Árgyelán Ágnes

Árgyelán Ágnes

elemző

Árgyelán Ágnes pályafutását az OTP Hungaro-Projekt Kft.-nél kezdte tanácsadóként. A Portfolio csapatát 2014 óta erősíti. A Portfolio.hu oldal működtetése mellett, hírszolgáltatást nyújt gazdasági- pénzügyi, tőkepiaci témákban, illetve gazdasági elemzéseket végez az alapkezelői-, privátbanki-, prémium banki-, kockázati-, felvásárlási-, állampapír-piaci, valamint nyugdíj témákban. Ezen területekről publicisztikákat, interjúkat is készít, emellett aktívan részt vesz konferenciák tartalmi szervezésében. 2017-ben Junior Príma Díjban részesült.
Cikkeinek a száma: 743

Pórul járhatsz, ha szelfibefektető vagy

A lakossági állampapír olyan, mint a jó méz: egy ideig veszik az emberek, aztán akik szeretik ezt a mézet, feltöltik a készleteket, és már nem lehet annyit eladni, mint azelőtt - mondta Konkoly Miklós, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjúban. Az alapkezelői piacnak nagy lökést adhat, ha a lakossági állampapírok piacán változás következik be, de az emberekben tudatosítani kell, hogy a magas hozam és az alacsony kockázat együtt nem létezik. Szerinte sokan úgy vannak a befektetési döntésekkel, mint a házi orvoslással, de a szelfibefektetők könnyen megégethetik magukat, ha nem figyelnek.

Lassan ingyen juthatsz hozzá magyar befektetésekhez

A friss adatok szerint tovább csökkent tavaly a befektetési alapok átlagos költségterhelése, a 2015-ben mért 1,59% azt jelenti, hogy immár negyedik éve szűkül az alapkezelők által elvont költség. Az általános költségcsökkentés képét ugyanakkor árnyalja, hogy a lakossági kockázatvállalás növekedése megnövelte a költségesebb alapok súlyát. Tavaly a vegyes, az árupiaci és az ingatlanalapokért fizettek a legtöbbet a befektetők, a legolcsóbb alapok pedig az alacsonyabb kockázattal dolgozó tőkevédett, pénzpiaci és likviditási alapok voltak, miközben egyes alapokhoz szinte már ingyen is hozzá lehetett jutni.

Kinőtt a magyar GDP hiányzó lába

Az elmúlt 5-6 év gazdasági szempontból háborús időszak volt Magyarországon, de most már van idő kérdezni, és ha kell, csak azután lőni. Szabó László, a Concorde Alapkezelő portfóliómendzsere és elnöke szerint a magyar gazdaság javuló helyzetére utal, hogy beindult a lakossági fogyasztás, ezzel pedig kezd újra kinőni a GDP hiányzó lába. Globális szinten a szakember bízik benne, hogy előbb-utóbb bekövetkezik a fordulat, és búcsút inthetünk a negatív kamatoknak. A Portfolio-nak adott interjújában mesél többek között arról is, hogy miért jó bivalyokat tenyészteni, milyen kihívásokkal szembesülnek a hazai alapkezelők, hogyan tud versenyezni egy befektetési alap egy állampapírral, és minek kellene teljesülnie ahhoz, hogy beinduljon egy sikeres tőzsdefejlesztés Magyarországon.

Így kényeztetik Magyarország milliomosait a bankok

Kettészakadt a magyar bankszektor: egy részük a tömeges bankolásra és ezzel együtt a prémium szegmens kiszolgálására, mások viszont kifejezetten ez utóbbi szegmensre helyezik a fókuszt, az alacsony hozamkörnyezet okozta kisebb kamatmarzs miatt pedig még inkább rá vannak szorulva a bankok a vagyonosabb ügyfélrétegekre. A Portfolio által első ízben elvégzett Prémium Banki Felmérésből kiderül, hogy egyes szolgáltatóknál már havi 200 ezer forintos számlajóváírással is prémium ügyféllé lehet válni, és ha befektetésekről van szó, akkor egy prémium ügyfél az átlagos magyar megtakarítóhoz képest hajlandó magasabb kockázatot is vállalni.

