2022 júniusában volt utoljára 10 ezermilliárd forint felett a lakossági állampapírokban kezelt állomány, ezt sikerült újra megugrani tavaly év végén. A munka oroszlánrészét a Prémium Magyar Állampapír végezte el, a PMÁP 62%-os állománybővülésének köszönhető, hogy a MÁP+ 1500 milliárdos mínusza ellenére is 10 ezermilliárd felett zárt a piac.
A szemfülesek már észrevehették, hogy január 20-ától új kamata van minden idők legnépszerűbb Prémium Magyar Állampapír sorozatának, a 2033/I-nek: mostantól 17,85%-os kamattal ketyeg.
Kihívásokkal és lehetőségekkel teli év lesz 2024 a vagyonkezelői piac számára a Capgemini friss előrejelzése szerint. A világszerte berobbanó AI alaposan felforgatja az iparágat, de eddig nem látott segítséget is nyújthat. Mindeközben egyre inkább előtérbe kerül a privátbanki ügyfelek mellett a prémium ügyfélszegmens, a generációváltás pedig óriási vagyonokat mozgat meg. A Capgemini összeszedte, melyik az a 10 trend, ami leginkább befolyásolja majd a vagyonkezelői piacot idén.
Közel 8000 milliárd forintos prémium banki vagyon és 600 ezret meghaladó ügyfélszámla – erős ütemben folytatódott a bővülés a prémium banki szolgáltatók számaiban tavaly. A Portfolio Prémium Banki Felmérése alapján a „tagsághoz” havi szinten már 300 ezres fizetés is elég lehet, bár sok helyen változtak a prémium banki limitek, egyre inkább felfelé tolódik a küszöb. A szolgáltatók adatközléséből kiderül, hogy továbbra is az OTP a legnagyobb prémium banki szolgáltató Magyarországon kezelt vagyont tekintve, de nem sokkal marad le mögötte az Erste. Miközben betörnek új szolgáltatók a piacra, vannak, akik felhagynak a prémium banki szolgáltatással.
Tavaly ismét lendületet vett a hazai privátbanki szolgáltatóknál kezelt vagyon bővülése, december végével meghaladta a 9500 milliárd forintot. Kevésbé derűlátóak azonban a privátbanki vagyonra ható kockázatok kapcsán a hazai szolgáltatók, a Portfolio friss, Privátbanki Felmérésében a szabályozói és piaci környezet miatt aggódnak leginkább, de a hazai gazdaságpolitika és a magyar gazdaság helyzete is fejtörést okoz. A legnagyobb vagyont továbbra is az OTP Private Banking kezeli, de a többiek sem maradtak tétlenek: az OTP és az MBH mellett már a K&H és az Erste privátbankja is több mint 1000 milliárdos ügyfélállományt kezel.
Kijött a KSH friss, decemberi inflációs adata, ezzel pedig eldőlt az inflációkövető állampapírok számára kulcsfontosságú adat is, a tavalyi éves átlagos infláció. A friss számok alapján a tavaly november 28-áig elérhető, az utolsó pillanatban még sokak által választott 2033/I sorozat kamata a 25 bázispontos kamatprémium miatt 17,85% lesz. Mutatunk egy állampapírt is, amely 20,6%-ot fog fizetni.
Tavaly magukhoz tértek a kötvény- és részvénypiacok is, ez pedig meglátszott a hazai befektetési alapok teljesítményén is. A legjobb éves hozamok 35% felett kezdődtek, de igazából két kategóriával lehetett sok pénzt keresni tavaly. Alábbi cikkünkben összeszedtük az alapkategóriákat érintő fontosabb változásokat és a legjobb hozamokat felmutató sorozatokat 2023-ból.
