Árgyelán Ágnes

Árgyelán Ágnes

elemző

Árgyelán Ágnes pályafutását az OTP Hungaro-Projekt Kft.-nél kezdte tanácsadóként. A Portfolio csapatát 2014 óta erősíti. A Portfolio.hu oldal működtetése mellett, hírszolgáltatást nyújt gazdasági- pénzügyi, tőkepiaci témákban, illetve gazdasági elemzéseket végez az alapkezelői-, privátbanki-, prémium banki-, kockázati-, felvásárlási-, állampapír-piaci, valamint nyugdíj témákban. Ezen területekről publicisztikákat, interjúkat is készít, emellett aktívan részt vesz konferenciák tartalmi szervezésében. 2017-ben Junior Príma Díjban részesült.
Cikkeinek a száma: 743

Futótűzként terjed egy befektetés, már a felügyelet is vizsgálódik

Minden eddiginél nagyobb a kereslet a tőzsdén kereskedett alapok (ETF) iránt, a lassan 4 ezer milliárd dollárnyi vagyont kezelő alapokba úgy öntik a pénzt a befektetők, mintha nem lenne holnap. Eközben felügyeleti szinten már globálissá nőtt az ETF-ek ellen irányuló vizsgálat, a felügyeleti szervek tartanak a kevésbé átlátható konstrukciók lehetséges kockázataitól. De mire ez az ETF-őrület és ebből mit tapasztalunk Magyarországon?

Három ábra arról, mennyit kaszálnak a legnagyobb magyar alapkezelők

Csökkent a kezelt vagyon a tíz legnagyobb hazai alapkezelőnél tavaly, igaz, a volatilis piacok és a lakossági állampapírok kiszorító hatása ellenére is milliárdos adózott eredménnyel zárták 2016-ot. A legnagyobb szereplő a piacon továbbra is az OTP Alapkezelő, de a vagyonarányos megtérülés alapján az olyan független szolgáltatók is az élre kerültek, mint az Aegon vagy a Concorde. A továbbra is alacsony hozamkörnyezetben az alapkezelői díjak csökkentése miatt nagy a nyomás a szolgáltatókon, ráadásul a januártól életbe lépő MiFID 2-es irányelv is felforgatja majd a pénzügyi szektor életét.

Banknál, brókercégnél vagy alapkezelőnél van befektetésed? - Sok változásra készülhetsz

Kezd körvonalazódni, hogy a kapott és kifizetett ösztönzőket, az elemzések díját és a termékkialakítást milyen módon kell majd értelmezniük és alkalmazniuk a hazai brókercégeknek, alapkezelőknek és bankoknak januártól, a MiFID 2. életbe lépésétől. Információink szerint az NGM már meg is küldte a szóban forgó rendelettervezeteket az érintett szakmai szervezeteknek egyeztetésre, de sok még a kérdőjel.

Készül az év egyik legizgalmasabb magyar befektetési sztorija

Akár már idén útjára indulhat a BÉT 20 milliárd forintos tőzsdefejlesztési alapja, ami 2017 és 2018 egyik legizgalmasabb befektetési sztorija lehet. Zsembery Levente, a HVCA elnöke és az X-Ventures vezérigazgatója szerint a tőzsdefejlesztési program mellett a generációváltásból fakadó tranzakciók is élénkíthetik a hazai felvásárlási piacot idén, emellett az új Jeremie programról is megvannak az első részletek.

Megéri a nyugdíjkassza: jók a hozamok, és még nincs vége az évnek

Megéri a nyugdíjkassza: jók a hozamok, és még nincs vége az évnek

Még csak az első negyedéven vagyunk túl, de az önkéntes és magánkasszák már az első hónapokban szép hozamokat értek el tagjaiknak az 1,5-2%-os vagyonarányos teljesítménnyel. A magasabb hozamot az év első három hónapjában a magánnyugdíjpénztárak tudták felmutatni, mindezt a kezelt vagyonon belül egy hangsúlyosabb részvényportfólióval. Az önkéntes kasszáknál jó hír, hogy 2300 fővel nőni tudott a taglétszám, míg a magánnyugdíjpénztáraknál folytatódik a létszámcsökkenés.

Szép csendben új szereplő zsákolja a magyar lakossági állampapírt

Idén év elején 6000 milliárd forintra duzzadt a lakossági állampapírok állománya, ezzel öt év alatt ötszörösére hízott a népszerű befektetés. Ennek oroszlánrésze a lakosságnál van, de szép csendben egyre nagyobb részt hasítanak ki maguknak az önkormányzatok is, akiket tavaly ilyenkor még észre sem vettünk volna, mára pedig már több száz milliárd forint értékű lakossági állampapír is lehet a kezükben.