Még mi is meglepődtünk, milyen jól mennek a kötvények

Továbbra is fejtörést okoz a befektetési alapok piacán a lakossági állampapírok térnyerése, részben ezzel és az alacsony hozamokkal is magyarázható, hogy idén csökken a kezelt vagyon. Jó hír viszont, hogy mostanra a befektetők is beérték a piacot és már tudják, hogy az alacsony hozamok mellett felesleges a korábbi 5%-os vagy a feletti hozamokat keresni. Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója úgy látja, hogy a vegyes alapokban a gyenge értékesítési számok ellenére is van potenciál, a régiós tőzsdék közül pedig a román tőzsde okozhatnak még meglepetést a közeljövőben.

Hat ábra arról, mennyire népszerűek a hazai nyugdíjpénztárak

Az MNB legfrissebb adatai szerint tavaly az önkéntes pénztári szektor által kezelt vagyon több mint 83%-a koncentrálódott a tíz legnagyobb szereplőnél, és úgy tűnik, a tagok is inkább a legnagyobb vagyont kezelő pénztárakat keresik. További érdekesség, hogy míg az önkéntes pénztáraknál inkább a kiegyensúlyozott portfóliókban kezelik a nagyobb ügyfélpénzeket, addig a magánkasszatagok már bevállalósabbak, itt ugyanis sokan a kockázatosabb növekedési portfóliókra szavaznak.

Megy a harc a magyar befektetőkért - De kik állnak nyerésre?

Az MNB legfrissebb statisztikái szerint az alacsony hozamkörnyezet ellenére tavaly 2%-os éves növekedéssel 22,5 milliárd forintos adózott nyereséget értek el a szolgáltatók. A piac azonban meglehetősen koncentrált, a tíz legnyereségesebb szereplő profitja a teljes szektor nyereségének közel 83%-át adja. Hasonló a helyzet a kezelt vagyonnál is, a hazai befektetők által befektetési alapokban tartott pénzek 90%-a tíz szolgáltatónál koncentrálódik. Kezelt vagyon alapján a legnépszerűbb szolgáltatók banki hátterűek, de vagyonarányos megtérülést nézve még a dobogó közelében sem járnak. Tavaly a K&H, a CIB és a Diófa vonzotta be a legtöbb friss ügyfélpénzt.

Már a leggazdagabb magyarok is készpénzbe menekülnek

Június végére a hazai privátbanki szolgáltatóknál kezelt vagyon meghaladta a 3670 milliárd forintot, ami 4,4%-os bővülést mutat tavaly decemberhez képest. A piaci bizonytalanság miatt már egyik privátbanki szolgáltató sem számít 12%-ot meghaladó növekedésre a következő egy évben. Óvatosabbak lettek a vagyonos ügyfelek is, a vagyon közel 20%-a van készpénzben és bankbetétben, miközben a részvénybefektetések aránya még a 10%-ot sem éri el.

A magyar nyugdíjasok állampapír-őrülete lekörözi a fiatalokét

Érdekes adatokra bukkantunk a Magyar Államkincstár (MÁK) statisztikáiban: a nyugdíjas vagy nyugdíjközelben lévő magyarok vesznek a leggyakrabban állampapírt, igaz, 2014 óta az állampapírokat vásárlók átlagéletkora fokozatosan csökken. Az idén születettektől egészen az idén 106. születésnapjukat betöltőkig találunk ügyfeleket a kincstárnál, és érdekes az is, hogy vannak olyan lakossági papírok, amelyek a 30-as és 40-es korosztályban a legnépszerűbbek.

Nyugdíjpénztárra bíztad a pénzed? - Nézd meg, hogyan teljesít!

Friss tartalommal idén újra elérhető a Portfolio oldalán az önkéntes nyugdíjpénztárak teljesítményértékelése. A hazai pénztártagok főként a pénzintézeti hátterű kasszákban bíznak, pedig átlagos, komplexen (nem csak a hozamok alapján számított) teljesítményük alapján nem ezek voltak a legjobbak tavaly. A legjobbak dobogójára főként a munkáltatói pénztárak kerültek fel, de azért érdemes jól körülnézni a piacon, mivel pénztár és pénztár között is nagy különbségek vannak.