Nagy roham volt novemberben a prémium állampapír iránt, és ez a lakosság állampapír-állományában is meglátszott: egy hónap alatt 237 milliárddal 12 422 milliárdra nőtt a háztartások állománya, így november végégig már közel 2300 milliárdos a bővülés. Mindeközben a DKJ iránti kereslet folyamatosan csökken, bő egy éve volt utoljára ilyen alacsony szinten. Mozgolódik a külföld és az alapkezelők is az állampapír-piacon, a bankok viszont nem mutatnak nagy érdeklődést, de idén ez már változhat az extraprofitadó szabályozása miatt. A kormány júniusi várakozásai szerint a bankoktól 1300 milliárd forint plusz kereshet jelentkezhet.
Változást hozhat idén az ingatlanalapok évek óta látott állóvizében a kormány legújabb intézkedése. De nemcsak ez, hanem az egyre meggyőzőbb hozamok is felkelthetik a befektetők figyelmét, ugyanis tavaly bőven 10% felett lehetett ingatlanalappal keresni. A legnagyobb ingatlanalap továbbra is az Erste Ingatlan alapja több mint 700 milliárd forintos vagyonával, de gyakorlatilag a legnagyobb sorozatok kezében koncentrálódik a kategória teljes, 2000 milliárdos vagyona.
Rég volt olyan év, mint 2023, amikor a kötvények közel annyit hoztak, mint a részvények. Köszönhetően az egész évet végig kísérő piaci hozamcsökkenésnek itthon, látványosan feltámadtak a kötvény- és pénzpiaci alapok, a legjobban teljesítő sorozatok 24% felett hoztak, messze lekörözve a PMÁP 2023-ban kínált kamatát. Több oka is volt annak, hogy a kötvényalapok voltak a tavalyi év nagy slágerei. Főleg rövid kötvényalapokba mentek a nagy pénzek, pedig az igazán jó hozamokat ezúttal a hosszú kötvényalapokkal lehetett leakasztani.
Új lakossági állampapírt dobott a piacra az ÁKK, a jövő hétfőtől vásárolható Fix Magyar Állampapír 7%-os éves hozamot ad, a konstrukcióval lényegében az inflációs- és kamatvárakozásokra lehet játszani. Az már most kijelenthető: annak, aki az infláció elleni küzdelem sikerében hisz, a FixMÁP, annak pedig, aki az infláció elleni harc kudarcát várja, a PMÁP lehet a jobb választás a következő 3 évre. Mutatjuk, miért és hány forint a tét.
Remekeltek a jó piaci környezetben az abszolút hozamú alapok, a forintos, lakossági sorozatok között alig volt negatív teljesítmény, a többség bőven 10% felett hozott a befektetőknek. A legjobbak közé így is csak 24% feletti éves hozammal lehetett bekerülni, a lista legtetején 40% körüli teljesítményt láthatunk. Jól ment tavaly a Hold Alapkezelő alapjainak, de az OTP, az MBH és a VIG alapjai is ott voltak az élmezőnyben. A legnagyobb abszolút hozamú alap továbbra is az OTP Supra, bár tavaly csökkent a vagyona.
Közzétette az ÁKK az új, 5 éves Bónusz Magyar Állampapír ismertetőjét, amiről korábban már Kurali Zoltán is beszélt a Portfolio-nak adott interjúban. Az új BMÁP az utolsó két évben 2,5 százalékpontos prémiumot fizet. Mindeközben megjelent a korábban szintén beharangozott Fix Magyar Állampapír is, 3 éves futamidővel és 7%-os éves hozammal.
2009-ben láttunk utoljára hasonló hozamadatokat, mint az idei évben, sőt, a 2023-as hozamok a legtöbb esetben le is körözik a 14 évvel ezelőttieket. Az önkéntes- és a magán-nyugdíjpénztári portfóliók is szárnyaltak: általánosak a 20% feletti hozamok, de vannak olyan szolgáltatók is, ahol a 25% feletti teljesítmény sem ritka. Kérdés, hogy a jó hozamok meghozzák-e végre a kedvet a nyugdíjcélú megtakarításokhoz, mivel az eddigi adatok sajnos folyamatosan csökkenő taglétszámot mutatnak.
