Árgyelán Ágnes

Árgyelán Ágnes

elemző

Árgyelán Ágnes pályafutását az OTP Hungaro-Projekt Kft.-nél kezdte tanácsadóként. A Portfolio csapatát 2014 óta erősíti. A Portfolio.hu oldal működtetése mellett, hírszolgáltatást nyújt gazdasági- pénzügyi, tőkepiaci témákban, illetve gazdasági elemzéseket végez az alapkezelői-, privátbanki-, prémium banki-, kockázati-, felvásárlási-, állampapír-piaci, valamint nyugdíj témákban. Ezen területekről publicisztikákat, interjúkat is készít, emellett aktívan részt vesz konferenciák tartalmi szervezésében. 2017-ben Junior Príma Díjban részesült.
Cikkeinek a száma: 807

Százezrek alól rúgja ki a mankót a kormány új cafeteriajavaslata

"Drasztikus változás", "a rendszert alapjaiban rengeti meg", "beláthatatlan következményei lesznek" - ehhez hasonló kifejezésekkel értékelték a piaci szakemberek a kormány legújabb törvényjavaslatát, amely jelentős változásokat hozna januártól a cafeteriarendszerben. A Portfolio által megkérdezett szakértők szerint nemcsak a cafeteria részeként adott kockázati biztosítások, és köztük az egészségbiztosítások kerülhetnek veszélybe a javaslattal, hanem a teljes kockázati biztosítási piac, ez pedig több százezer magyar embert érint.

7 évvel emelkedhet Magyarországon a nyugdíjkorhatár, ha így csökken a munkaerő

Míg 1980-ban még húsz 65 éves vagy a feletti korú jutott 100 aktív korúra, a következő 35 évre vonatkozó becslés szerint már 53 időskorú jut 100 dolgozó korúra az OECD országokban. Ha a foglalkoztatottság nem nő érdemben, az elöregedés jelentősen visszavetheti a nyugdíjas kori életszínvonalat. Egy friss tanulmány szerint a nyugdíjkorhatár emelése megoldást jelenthet, Magyarországon például 2050-ig a korhatár további 7 évvel történő kitolása, de önmagában a korhatár-emelés kevés: jelentős változásra van szükség a munkaerőpiacon, például a nők munkaerő-piaci aktivitásának növelésével, különben marad a magasabb nyugdíjjárulék, magasabb adók és egy folyamatosan deficites nyugdíjköltségvetés.

Három ábra arról, hogy szedték meg magukat a részvényralin a magyar alapkezelők

Több szempontból is jól jött a tavalyi részvénypiaci rali a hazai alapkezelőknek: amellett, hogy a tíz legnagyobb szereplő tovább növelte a kezelt vagyonát, a többség a profitban és a vagyonarányos megtérülésben is látványos felfutást ért el. A legnagyobb szereplő a piacon továbbra is az OTP Alapkezelő, amely profitban is veri a teljes mezőnyt, de a vagyonarányos megtérülés alapján már az Aegon van az élen, míg a Hold Alapkezelő (korábban Concorde) kezelt vagyon és profit oldalon is kisebb csökkenést szenvedett el.

Megélhetési vállalkozók árasztják el Magyarországot, de azért vannak érdekes befektetési sztorik

A tavalyi év után idén is folytatódhat a magyar M&A piacon látott növekedés ügyletszámban és ügyletértékben is, de a piac bezárkózása árnyalja a képet - mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Zsembery Levente, a HVCA elnöke és az X-Ventures vezérigazgatója, miután 2017-ben a régióban Magyarországon volt a legmagasabb az úgynevezett hazai tranzakciók aránya. A szakember beszélt arról is, hogy bár az új Jeremie-körrel ismét jelentősebb összeget lehet kihelyezni a magyar innovatív cégeknek, egyre több a megélhetési vállalkozó is, akik bár tudják magukról, hogy nem vállalkozó alkatok, a sok pénz miatt mégis kockáztatnak.

Milliárdok ömlenek a magyar ingatlancsodába - Indokolt a mánia?

Legutoljára tavaly augusztusban volt kisebb tőkekiáramlás az ingatlanalapoknál, egyébként töretlen a népszerűségük: csak idén áprilisig közel 115 milliárd forintnyi friss tőkét gyűjtöttek, ezzel pedig már a legtöbb vagyont kezelő kategóriának számít az ingatlanalap a magyar befektetési alapok piacán. Cikkünkben utánajártunk, mire ez a nagy felhajtás: vajon a kiemelkedő hozamok csábítanak egyre több befektetőt az ingatlanalapokba, vagy mindez csak egy indokolatlan mánia/lufi, ami előbb-utóbb kipukkan? Arra jutottunk, hogy a fiókok elérhetősége minden más szempontot letarol.