Ide (vagy az oldal legalján található boxra) kattintva elérheted a részletes adatokat bemutató aloldalt, amelyek Matits Ágnes nyugdíjszakértő számításain alapulnak.

Te is lakásalapot vennél? Vigyázz, sokba fájhat!

Hétfőtől "kapható a boltokban" Magyarország jelenleg egyetlen lakásalapja, amely meglovagolja a lakáspiacot uraló keresleti őrületet. A lakásvásárlás mellett az ingatlanalapok iránt is megnövekedett a kereslet, még úgy is, hogy a lakosság számára eddig is elérhető ingatlanalapok még csak nem is lakáspiaci befektetéseket tartanak. Minden esetre jobb, ha a lakásalap megvásárlása előtt a költségekre is vetünk egy pillantást, az egyes felmerülő díjak még iparági szinten is jelentősek, 1-2 éven belül nem éri meg kiszállni az alapból és csak reménykedhetünk, hogy a folyó költségek nem érik el a 11%-ot.

Bankbetétben volt a pénzed? - Nem biztos, hogy jól jártál

Sokáig úgy nézett ki, hogy jobban jártak azok, akik a pénzpiaci alapok helyett inkább a bankbetéteket választották, mivel a betétek által kínált kamatok a legtöbb esetben meghaladták a pénzpiaci alapok hozamait. Idén úgy tűnik, fordul a kocka: aki most fektet egy éven belül lejáró bankbetétbe, már csak fél százalékos kamatot kap a pénzére, miközben a pénzpiaci alapok ezt már félév alatt hozni tudták befektetőiknek. Az alacsony hozamok persze ezeknek az alapoknak sem könnyíti meg a hozamszerzést, ráadásul a pénzpiaci alapokban kezelt vagyon is tovább csökkent, miután a befektetők az elmúlt hónapokban inkább csak vitték ki innen a pénzüket.

Van, amivel fél év alatt többet kereshettél, mint tavaly egész évben

A sokak által a következő slágerbefektetésnek kikiáltott vegyes alapok kezelt vagyona fél év alatt közel 20 milliárd forinttal esett vissza, a legtöbb pénzt a kiegyensúlyozott alapok vesztették el. A vagyonvesztésben nagy szerepe volt a befektetők megcsappanó keresletének is, ugyanis idén meg nem volt olyan hónap, amelyet pozitív értékesítéssel zártak volna ezek az alapok. Persze nem kell egyből temetni a vegyes alapokat, jó párral közülük már fél év alatt kereshettünk annyit, mint tavaly egész évben, 5% feletti féléves hozammal pedig minden típusnál találkozhattunk.

Egy magyar befektetés, amely lazán kenterbe veri az állampapírokat

Az idei első félévben kissé visszaeső vagyon jellemezte a hazai kötvényalapokat, a kezelt vagyon félév alatt 8 milliárd forinttal, 1308 milliárd forintra csökkent. Ebben leginkább a rövid kötvényalapok a ludasok, a hosszú és szabad futamidejű alapok ugyanis valamelyest növelni tudták nettó eszközértéküket. A csökkenő vagyon ellenére a hazai kötvényalapok korántsem teljesítettek rosszul az első félévben: egyes hosszú kötvényalapokkal 4-9%-ot is lehetett keresni idén júniusig, ami több, mint amennyit egyes lakossági állampapírok egy év alatt ígérnek.

Kisbefektetők tízezreinél drágulhat a bankolás

Válaszút elé kerülhetnek a hazai bankok azután, hogy idén januártól már hétszeres befizetést kell teljesíteniük a Beva felé tavalyhoz képest. A letétkezelési tevékenységből tavaly egyesek még milliárdos díjbevételeket tettek zsebre, de a szektorszinten a hétmilliárd forintot is meghaladó idei Beva-befizetések a bankok többségénél már veszteséges üzletággá alakíthatják a letétkezelési szolgáltatást. Ha pedig emiatt díjat emelnének, azt a hazai befektetők is megéreznék, elsősorban a banki értékpapírszámla-díjak emelésén keresztül.

