A Portfolio írt először a KSH egyik friss jelentésében található ivóvíz-minőségi adatokról, amelyből kiderült, hogy több településen is meghaladja az ivóvíz arzéntartalma a megengedett mennyiséget. Megkérdeztük a Magyar Víziközmű Szövetséget, melyek az érintett települések, milyen egyéb egészségre ártalmas vagy éppen annak jót tevő elemeket tartalmaz a csapvíz, és valóban megéri-e inkább csak ásványvizet inni.
A hazai bankok profitabilitása megközelíti a 15%-ot, abban viszont megosztottak a hazai bankvezérek, hogy ez a jövőben tud-e bővülni vagy részben az alacsony kamatbevételek miatt inkább a jövedelmezőség csökkenésére kell felkészülni. A magyar bankvezérek az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen beszéltek arról is, nem tartják jó ötletnek, hogy csak a kincstárra korlátozódjon a MÁP+ értékesítése, Nagy Márton, az MNB alelnöke viszont úgy látja, át kell gondolni az eddigi értékesítési struktúrát a lakossági állampapírok kapcsán.
Nem csak kevesen vannak, keveset is tesznek félre nyugdíjas éveikre a magyar fiatalok önkéntes pénztárakban - ez derül ki az MNB frissen publikált pénztári számaiból, amelyek között most új, korcsoportonkénti megoszlásban is bemutatja a jegybank, hogyan tesznek félre nyugdíjra a magyarok. Elkeserítőek a számok.
Nagyon jól jártak azok a befektetők, akik az utóbbi egy évben vettek hazai - főként hosszú - kötvényalapot, ezek között ugyanis jócskán találunk olyat, amely 10% vagy a feletti éves hozamnál jár most. Ennek a hozamnak a közel 60%-át a hosszú kötvényalapok az utóbbi hónapokban szedték össze, köszönhetően a globális és magyar kötvénypiaci hozamesésnek. Lenti cikkünkben összeszedtük, mely alapokkal lehetett a legtöbbet keresni az utóbbi időben és választ keresünk arra is, érdemes-e még beszállni.
Az argentin tőzsde egy nap alatt a világ valaha volt második legnagyobb tőzsdei esését produkálta, az USA és Kína folytatja a cicaharcot, a kötvényhozamok sokak szerint már eszement szinteken járnak, egyáltalán nem könnyű tehát eldönteni, hogy mibe érdemes ilyen környezetben a pénzünket tartani. Megkérdeztük a magyar piac legnagyobb abszolút hozamú alapjait kezelő portfóliómenedzsereit, ők hogyan látják a mostani piaci történéseket, milyen fontosabb piacmozgató eseményeket várnak és mik azok a befektetési sztorik, amik közép-hosszabb távon kifizetődőek lehetnek.
Átlépte az 1500 milliárd forintos szintet a szuperállampapír, így a lakosság kezében lévő állampapír-állomány 6572 milliárd forintra hízott. Ehhez képest továbbra is jelentős, 1650 milliárd forint körüli az az összeg, ami a lakossági állampapírokból intézményi szereplők kezében van. Azzal, hogy a hozamok egyre lejjebb szakadnak, egyre drágább forrásbevonást jelent az államnak és az adófizetőknek a MÁP+. A lakossági forrásbevonás persze mindig is drágább volt az államnak, ugyanakkor vannak ennek addicionális előnyei is. Számításaink szerint ugyanakkor mintegy 37 milliárdot lehetne spórolni azon, ha a szuperállampapíron keresztül begyűjtött pénzeket az állam a nagybani piacról szerezné be.
Egy év alatt 34%-ot, 2 év alatt 60%-ot lehetett keresni az orosz részvénypiacon, és még nincs itt a vége. Sokak szerint az orosz piac olcsó, de a kérdés sokkal inkább az, hogy indokoltan olcsó-e - vélekednek az Aegon Alapkezelő szakemberei. A korábbi 50%-os árazási diszkont ma is jellemző az orosz piacra, az egyedi részvénypiaci sztorik sokat tudnak hozni a konyhára. Az orosz piacra fókuszáló befektetési alapok az idei első félévben például már 30% felett hoztak a befektetőknek. Lenti cikkünkben az Aegon szakértőivel körbejártuk, mit érdemes tudni annak, aki orosz részvényekben gondolkodik, miért olyan egyedülálló az orosz gazdaság működése, és melyek azok a cégek, amelyek hasznot tudnak húzni ebből a jövőben is.
