új rekord született a magyarok megtakarításaiban, és ezúttal nem az állampapíroknál: a befektetési alapokban lévő lakossági megtakarítás átlépte a 8000 milliárd forintot. Az állampapír-állomány októberben is 12 ezermilliárd felett maradt, de a magyarok egyik kedvencének számító DKJ nagy pofont kapott.
Varga Mihály pénzügyminiszter és Bugár Csaba, a Magyar Államkincstár elnöke közös sajtótájékoztatón jelentették be: minden magyar számára jön az azonnali kincstári értékpapírszámla. A perceken belüli számlanyitás lehetősége azoknak áll rendelkezésre, akik Ügyfélkapuval rendelkeznek. Varga Mihály kitért arra is, hogy szeretnék, ha az Államkincstárnál a jelenlegi több mint 800 ezer ügyfélszámlából több mint egymillió lenne rövid távon.
Közeledik az év vége, így kevesebb mint egy hónap maradt arra, hogy maximálni tudjuk a nyugdíjcélú megtakarítási termékekkel elérhető állami adójóváírás mértékét, amely akár 280 ezer forintra is rúghat. Cikkünkben összeszedtük az egyes nyugdíjcélú termékek tulajdonságait, ahogyan azt is, mire érdemes figyelni és mik lehetnek a buktatók.
A magyarok egyik legkeresettebb megtakarítási termékét érintő adatsor jött ki a napokban. Az MNB adataiból kiderül: szektorszinten valamelyest nőtt a befektetési alapok súlyozatlan átlagos költségterhelése tavaly, de a számok mögé nézve láthatjuk, hogy volt hatása a felügyelet sikerdíjakra vonatkozó ajánlásának. A friss adatok szerint azok a befektetők fizetnek a legtöbbet, akik ingatlanalapot vesznek, a legolcsóbbak pedig nem meglepő módon a kötvény- és pénzpiaci alapok.
Érdekes helyzet állt elő azzal, hogy az első kamatperiódusban fix 9,9%-os éves hozamot fizető Prémium Magyar Állampapírt dobtak a piacra: míg a korábbi PMÁP-ok gyakorlatilag minden lejáraton a legjobb választásnak bizonyultak az inflációkövető kamatozásuk miatt, az új PMÁP csak rövid távon veri meg a társait. Mindeközben jön az akár 21%-ot fizető állampapír is, így megnéztük, hogy 3, 6, 12 hónapra, illetve 2, 3 és 5 évre melyik állampapírral lehet a legtöbb kamatot zsebre tenni.
Jövőre jelentősebb kamatkifizetés érkezik lakossághoz, részben ezért döntöttünk úgy, hogy megújítjuk az állampapír-palettát és bevezetünk egy 5 éves futamidejű, az utolsó két évben nagyobb kamatprémiumot fizető Bónusz Magyar Állampapírt, és egy fix kamatozású, 3 éves állampapírt – mondta Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjúban. Az ÁKK-vezér az új állampapírok mellett beszélt arról is, milyen lesz a PMÁP kamatozása és visszavásárlási árfolyama, és elárulta, milyen formában újítanák meg a MÁP Pluszt.
Most már gyakorlatilag biztosra vehető, hogy januártól megszűnik a Magyarország és az Egyesült Államok között fennálló, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, amelynek újratárgyalása és ratifikálása éveket vehet igénybe. Az amerikai osztalékok esetében nincs mit tenni, ki kell fizetni a 30%-os amerikai forrásadót, és úgy tűnik, a kötvénybefektetések esetében is. Azonban fontos döntést hozott a napokban a magyar Országgyűlés: az OECD-tagországokra kiterjesztik az ellenőrzött tőkepiaci ügyleteket, ez pedig kiemelt jelentőséggel bír a TBSZ-ek kapcsán is.
Elgondolkodtató kérdőív jelent meg az Államkincstár állampapír-vásárlási felületén. Ebben többek között arra kérdez rá a megtakarítók körében a kincstár, ismerik-e az állampapírok visszaváltásával kapcsolatos szabályokat. Mindez annak fényében érdekes, hogy nemrég éppen a Portfolio rendezvényén beszélt arról Kurali Zoltán ÁKK-vezér: egyáltalán nem tervezik a PMÁP visszaváltási árfolyamának megváltoztatását. Sőt, Varga Mihály a mai meghallgatásán hangsúlyozta: nem kívánnak változtatni az állampapírok kondícióin.
Hasítanak a nyugdíjpénztárak hozamai, az év első kilenc hónapjában már 12-13%-nál tart a vagyonarányos hozam. Az MNB friss számai szerint egyre több pénzt fizetnek be az önkéntes nyugdíjpénztári tagok a rendszerbe, és mégis: hónapról hónapra csökken a pénztári tagok száma. Még nagyobb baj, hogy elsősorban a nyugdíjra gyűjtő fiatalok száma esik vissza, ami nem jelent jót a nyugdíjrendszerre nézve.