Milliárdokat kaszálnak a pénzünkön a magyar befektetési nagyágyúk

Tavaly az összesített árbevétel, profit és osztalékfizetés is elmaradt a 2014-es rekordévtől a magyar befektetési alapkezelők piacán. Az öt legnagyobb szereplő 2015-ben összesen közel 12 milliárdos profittal zárta az évet, ennek nagyjából 70%-át ki is fizették osztalékként. A legnagyobb szereplők között kezelt vagyon alapján egyedül a Concorde Alapkezelő található független szereplőként, ráadásul 10 év alatt ők voltak az egyetlenek, akik, bár alacsonyabb bázisról indultak, közel meghétszerezték a profitjukat. A legfrissebb adatok szerint a legtöbb pénzt a hazai befektetők továbbra is a pénzpiaci és kötvényalapokban tartják, alapkezelőnként pedig átlagosan 17 alap közül választhatunk a magyar piacon.

Még 15 évig szívhatják a fogukat a brókerbotrányok áldozatai

Nem elég, hogy tavaly az egész magyar befektetési piacot megrázták a brókerbotrányok, ennek hatásait még további 15 évig nyögik majd a Beva-tagsággal rendelkező alapkezelők, bankok és brókercégek. Maga az alap is azt írja éves jelentésében: 2030 után jöhet az első olyan év, amikor visszatérhet a vagyonfelhalmozáshoz, addig ugyanis a kártalanítások miatti fizetési kötelezettségek teljesítéséről szól majd a történet. A három brókercég miatti kártalanítások összegét 109 milliárd forintra teszi a Beva, idén a tavalyihoz képest már hétszer többet, 9,3 milliárdot fizetnek az alapnak a tagok, és ez valószínűleg a következő években sem változik számottevően. Jó hír viszont, hogy idén (végre) egy fontos céllal bővülnek az alap tervei: kiemelt figyelmet fordítanak a magyar befektetők ismereteinek bővítésére.

Nagy horderejű kormánydöntésre várnak a magyar cégek

A tavalyi gyengébb eredmények a hazai kockázati- és magántőke piacon főként a visszaeső magántőkeügyletekkel magyarázhatóak, az idei év első fele viszont rendkívül aktívnak ígérkezik - mondta el Zsembery Levente, a HVCA elnöke és az X-Ventures vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjúban. A szakember kifejtette, miért nem kkv-barát ország ma Magyarország, mennyit ér másfél stadionnyi pénz a kockázatitőke piacán és mi lesz a Jeremie-alapokkal az új forráskihelyezési ciklusban. Utóbbival kapcsolatban a kormány döntésére várnak a magyar cégek.

Nagy roham helyett lufi: hogy lesz ebből lakossági őrület?

Hiába várták a hazai nagybankok a decemberi nagy rohamot: az 54 ezer lejáró TBSZ-számlának még a harmadát sem újították meg a tulajdonosok, és az idei TBSZ-nyitások is mérsékelt keresletet mutatnak az egyébként vonzó adózási lehetőségeket nyújtó befektetési lehetőség iránt. Az idén eddig nyitott 10 ezer számla a nagybankok TBSZ-állományának alig 5%-át teszi ki. Cikkünkben hat érdekes ábrán mutatjuk be, mekkora megtakarításokat tartanak TBSZ-ben a magyarok, idén eddig hány új TBSZ-t nyitottak és melyik nagybank a legnépszerűbb, ha új számlanyitásról van szó.

Havi 20 ezer készpénzben? - A nyugdíjnál jöhet a feketeleves

Már egy hónapja folynak a találgatások arról, hogyan és milyen mértékben alakítsa át a kormány a mostani cafeteria rendszerét, sajtóértesülések szerint erről már ma döntés születhet. Még márciusban Orbán a béren kívüli juttatások készpénzesítéséről beszélt, kérdés, hogyan hatna ez a részben cafeteriás befizetésekből élő nyugdíjpénztárakra. Az önkéntes pénztárakban ugyanis az évről évre növekvő egyéni tagdíjbefizetések ellenére még mindig 40% körüli a munkáltatói hozzájárulás, amelynek egy jelentős része a cafeterián keresztül érkezik az önkéntes kasszákhoz. A pénztárak egy része nem aggódik, mások szerint félő, hogy nagy akadályokat gördítene a készpénzesítés a tagok fizetési hajlandósága elé.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.