Egyre több magyarból válik prémium banki ügyfél, a Portfolio Prémium Banki felmérése szerint ehhez viszont már nem elég a havi 200 ezres fizetés. Sok szolgáltató megemelte a belépési limitet, így annak, aki bekerülne a milliomosklubba, legalább havi 400 ezres jóváírás kell, hogy legyen a számláján. A szolgáltatók adatközléséből kiderül, hogy továbbra is az OTP a legnagyobb prémium banki szolgáltató Magyarországon kezelt vagyont tekintve, de nem sokkal marad le az Erste, ügyfelekből viszont a K&H gyűjtött a legtöbbet fél év alatt.
Újabb mérföldkőhöz ért a hazai privátbanki vagyon: átlépte az 5000 milliárd forintot, mindeközben egyre nő az egy ügyfélszámlára eső vagyon is, utóbbi június végén 117 millió forintot tett ki. Kezelt vagyonban és ügyfélszámlákban is az Equilor ment a legnagyobbat a szolgáltatók között az év első felében, de továbbra is az OTP a legnagyobb privátbanki szolgáltató a piacon. A Portfolio Privátbanki Felméréséből kiderül, hogy a szuperállampapír a gazdagok bankárait is megizzasztja, ugyanis jelentős vagyonelszívó hatását érzik a MÁP+-nak a privátbanki piacon is.
Bár még mindig milliárdok áramlanak ingatlanalapokba, korántsem olyan mértékben, mint azt tavaly láthattuk. Ez a Portfolio által megkérdezett alapkezelők szerint csak részben tudható be a májusban bekövetkezett szabályozói változásoknak, másik részében inkább az új szuperállampapír a ludas. A Magyar Állampapír Plusz elszívó hatása leginkább a helyét kereső új pénzeknél mutatkozik majd, így várhatóan az ingatlanalapok által kiépített közel 1700 milliárd forintos vagyont nem fogja érdemben érinteni az új befektetés, mindez ugyanakkor azt is jelentheti, hogy itt a teteje az ingatlanalapok piacának. Mostani cikkünkben utánajártunk annak is, hogy milyen feltétellel vehet ma valaki ingatlanalapot és melyek azok a régi sorozatok, amelyek újra megnyíltak a befektetők előtt.
Kijelenthetjük: kivégezte az egykor legnépszerűbb magyar befektetést a januárban életbe lépő EU-s szabály, a továbbra is nulla közeli hozamok pedig csak tovább rontottak a helyzeten. A sokszor a bankbetétek riválisaként emlegetett pénzpiaci alapok vagyona pár hónap leforgása alatt több mint 500 milliárd forinttal csökkent, mára alig több mint 70 milliárdot kezel a kategória. Ráadásul a hozamok terén sem remekelnek a megmaradt alapok, a lakossági forintos sorozatok mind negatív hozammal zárták az év első felét. A könnyen pénzzé tehetőség sem lesz már annyira vonzó lehetőség a lakosság számára, miután a szuperállampapír jóval magasabb kamatozással tudja ezt hasonlóan jó feltételek mellett biztosítani.
Nem biztos, hogy jó döntés volt ingatlanalapba való befektetés helyett a szuperállampapírra várni: az első fél évben több alap is 4-5% körüli hozamot hozott befektetőinek, sőt, akadt olyan alap is, amely 10% felett teljesített. A friss adatok szerint továbbra is az Erste Ingatlan alapja a legnagyobb vagyont kezelő magyar alap 526 milliárd forinttal, a legjobb hozamot az év első felében pedig az MKB-Pannónia alapok alapja konstrukciója érte el.
Úgy tűnik, ok nélkül büntetik a befektetők az abszolút hozamú alapokat, a tavaly év elején kezdődött tőkekiáramlás 2019 első felét is végig kísérte, holott az alapok háromnegyede pozitív hozamot tud felmutatni idén, közel 50%-uk 3% vagy a feletti hozammal büszkélkedhet hat hónap alatt. A legjobb hozamot az OTP Supra érte el fél év alatt 13,5%-kal, amely egyben a legnagyobb vagyont kezelő alap is a kategóriában.
Magukhoz tértek a tavalyi év után az önkéntes-és magánnyugdíjpénztárak: idén már jelentős, akár 9%-ot is meghaladó hozamot könyvelhetnek el a pénztári tagok, ami jelentős változás a tavaly év főként mínuszos hozamaihoz képest. Június végével bezárólag most nem a magánkasszáknál, hanem az önkéntes pénztáraknál voltak magasabbak a hozamok, közülük az Allianz és az OTP emelkedik ki.