Már 2026 előtt is alkalmazhatóak az ingatlanalapokra vonatkozó új szabályok, ami azt jelenti, hogy visszatérnek a lakosság régi kedvencei. Bár vonzó a rövid visszaváltású ingatlanalap, a hosszabb sorozatok jobb hozammal kecsegtetnek – mondta a Portfolio-nak adott interjúban Mikesy Álmos, a Diófa Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója. Szerinte az új szabályok nem fogják érdemben visszavetni a befektetői tudatosságot, mivel gyakorlatilag ugyanazt az elvet kívánják érvényesíteni, amit az MNB, csak más eszközrendszerrel. A szakember úgy véli, kevés befektetési alap van, amely olyan mértékben tudja stimulálni a gazdaságot, mint egy ingatlanalap, és van is min javítani, alig van ugyanis tranzakció ma a magyar ingatlanpiacon.
Ahogy arról beszámoltunk: november 29-én jön az új Prémium Magyar Állampapír, a 2032/I, merőben más kamatozással, mint amihez eddig hozzászoktunk. Az idei magas inflációból adódó magasabb kamatot fix kamatozással kerüli ki a papír, hosszabb távon viszont magasabb prémiumot fizet. De vajon érdemes megvenni az új PMÁP-ot, vagy a most még elérhető prémium állampapírból kell bezsákolni, akár a régebbi sorozatok visszaváltása árán? Számolgattunk.
Jön az új Prémium Magyar Állampapír, de ilyet eddig még nem láttunk: 2025 áprilisáig 9,9% kamatot fizet, majd ezt követően ígér csak az infláció felett előbb 0,5, majd 1,0 százalékpontos felárat. Sokan dönthetnek úgy, hogy november 30-áig gyorsan bevásárolnak a most még elérhető, jövőre 18% felett kamatozó PMÁP-ból.
Nagy hírt jelentett be Varga Mihály a hétvégén. Azt mondta, még 2023-ban elindul a program, melynek részeként minden magyar állampolgárnak automatikusan ingyenes kincstári értékpapírszámlája nyílik. Cikkünkben azt latolgatjuk, hogyan is nézhetne ez ki a gyakorlatban, mennyire áll összhangban a bejelentés az ÁKK idei stratégiájával, és mi lesz így a többi lakossági állampapír-forgalmazóval, például a bankokkal és brókercégekkel.
Kiadta új nyugdíjrangsorát a Natixis. A jelentés szerint tíz év után először van ok optimizmusra, ha a nyugdíjbiztonságról van szó. Csakhogy öt nagy kockázatot is azonosítanak, amelyek kihatással lehetnek a nyugdíjas évekre és a megélhetésre. Kiderül az is, Magyarország hányadik helyen végzett a listán.
Az önkéntes nyugdíjpénztáraknak és a nyugdíjbiztosításoknak is megvan az előnye és hátránya, ha viszont arra vagyunk kíváncsiak, melyik az olcsóbb konstrukció, akkor érdemes a Teljes Költségmutató (TKM) alapján is összehasonlítani a portfóliókat. Az MNB adatai szerint egyértelműen az önkéntes pénztárak jönnek ki győztesként a versenyből, de azért itt se árt résen lenni.
Szeptember végén először haladta meg a 12 ezermilliárd forintot a magyar lakosság állampapír-állománya, de új rekord ide vagy oda, nem a lakosság kezében van a legtöbb államadósság. Érdekes folyamatok zajlanak a befektetési alapoknál is, mivel állományváltozás alapján vezetnek az állampapírokkal szemben idén.
1,5 százalékpontra emelkedik a Bónusz Magyar Állampapír kamatprémiuma az új, 2027-ben lejáró sorozat esetében, ez azt jelenti, hogy a papír éves szinten 9,31%-os kamatot fizet. Mostani cikkünkben megnézzük, hogy ez a magasabb kamat fel tudja-e venni a versenyt az inflációkövető Prémium Állampapírral, illetve van-e olyan időtáv, amikor megérheti a BMÁP-ot választani.
2022-ben tovább nőtt a háztartások jövedelme: az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 3 millió 84 ezer forint volt, 17,6%-kal több, mint az előző évben. Az egy főre jutó éves nettó jövedelem pedig 16,9%-os növekedés mellett 2 millió 245 ezer forintot tett ki. Az egyes háztartástípusok közül továbbra is az egyedülállók jövedelme volt a legmagasabb - derül ki a KSH legfrissebb, 2022-re vonatkozó, a háztartások életszínvonaláról szóló kiadványából. A számok ugyanakkor arra is rávilágítanak, hogy tovább nőtt a szegénység Magyarországon, a népesség 19,6%-át fenyegeti ennek kockázata.
Kínában az alternatív hajtástípusok terjedése már az olaj iránti keresleten is érezteti a hatását, ennek pedig...
Változások az Ellenpropaganda oldalon; remek könyvek előkészületben; négy Rothbard cikk a fordításomban.
Szombatonként kiteszek egy-egy régi cikket, amit sokan nem olvastak, pedig a hasznukra lehet. Ez a cikk közel tizenegy...
Modern korunkban sok lehetőségünk van személyiségünk kiteljesítésére, önérdekünk követésére. Ha ki akarunk... 
Az év vége közeledtével a családi összejövetelek nem csak a szeretetről és a közös pillanatokról szólnak, hanem... 
Végig pörgettem a blogon a Top10-es posztokat, vetettem egy pillantást azokra a részvényekre, amik valamikor fennakadtak...
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
