Szeptemberben nőtt a legtöbbel, becsléseink szerint 46 milliárd forinttal a lombardhitelek új szerződéseinek összege, nem véletlen, hogy az ÁKK megálljt parancsolt ennek a folyamatnak. Az MNB friss statisztikáiból kiderül, hogy szeptemberrel bezárólag közel 1630 milliárd forinttal nőtt a háztartások állampapír-állománya, mindeközben pedig a befektetési alapok idén eddig szinte semmit sem tudtak növekedni.
Lengyelországban már elindult az a nyugdíjprogram, amely Magyarország számára is példa lehet a nyugdíjhelyzet megoldásához: a munkavállalói tőkeprogramba minden cég számára kötelező a belépés, a munkavállaló nyugdíjához a cég és az állam is hozzájárul, a konstrukció rugalmas, az embereknek tetszik. Itthon egy ideje már az MNB-t is foglalkoztatja a dolog, részben a lengyel példát alapul véve hoznának létre jóléti alapokat az önkéntes- és egészségpénztárak fúziójából. Mostani cikkünkben annak jártunk utána, hol tartanak a lengyelek, mik a konkrét tervei az MNB-nek, és miben különbözik a magyar és lengyel nyugdíjra gyűjtők tábora.
Hétfőtől lesz elérhető a postán a szuperállampapír nymotatott verziója, mindeközben több lakossági állampapír kamata, valamint a forgalmazói jutalékok is csökkennek - derül ki az ÁKK friss közleményéből. Ezek után csak akkor lesz kedvezőbb számításunk szerint a Prémium Magyar Állampapír a MÁP Plusznál, ha 3,4, illetve 3,55% fölé megy az infláció.
A Portfolio írt elsőként arról, hogy hamarosan új, nyomtatott verziójú MÁP+ jelenik meg, a különféle címleteket a Postán lehet majd megvenni. A birtokunkba jutott pár exkluzív kép arról, hogy néz ki a fizikai szuperállampapír, cikkünkben erről csináltunk egy galériát.
Szögezzük le már az elején: nagyon is érthető az ÁKK és az MNB összehangolt lépése. Merthogy valamit lépni kellett. Más kérdés, hogy néhány bűnös miatt most a teljes magyar bankrendszer bűnhődik. Az ok pedig a lombardhitelezés. Létezett ez persze korábban is, de a szuperállampapír megjelenésével drámai méreteket öltött: az MNB számai szerint 250 milliárd forint fölé emelkedett a lakossági lombardhitel-állomány, amellyel aztán arbitrázs útján szép többlethozamot tudtak a banki ügyfelek a szuperállampaípr amúgysem alacsony kamatához hozzácsapni. Mostani cikkünkben annak járunk utána, hogyan értékeli az ÁKK lépését a piac és mit gondol a szabályozó a szigorításról.
Meglehetősen jó most a magyar befektetők helyzete azzal, hogy itt a szuperállampapír, miután az éves szinten közel 5%-os hozam egy nagyon erős kockázatmentes láb tud lenni egy portfólión belül – mondta Cinkotai Norbert, a KBC Equitas vezető elemzője. Szerinte amíg ilyen bérnövekedés van Magyarországon, ilyen alacsonyak a hitelkamatok és ilyen sok készpénz van a háztartásoknál, addig ez a papír egyáltalán nem nevezhető károsnak. Sőt, egy bizonyos fokig a pénzügyi tudatosságot is fejleszti.
Átlagosan több mint 13%-ot hoztak szeptemberig a részvényalapok, ez a legjobban teljesítő kategória a befektetési alapok között. A friss adatok szerint az abszolút hozamú alapok is 7% felett járnak, mégis folyamatosan áramlik ki belőlük a pénz.
A 4,95%-os átlaghozam, amit a szuperállampapír kínál, fel sem ér ahhoz, amit egyes nyugdíjpénztárak már az év első kilenc hónapjában összehoztak: aki kockázatvállalóbb portfólióban ül, az bőven 10% feletti hozamnál jár már idén, sőt, vannak olyan pénztárak, ahol 15% körüli hozamok repkednek.