Hatalmas összegű pénzbeáramlás, a reálhozamok megjelenése, a kötvényalapok térhódítása és az újabb és újabb szabályozói elvárások jellemezték a 2023-as évet az alapkezelői piacon, de vajon miről fog szólni 2024? A Portfolio megkérte a legnagyobb hazai alapkezelők vezetőit, hogy értékeljék a mögöttünk hagyott évet és adjanak előrejelzést 2024-re.
Alábbi kérdéseinkre válaszoltak:
1. Hogy értékeli 2023-at saját alapkezelője és az alapkezelői szektor szempontjából? 2. Mit tekint saját alapkezelője és a szektor előtt álló legnagyobb kihívásnak 2024-re? 3. Mely termékek, szolgáltatások és innovációk területén hozhat növekedést, előrelépést 2024 saját alapkezelőjénél, illetve az alapkezelői szektorban?
Bár tavaly csökkent az európai alapkezelők által kezelt vagyon, idén már nagyobb vagyonugrást lát a szektort tömörítő európai egyesület. A friss adatok szerint hat országban koncentrálódik az európai vagyonkezelés, de Közép- és Kelet-Európában Magyarország is fontos vagyonkezelési központnak számít. A tanulmány rámutat arra is, hogy Európában messze Magyarországon a legmagasabb a befektetési alapokon belül a lakossági ügyfeleknek kezelt vagyon aránya.
Fogalmazhatnánk cizelláltabban is, de a lényeg ez marad: „fullba tolta” az állam idén az állampapírokat, és nemcsak a lakossági, hanem az intézmény befektetők számára is. Hogy miért? A hazai befektetői arány és az árazási mozgástér növelése érdekében szerettek volna minél több pénzt állampapírokba terelni. Hogy megérte? A köztes cél teljesült, a lakosság kezében lévő állampapír-állomány sosem volt még ilyen magas szinten, és az intézményi szereplők is jelentős állományt halmoztak fel. De van mindennek árnyoldala is: brutális szintre hízott az államháztartás kamatfizetési kötelezettsége és a kiszámítható befektetési környezeten is csorba esett. Nézzük, mik voltak a főbb állampapír-piaci történések 2023-ban.
2022 hozta el az igazi fordulatot a Prémium Magyar Állampapíroknál, a magyar befektetők zsákolni kezdték az inflációkövető papírokat, és az is kiderült, miért. A megugró kereslet az ÁKK kibocsátási stratégiáját is átalakította: tavaly óta nem jött még ki olyan PMÁP, amelyet 3 hónapnál hosszabb ideig lehetett volna megvásárolni. Mostani cikkünkben kiszámoltuk, mennyiben magyarázza a „lezárás-hatás”, az infláció, a magasabb kamatprémium vagy az új állampapírok megjelenése a magyar megtakarítók viselkedését és PMÁP-őrületét.
Frissítette idei évre szóló inflációs előrejelzését az MNB, így már szinte biztos: 18% közelébe ugrik a Prémium Magyar Állampapír kamata.
Ha 18% körül lesz az idei átlagos infláció, jövőre a Babakötvény akár 21%-os kamattal ketyeghet tovább. Talán kevesen tudják, de nem ez az egyetlen előnye az állampapírnak: állami támogatás is jár rá, mutatjuk, hogyan.
Kínában az alternatív hajtástípusok terjedése már az olaj iránti keresleten is érezteti a hatását, ennek pedig...
Változások az Ellenpropaganda oldalon; remek könyvek előkészületben; négy Rothbard cikk a fordításomban.
Szombatonként kiteszek egy-egy régi cikket, amit sokan nem olvastak, pedig a hasznukra lehet. Ez a cikk közel tizenegy...
Modern korunkban sok lehetőségünk van személyiségünk kiteljesítésére, önérdekünk követésére. Ha ki akarunk... 
Az év vége közeledtével a családi összejövetelek nem csak a szeretetről és a közös pillanatokról szólnak, hanem... 
Végig pörgettem a blogon a Top10-es posztokat, vetettem egy pillantást azokra a részvényekre, amik valamikor fennakadtak...
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