Véget ért a jó világ a nyugdíjra készülő magyaroknak: évek óta nem történt ilyen

Az elmúlt pár évben rendre arról számoltunk be, milyen jó hozamokat értek el tagjaiknak az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak, de ez a jó sorozat most véget ért: az MNB legfrissebb adatai szerint 2018 első negyedévében az önkéntes és magánkasszák is negatív hozamot értek el tagjaiknak, különösen a magánnyugdíjpénztárak, ahol a magasabb részvénykitettségnek most meglett a böjtje.

Milyen 4%-os növekedés? Nincs ember, aki dolgozzon Magyarországon

Ma már nem működik, hogy külön beszéljünk európai és magyar gazdaságról, mert még az európait is nagyon nehéz elvonatkoztatni a globális kilátásoktól, hát még a magyart az európaitól - mondta Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő elemzője a Portfolio-nak adott interjúban. Szerinte ilyen körülmények között arról beszélni, hogy egy gazdasági miniszter maga szállítja majd a 4%-os GDP-növekedést, inkább káros, hiszen ezzel azt mondjuk, hogy olyan dolgok felett van hatalmunk, amelyek felett valójában nincsen. A szakember emellett beszélt arról is, mi lehetne a megoldás a munkaerőhiányra, mikor térhet vissza az infláció Magyarországra és meddig maradhat fenn a stabilitás a forint piacán.

Bomba hír a lakossági állampapíroknál - Ennyi volt a könnyű pénzszerzés a bankoknak?

Évek óta kritizálják az ÁKK-t, amiért hallgatólagosan beleegyezett abba, hogy a bankok is lakossági állampapírokhoz jussanak. Ez olyan méreteket öltött, hogy tavaly már több állampapírt vettek az intézményi szereplők, mint a magyar lakosság. És bár a lakossági állampapírok sikersztorijának köszönhetően érdemben nőni tudott a belföldi szereplők kezében lévő államadósság aránya, a lakossági állampapírok ilyen mértékű felfutása jelentős kamatfizetési terhet ró az államra és ezzel együtt az adófizetőkre. Itt azonban a fordulat: úgy értesültünk, nem hivatalos visszavásárlásba kezdett az ÁKK a bankoknál lévő lakossági állampapírokból, ezt végül az ÁKK is megerősítette.

Évek óta nem látott nyugdíjpénzeső: taroltak a magánkasszák

Évek óta nem látott nyugdíjpénzeső: taroltak a magánkasszák

Ismét a magánnyugdíjpénztárak kerültek ki győztesként az önkéntes pénztárakkal folytatott küzdelemből, már ami a hozamokat illeti: a magánkasszák tavaly átlagban 9% felett hoztak tagjaiknak, míg az önkéntes kasszák 6,5%-ot, a magánnyugdíjpénztárak esetében ilyen magas éves átlagos hozamot utoljára 2012-ben mérhettünk. Az MNB friss adatai szerint mindkét pénztártípusnál csökkent a tagok száma 2017-ben, de az önkéntes kasszáknál az egyéni befizetések aránya bőven 90% fölé nőtt 2017 utolsó negyedévében.

Már havi 200 ezres fizetéssel te lehetsz a bankok kedvence

Már havi 200 ezres fizetéssel te lehetsz a bankok kedvence

Egyre több magyar milliomost szolgál ki a hazai prémium banki szektor, a Portfolio Prémium Banki Felmérése alapján már több mint 220 ezer ügyfélszámlát kezelnek a szolgáltatók. A prémium banki magasabb színvonalú kiszolgálást sok banknál már havi 200-300 ezer forintos havi számlajóváírással is igényelni lehet, a másik lábon 2 millió forintos megtakarítás is elég lehet ahhoz, hogy valaki prémium ügyféllé váljon. A felmérésből kiderül az is, hogy a vidékről egyre inkább a főváros felé tolódik a prémium ügyfelek koncentrációja, olyannyira, hogy már több a fővárosi ügyfél, mint a vidéki.