Az augusztus végi adatok szerint közel háromszor annyi megtakarítást vonzottak nyolc hónap alatt a lakossági állampapírok, mint bármely más értékpapír-kategória összesen. A nagy kedvencnek számító bankbetétek is csupán 242 milliárdnyi lakossági megtakarítást vonzottak be év eleje óta, a nagy vesztesei pedig az állampapírrohamnak egyértelműen a befektetési alapok. A friss adatokból az is látszik, hogy folyamatosan csökken a lakossági állampapírokon belül az az állomány, ami nem a lakosság kezében van.
Fontos közleményt adott ki az ÁKK, amely az eddig látott, hatalmasra duzzadó lombardhitel-állománynak vetne most gátat. A tehetősebb banki ügyfelek jelentős részben ilyen, rendkívül alacsony kamatozású hitel felvételével értek el eddig plusz hozamot.
Nem tett jót a pénzügyi vagyon halmozásának a tavalyi tőkepiaci és geopolitikai bizonytalanság, az Allianz friss tanulmánya szerint 2008 óta most először csökkent a pénzügyi vagyon a világon. Mindeközben egyre nagyobb a szakadék a világ gazdagabb és szegényebb régiói között, az egy főre jutó nettó átlagvagyon Kelet-Európában a legkisebb a világon 4430 euróval. Érdekes módon mindeközben új csúcsot döntöttek a friss megtakarítások a világban, az már más kérdés, hogy ennek a pénznek a jelentős része bankbetétekben keresett magának helyet. Emiatt pedig éves szinten mintegy 600 milliárd eurót buktak az emberek világszerte. A tanulmányból kiderül, hogy Magyarországon az egy főre jutó pénzügyi vagyon a negyedik legmagasabb a régióban.
Nagy versenyt támaszt a megtakarítási piaci szereplők számára a júniusban indult MÁP Plusz, a megtakarítási piac vezetők szerint csak úgy lehet felvenni a kesztyűt a papírral szemben, ha ennél vonzóbb terméket fejlesztenek, magyarán: jobb teljesítményt érnek el. Merthogy az emberek fejébe nagyon úgy tűnik, beégett az 5%, mint kockázatmentes hozam, ezt már szinte minden befektetésnek tudnia kell hozni, ha versenyképes szeretne lenni. A Portfolio Öngondoskodás konferenciájának első szekciójában az ÁKK vezére kitért arra is, hogy a nyugdíjkötvény továbbra is porondon van, ennek feltételeit most dolgozzák ki és hamarosan már a piacon is elérhető lesz.
További 90 milliárddal nőtt, ezzel pedig már 8600 milliárd forintnál jár a forintos lakossági állampapírok állománya az augusztus végi adatok szerint. Múlt hónapban csak a szuperállampapír tudott állománynövekedést felmutatni, még az inflációkövető prémium állampapír sem fogyott. Az már egy ideje nyílt titok, hogy a szuperállampapír java részét a tehetősebb magyarok veszik, de Gulyás Gergely az e heti Kormányinfón azt mondta az egyre nagyobb méreteket öltő lombardhitel ellenére sem kívánják korlátozni az állampapír-vásárlást.
Magyarországon teljesen mindegy, hány éves vagy, egyfajta népbetegség, hogy nagyon félünk a rizikótól, nem beszélve arról, hogy sokan rövid távon gondolkodnak. Kardos Zsolt, az Aegon Alapkezelő szenior termékmenedzsere szerint lenne még hova fejlődnie a pénzügyi kultúrának, kezdésnek például azt kellene megértenie a lakosságnak, hogy a tőzsde nemcsak spekulációs, hanem megtakarítási platform is. A szakember beszélt arról is, megtakarításunk hány százalékát érdemes szuperállampapírban tartani, miért örvendenek egyre nagyobb népszerűségnek az ESG-befektetések és miért lehet jó döntés tematikus alapot venni.