Jöhet a végső kegyelemdöfés a magyar bankbetétek riválisainak

Nagy horderejű és jelentős szigorításokat magába foglaló rendeleten dolgoznak az Európai Unióban, amely, ha életbe lép, gyakorlatilag kivégzi a már eddig is "veszélyeztetett fajnak" titulálható hazai pénzpiaci alapokat. Annak jártunk utána, hogy a rendeletnek milyen piaci hatásai lehetnek és hogyan vélekednek a hazai alapkezelők a pénzpiaci alapokat valószínűleg ellehetetlenítő döntésről.

Durva sztoriba rángatták bele a magyar gazdagokat a bankok

Durva sztoriba rángatták bele a magyar gazdagokat a bankok

A színfalak mögött javában folyik az egyeztetés az ÁKK és a lakossági állampapírokat forgalmazó bankok között, mivel kiderült, hogy néhány leleményes bank a privátbanki ügyfelek hitelezésével nemcsak az értékesített állampapír állományát dobta meg, hanem a pénztárcáját is hizlalta az extra forgalmazói jutalék bezsebelésével. Mindezt az állam számlájára. Az ÁKK megálljt parancsolt, készülődik a forgalmazói szerződésmódosítás, és még nem tudni, hogy ez az akció mekkora keresletkiesést jelent majd a lakossági állampapírok piacán. Ennek igyekeztünk utánajárni.

Ismerd meg a Rothschildot, aki megmentette a Facebookot az összeomlástól

Jeff Rothschild milliárdos üzletember, akinek neve ellenére semmi köze sincs a legendás vagyonnal bíró Rothschild-családhoz. Annál több köze van viszont a Facebookhoz. Maguk a vezetők is elismerik: ha Rothschild nem lett volna a cégnél, ma azt sem tudnánk, mi az a Facebook. Maga Zuckerberg is arra kérte, hogy odázza el a nyugdíjba vonulást. De ki ez az ember, akitől ennyire függött a Facebook? Ennek jártunk utána.

Utánajártunk, hol éri meg a legjobban állampapírt venni

Utánajártunk, hol éri meg a legjobban állampapírt venni

Lakossági állampapírt a Magyar Államkincstáron kívül bankoknál is venni lehet, a forgalmazó bankok többsége ezért nem is számít fel külön díjat, de ha lejárat előtt szeretnénk visszaváltani a papírunkat, egyáltalán nem mindegy, hogy azt bankban vagy a kincstárban tartjuk-e. Egyes bankok ugyanis a kincstárénál kedvezőtlenebb árfolyamokat szabnak, amivel sokat is lehet bukni, ha nem tudjuk kivárni a lejáratot.

Óriási összegű államadósság van a magyar lakosság kezében

Ha az államadósság-finanszírozáshoz való hozzájárulásról van szó, a magyar háztartások szinte mindenkit leköröznek az EU-ban. Az államadósságon belüli több mint 13%-os magyar aránynál egyedül Máltában mértek magasabbat. A probléma, hogy a magyar lakosságnál lévő államadósság több mint fele rövid lejáratú, nem véletlenül igyekszik az ÁKK a hosszabb lejáratú papírok értékesítését előmozdítani.

Bemutatjuk a multimilliárdos nagymamát, akinek a Nutellát köszönheted

Bemutatjuk a multimilliárdos nagymamát, akinek a Nutellát köszönheted

Két gyerek és öt unoka mellett 100%-ban kivette a részét a világ egyik legnagyobb édességgyárának, a Ferrero csoportnak a sikerre vételéből Maria Franca Fissolo. Férjével, Michele Ferreroval együtt tette világhírűvé a Nutellát, vagyonával a világ 30 leggazdagabb embere között van. Összegyűjtöttünk 10 érdekességet, amit feltétlenül tudni kell a Nutella-nagymamáról.

Itt a bizonyíték: a bankok zsákolják a népszerű befektetést

Bebizonyosodott, amit már korábban is sejteni lehetett: a bankok vásárolják fel az MNB szabályozása miatt gyorsan növekvő jelzáloglevél-állományt. Az MNB friss statisztikái szerint a februári 168 milliárdos bővülés szinte teljes egészében a bankoknál csapódott le, ezzel pedig gyakorlatilag minden más piaci szereplő kiszorul a jelzálogpiacról. Bár a szándék meglenne, ilyen alacsony kamatfelárak mellett csak nagyon keveseknek éri meg a bankokon kívül jelzálogleveleket venni.