Átlépte a magyar milliomosklub a bűvös határt - Sosem voltak még ilyen gazdagok

Átlépte a magyar milliomosklub a bűvös határt - Sosem voltak még ilyen gazdagok

Átlépte a 4000 milliárd forintot a hazai privátbanki szolgáltatóknál kezelt vagyon, ezzel az egy ügyfélre eső vagyon is meghaladta a 100 milliót. A Citigold ügyfeleinek köszönhetően az Erste Bank nőtt a legjobban kezelt vagyon és ügyfélszámla tekintetében tavaly, de az MKB privátbankja is nagyot ment: fél év alatt a piaci szereplők között a legnagyobb összeget, 70 milliárd forintot tudott becsatornázni. Mindeközben fokozódik a piaci koncentráció, az öt legnagyobb szolgáltató kezében van a piaci összvagyon 74%-a.

Kihoztuk a listát: ezek a magyar alapkezelők keresték a legtöbbet a befektetőknek

Azt a Portfolio januári éves összefoglalóiból már tudjuk, hogy a részvényalapokkal lehetett a legtöbbet keresni 2017-ben. Most annak jártunk utána, hogy egy átlagügyfél mennyit kereshetett egy-egy magyar alapkezelőnél. A szolgáltatók közül csak az Equilor tudott 10% felett hozni ügyfeleinek tavaly, de összességében a Generali, az Amundi, az MKB-Pannónia és az Aegon se teljesített rosszul, náluk 4% feletti átlagos hozamot lehetett zsebre tenni. Persze az összehasonlítást nem árt fenntartásokkal kezelni, az eredményeket a kategóriák szerinti kezelt vagyon mellett az is befolyásolja, hogy mely alapkezelő milyen típusú alapokat kezel, és így összességében mekkora kockázatnak teszi ki befektetőit.

Hurrá, vége a kamatok nélküli világnak! - Vagy inkább sírás lesz belőle?

Hétfőn régóta nem látott rossz hangulat és pánikszerű eladási hullám söpört végig a világ részvénypiacain, részben a kötvénypiaci hozamemelkedéssel kapcsolatos aggodalmak miatt. Az, hogy végre vége szakadhat a kamatok nélküli világnak, sokaknak jó hír lehet, így szép lassan már a bankbetétekkel vagy pénzpiaci alapokkal is lehet keresni valamennyit. A kötvénypiaci hozamemelkedéssel viszont éppen azok nem járnak olyan jól, akik kötvényalapokba fektetnek, ez esetben ugyanis a hozamemelkedés átmenetileg a kötvényalapok aranykorának végét hozza magával.

Valakik még az állampapíron is 6,4%-ot keresnek

Valakik még az állampapíron is 6,4%-ot keresnek

Azzal, hogy a tavalyi éves átlagos infláció 2,4% lett, vannak olyan, inflációhoz kötött lakossági állampapírok, amelyek szép kamatokat fizetnek befektetőiknek. Bár más befektetéseknél ez nem szokatlan, a három éve kibocsátott állampapírok tulajdonosai 6,4%-os kamatnak is örülhetnek majd, miközben a legújabb sorozatok 3,5-3,8%-on forognak. A most befektetőket persze ez már nem vigasztalja, de azért utánajártunk, hogy a még forgalomban lévő prémium állampapírok közül melyek azok, amelyek a kedvező kamatprémium és infláció együttes hatásaként a legtöbbet fizetik jövőre a befektetőknek.

Berobbantak a hazai befektetések, de tényleg a magyar emberek veszik őket?

Berobbantak a hazai befektetések, de tényleg a magyar emberek veszik őket?

Tavaly eddig sosem látott szintre, 6000 milliárd forint fölé nőtt a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon, miközben a kötvényalapok mellett az ingatlan, abszolút hozamú és vegyes alapok is beléptek az ezermilliárd forintos körbe. De vajon a lakossági vagy sokkal inkább az intézményi befektetők keresletének köszönhető a befektetési alapok felfutása? Kik veszik igazából az ingatlanalapokat és kik "tehetnek" arról, hogy a pénzpiaci alapok mélyrepülése még mindig tart? Alábbi cikkünkben ezeknek a kérdéseknek jártunk utána.

Nyugdíjra gyűjtesz? Jó hírünk van, 15% felett is hoztak a pénztárak

Nyugdíjra gyűjtesz? Jó hírünk van, 15% felett is hoztak a pénztárak

Bőven lehetett 10% felett keresni egy részvénytúlsúlyos pénztári portfólióval tavaly, de a hozamok nullától közel 16%-ig is szóródtak attól függően, hogy ki milyen önkéntes pénztári portfóliót választott magának. Aki mert kockáztatni, a magán-nyugdíjpénztári portfóliók többségével is 8-12% körüli hozamokat érhetett el.