A MÁP+ legnagyobb előnye, hogy értékesítési szempontból erős motivációt ad a részvényalapok térnyerése számára, ezzel pedig némiképp paradox módon, de a hazai pénzügyi kultúra kiteljesedéséhez fog vezetni – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Pallag Róbert, a Generali Alapkezelő befektetésekért felelős vezetője. Kiemelte, hogy bár nagyon jól hangzik 5 éves időtávon egy lényegében garantált, összességében 27%-os hozam, a forint nagyon erőteljes leértékelődési pályán van, ezt pedig minden befektetőnek figyelembe kell vennie a megtakarítási döntései során.
A magyar bankpiaci átlag alatt van a nem teljesítő hitelek állománya az EXIM-nél, ami bizonyítja, hogy nem a rosszabb hitelképességű cégeket karolja fel a szervezet, hanem azokat, amelyeknek hosszú távú, fix, eurós forrásra van szükségük – hangsúlyozta Szabó István a Portfolio-nak adott interjúban. Az EXIM vezérigazgató-helyettese kitért arra is, hogy ma 100 magyar kkv-ból nagyjából 6-7 cég exportál, és miután a magyar exportnak egy jelentős részét ezek a cégek adják, a cél, hogy minél több kkv-hoz eljussanak az EXIM termékei.
Szinte minden fillér, ami a befektetési alapokból kiáramlott a nyár során, a szuperállampapírban keresett magának helyet. A friss statisztikák szerint az elmúlt három hónapban összesen 264 milliárd forint áramlott ki a befektetési alapokból, az MNB becslése szerint pedig ebből 253 milliárd a MÁP+-ban landolhatott.
Szinte csak kockázatokat látni a közeljövőben a befektetési piacon, az európai értékpapír-piaci hatóság friss jelentése szerint az irreálisan magas árazás, a gyenge gazdasági kilátások és geopolitikai feszültségek mellett ott van még a Brexit is, ami rányomja bélyegét a befektetői hangulatra. Hiába tértek magukhoz tavaly év végéhez képest a piacok, az európai részvényalapok jelentős pénzeket veszítettek, miután sokan inkább a kevésbé kockázatos kötvényeket választják. A kockázatkerülést bizonyítja az is, hogy az európai háztartások pénzügyi vagyonuk közel harmadát készpénzben tartják.
Sosem látott profitot zsebeltek be a magyar alapkezelők tavaly, még úgy is, hogy a hektikus piaci mozgásoknak és az alacsony hozamkörnyezet hatására több alapkezelőnél is csökkent a kezelt vagyon egy év alatt. Az OTP Alapkezelő például elvesztette a koronát, és ezzel az Erste Alapkezelő lett tavaly év végén az egyetlen olyan szolgáltató, amely ezermilliárd forint feletti vagyont kezelt. Nagy kérdés, mit hoz majd az idei év, amikor szinte napi szinten váltanak irányt a tőzsdék, a geopolitikai feszültségek egyre nőnek és vagy egy olyan konstrukció a magyar piacon, hogy MÁP+, na, ez utóbbi okozhat csak igazán nagy fejfájást.
Közel 7000 milliárd forintnyi állampapír van a magyar háztartások kezében az MNB friss, júliusi statisztikái szerint. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan csökken, és mára 1560 milliárdot tesz ki az az összeg a lakossági állampapírokon belül, ami nem a lakosság kezében van.
Kínában az alternatív hajtástípusok terjedése már az olaj iránti keresleten is érezteti a hatását, ennek pedig...
Az év vége közeledtével a családi összejövetelek nem csak a szeretetről és a közös pillanatokról szólnak, hanem... 
Szombatonként kiteszek egy-egy régi cikket, amit sokan nem olvastak, pedig a hasznukra lehet. Ez a cikk közel tizenegy...
Modern korunkban sok lehetőségünk van személyiségünk kiteljesítésére, önérdekünk követésére. Ha ki akarunk... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! 10 tuti tipp, hogy sikeresen eladd az ingatlanodat! Eladó az otthonod? Akkor...
Végig pörgettem a blogon a Top10-es posztokat, vetettem egy pillantást azokra a részvényekre, amik valamikor fennakadtak...
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