Nyerj az állampapíroddal! - Érdekes tervek készülnek

A jutalék- és kamatcsökkentés ellenére töretlen a lakossági állampapírok iránti kereslet, a lakosság mellett az utóbbi időben az önkormányzatok is komoly érdeklődést mutatnak a papírok iránt. Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában elárulta, hogy bár a Kétéves Állampapír még csak tegnaptól vásárolható, már újabb konstrukciókon töri a fejét az ÁKK. Az egyik ilyen egy, a nyereménybetétekhez hasonló, sorsoláson alapuló lakossági állampapír lenne.

Mától kapható az új magyar állampapír!

Mától már jegyezhető az új, 2 éves futamidejű állampapír. A fix kamatozású kötvény évente 2,5%-ot fizet. A kormány és az ÁKK célja, hogy tovább növeljék az államadósságon belüli lakossági részarányt, Varga Mihály szerint elképzelhető, hogy a jövőben újabb lakossági állampapírokat dob ki a piacra az ÁKK.

Hamarosan 1-essel kezdődhet a lakossági állampapírok kamata

Először volt Magyarországon negatív hozam, ez elsőre elriaszthat egy-két befektetőt, de aki a magasabb hozamot keresi, annak meg kell barátkoznia a kockázattal. Konkoly Miklós, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója úgy látja, hogy azoké az alapoké a jövő, ahol a döntést nem az ügyfél, hanem a portfóliómenedzser hozza meg. A Portfolio-nak adott interjújában elárulja, szerinte hogyan kellene felvenni a harcot a külföldi versenytársakkal és mikor jöhet a fordulat a népszerű lakossági állampapírok keresletében.

Raiffeisen: jönnek az új szabályok, és lesznek, akik feladják

Az alacsony kamatkörnyezet, a jövőre életbe lépő MiFID 2-es jogszabály és a lakossági állampapírok által generált verseny jelenti jelenleg a három legnagyobb kihívást a hazai alapkezelői piacon. Bálint Attila, a Raiffeisen Alapkezelő vezérigazgatója úgy látja, hogy a lakossági állampapírok eltérítik a befektetők elvárásait a valóságtól, hosszú távon tehát semmiképpen sem jó a tendencia. A hosszabb befektetési időtáv elterjedését a magyar befektetők szemléletében szerinte leginkább a vegyes alapok segítik, az abszolút hozamú alapok piaca valamelyest lassult, az ingatlanalapok térnyerése pedig egyáltalán nem aggasztó, de nem árt óvatosnak lenni. A Portfolio-nak adott interjújában kitér arra is, hogy milyen változásokat hoz majd januártól a MiFID 2, de az már most körvonalazódik, hogy nem lesz könnyű az átállás.

Lakossági őrületnek indult, de megéri még ide tenni a pénzünket?

Lakossági őrületnek indult, de megéri még ide tenni a pénzünket?

2010-ben még sikersztoriként robbant be a Tartós Befektetési Számla (TBSZ) ötlete, 3 vagy 5 éves befektetési időszakot követően részlegesen vagy teljesen megszabadulhattunk a befektetéseken elért hozamot terhelő adóktól. Idén az eho eltörlése miatt azt gondolhatnánk, hogy vesztett vonzerejéből a TBSZ, és az elmúlt 5 év alatti hozamcsökkenés mellett kérdés, hogy megéri-e még ide tenni a pénzünket. Ezt próbáljuk megválaszolni cikkünkben.

40% hozam, de milyen áron? Mindent elmond a befektetésedről ez a mutató

40% hozam, de milyen áron? Mindent elmond a befektetésedről ez a mutató

A befektetési termékek teljesítményének értékelésére leggyakrabban a múltbeli hozamadatokat használják. Csakhogy önmagában a 40%-os éves hozam nem sokat mond, ha nem tudjuk, hogy azt milyen kockázatvállalás mellett érte el az alap. És akkor lépjünk még egyet: miért büntessük a befektetést a pozitív szórás miatt is (lásd a Sharpe-mutatót), amikor létezik olyan mutató, ami csak a negatív irányú kockázatnál jelez, vagyis, amikor kell? Ismerkedjünk meg a Sortino-rátával!

Megéri a nyugdíjkassza: 6-9%-os hozamot tettek zsebre a tagok

Megéri a nyugdíjkassza: 6-9%-os hozamot tettek zsebre a tagok

Az önkéntes- és magánkasszák is jól teljesítettek a tavalyi negyedik negyedévben, ezzel pedig átlagosan 6,2, illetve 8,6%-os hozamot értek el 2016-ban. Megérte tehát nyugdíjpénztári tagnak lenni, ennek ellenére az önkéntes és a magánkasszáknál is csökkent a taglétszám az utolsó negyedévben. Az év egészére nézve viszont taroltak az új belépők az önkéntes pénztáraknál, a 36 ezer új tag négy éve nem látott csúcsnak számít.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.