Ha így megy tovább, 2 év múlva eltűnnek a bankbetétek nagy riválisai

Egy év alatt több mint 300 milliárd forintot vesztettek a pénzpiaci alapok, így ma már csupán 665,7 milliárd forintot kezelnek. Ha ez így megy tovább, az egykor még legnagyobb kategóriának számító pénzpiaci alapokban 2 év múlva gyakorlatilag egy forint sem marad. A pár éve még 5-6%-os éves hozamot is felmutatni tudó alapok befektetői örülhetnek, ha tavaly nem mínuszban zárták az évet, nagyon kevés olyan pénzpiaci alap volt ugyanis a piacon, amely pozitív hozamot tudott volna felmutatni. Egyelőre nem látszik, hogy érdemben javulna a helyzet: a globális hozamkörnyezet továbbra is nagyon alacsony, a nyáron életbe lépő EU-s pénzpiaci rendelet pedig még szigorúbb szabályokat hoz a már most is nyűglődő alapok számára.

Milyen bitcoin? Kevesebb idegeskedéssel is sok pénzt kereshetsz

Milyen bitcoin? Kevesebb idegeskedéssel is sok pénzt kereshetsz

A globális és hazai részvénypiaci szárnyalás a magyar részvényalapoknál is érezteti pozitív hatását, tavaly a részvényalapokban kezelt vagyon több mint 30%-ot emelkedett 380 milliárd forint körüli szintre. A nagy kereslet mellett a hozamok is hozzájárultak a vagyonbővüléshez, tavaly alig volt olyan alap, amely mínuszban zárta volna az évet. 2017-ben a közép-európai részvényalapok bizonyultak a legjobb választásnak, ezekkel 30% körüli hozamokat is zsebre lehetett tenni. Az sem járt rosszul, aki a magyar részvénypiacot lekövető alapoknál maradt, többségükben ezek is hozni tudták a 20% körüli vagy a feletti hozamokat, de a korábbi 1-2 év slágerének mutatkozó orosz kitettségű alapokkal tavaly bukni lehetett, igaz, a 3 éves évesített hozamok alapján továbbra is attraktívak.

Soha nem látott tömegek nyerészkednek a magyar lakáscsodán

Soha nem látott tömegek nyerészkednek a magyar lakáscsodán

Az abszolút hozamú alapok mellett az ingatlanalapok is átlépték 2017-ben az ezermilliárd forintos kezelt vagyont, amelyben nagy szerepe van a már évek óta tartó hazai ingatlanpiaci felfutásnak. Tavaly nem volt olyan alapkategória, amely annyi pénzt vonzott volna be, mint az ingatlanalapok, a teljes kezelt vagyon közel harmada a 2017-es év termése. Bár az újonnan beáramló pénzek java része a legnagyobb alapoknál csapódott le, a legnagyobb, 9-10%-os éves hozamokat nem ezekkel, hanem a kisebb kezelt vagyonú alapokkal lehetett elérni tavaly.

Eljött a nagy nap: változásokra készülhetsz, ha van befektetésed

Eljött a nagy nap: változásokra készülhetsz, ha van befektetésed

Ma indul útjára a pénz-, tőke- és befektetési piaci szereplők életét felforgató uniós irányelv, a MiFID 2. A piaci szolgáltatóknak számos kihívással kell szembenézniük és még több elvárásnak megfelelniük, de a befektetők sem dőlhetnek hátra, az új szabályozás ugyanis több ponton is megváltoztatja az eddigi befektetési folyamatot. Mostani cikkünkben összeszedtük, milyen fontosabb változásokra készülhetnek mától a befektetők, és milyen fontosabb előírásoknak kell megfelelniük a pénzügyi és befektetési szolgáltatóknak.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Csatába indult az elit Viharhadtest – Most aztán komoly ellenfélre talált Ukrajna?
Ricardo

A szabadság irodalma

Változások az Ellenpropaganda oldalon; remek könyvek előkészületben; négy Rothbard cikk a fordításomban.

Holdblog

A személyes szorzónk

Modern korunkban sok lehetőségünk van személyiségünk kiteljesítésére, önérdekünk követésére. Ha ki akarunk...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.