Kivétel nélkül nagy rohammal találkoztak az új állampapírt forgalmazók a Portfolio-nak adott válaszaik alapján. A MÁP+ vásárlás fő forrásai a lejárt és visszaváltott állampapírok, betétek és új megtakarítások voltak, ez nagyjából összhangban azzal, amit mi is fejtegettünk korábbi cikkünkben. Számításaink alapján a befektetési alapok piacát se hagyta érintetlenül az új állampapír, a tíz legnagyobb vagyon kezelő sorozatból két hét alatt több mint 60 milliárd forint áramlott ki. Lenti cikkünkből kiderül az is, hogy van olyan szolgáltató, ahol a lejegyzett összeget 100%-ban privátbanki ügyfelek vették meg.
Lehetett számítani arra, hogy a múlt héttől jegyezhető Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) nagy érdeklődést vált majd ki a lakosság körében, de még az előzetes várakozást is bőven meghaladta a Varga Mihály pénzügyminiszter által bejelentett, 500 milliárd forintot meghaladó jegyzés. De honnan került elő ennyi pénz a lakosságnál? Miből vettek ennyi állampapírt? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe mostani cikkünkben.
Mondhatni teljesen átrajzolta a magyar alapkezelők sorrendjét a tavalyi részvénypiaci turbulencia és ezzel együtt az ingatlanalapok évek óta tartó előretörése. Sok év után tavaly már nem az OTP Alapkezelő volt kezelt vagyon alapján a legnagyobb szolgáltató, hanem az Erste, mindeközben az OTP-nél volt egy látványos profitcsökkenés is, igaz, még ezzel is a legnyereségesebb szolgáltató volt tavaly a nagyok között. Az OTP Ingatlannál ugyanakkor a kezelt vagyon és a profit is megnőtt, így inkább egyfajta átrendeződés történhetett a csoporton belül. Lenti cikkünkből kiderül az is, hogy az MKB-Pannónia közel megtriplázta nyereségét, ezzel az ők vagyonarányos megtérülése lett egyedül 1% feletti.
Nem járunk sokkal rosszabbul, ha nem a kincstárnál, hanem más forgalmazónál váltjuk vissza idő előtt prémium állampapírunkat vagy az új MÁP+-t, arra viszont figyelni kell, hogy melyik szolgáltatónál milyen egyéb költségek merülhetnek fel. A forgalmazók válaszai alapján utánajártunk, mennyit bukhatunk, ha lejárat előtt adjuk vissza állampapírunkat és hol érdemes leginkább számlát nyitni. A Magyar Államkincstárnak marad azért egy nagy előnye: se az oda, sem az onnan történő utalást nem terheli tranzakciós illeték.
Sok lakossági befektető feszülten várja, hogy hétfőn útjára induljon az új lakossági állampapír. A Magyar Állampapír Plusz névre hallgató konstrukció a meglévő állampapírokénál jóval nagyobb, előre meghatározott hozamot biztosít, automatikusan újrabefekteti a kamatot, kedvező visszaváltású, tehát minden adott, hogy a legnépszerűbb lakossági állampapír legyen a piacon. Alábbi cikkünkben 10 fontosabb kérdést és választ gyűjtöttünk össze az új papírról, amelyeket feltétlen érdemes tudni, mielőtt vásárlásra adnánk a fejünket.
Rettenetesen széttöredezett ma a logisztikai piac, nagy része továbbra is mikro-, kis- és középvállalkozás. Félő, hogy a szervezettebb és magas szintű szolgáltatást ezek a kkv-k nem tudják olyan szinten biztosítani, mint a nyugat-európai multinacionális cégek, ami miatt a magyar cégek örökre alvállalkozói szerepben ragadhatnak. Fülöp Szabolcs, a Trans-Sped Kft. ügyvezetője a Portfolio-nak adott interjúban beszél arról, miért tűnt úgy, hogy eltűnt az áru a piacokról a 2008-as válság idején, mit okozna egy újabb pénzügyi összeomlás, miért jelent óriási problémát a munkaerőhiány a logisztikában, és kitér arra is, mit tehetne az állam, hogy felzárkózzunk a Nyugathoz.
Kínában az alternatív hajtástípusok terjedése már az olaj iránti keresleten is érezteti a hatását, ennek pedig...
Az év vége közeledtével a családi összejövetelek nem csak a szeretetről és a közös pillanatokról szólnak, hanem... 
Szombatonként kiteszek egy-egy régi cikket, amit sokan nem olvastak, pedig a hasznukra lehet. Ez a cikk közel tizenegy...
Modern korunkban sok lehetőségünk van személyiségünk kiteljesítésére, önérdekünk követésére. Ha ki akarunk... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! 10 tuti tipp, hogy sikeresen eladd az ingatlanodat! Eladó az otthonod? Akkor...
Végig pörgettem a blogon a Top10-es posztokat, vetettem egy pillantást azokra a részvényekre, amik valamikor fennakadtak...
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
