Közeledik az év vége, így kevesebb mint egy hónap maradt arra, hogy maximálni tudjuk a nyugdíjcélú megtakarítási termékekkel elérhető állami adójóváírás mértékét, amely akár 280 ezer forintra is rúghat. Cikkünkben összeszedtük az egyes nyugdíjcélú termékek tulajdonságait, ahogyan azt is, mire érdemes figyelni és mik lehetnek a buktatók.
Ahogy a magyar, úgy dönt történelmi csúcsokat az eurózóna inflációja is, novemberben 10%-ot tett ki az áremelkedés. Idén ráadásul egész évben a forint gyengülését lehetett végignézni, így annak, aki védené magát az inflációtól, miközben a forint további gyengülésére számít, jó választás lehet a Prémium Euró Magyar Állampapír, amely inflációkövető eurós kamatozást biztosít. Azoknak, akiknek még tavaly sikerült venniük PEMÁP-ot, a papír már 10% feletti eurós hozamot hoz, a jelenleg elérhető konstrukció 2024-ben fizeti majd ki az idei inflációt.
Sosem történt még olyan a magyar államadósság-finanszírozásban, mint októberben: a friss számok szerint a magyar lakosság lett az állam legnagyobb hitelezője, maga mögé utasítva a hitelintézeteket és a külföldi befektetőket is. Ez annak is köszönhető, hogy jó pár szenvedős hónap után a lakosság ismét rátalált az állampapírokra, de vannak itt más érdekességek is.
Átalakítja privátbanki kiszolgálási struktúráját az OTP Private Banking, januártól a kiemelt privátbanki szegmens belépési limitje 100 millió forintról 300 millióra nő, miközben jelentősen bővül a leggazdagabb ügyfeleknek és azok családja számára elérhető szolgáltatások köre – az újdonságokról Bánfi Attila, az OTP Global Markets ügyvezető igazgatója mesélt a Portfolio-nak adott interjúban. Elmondása szerint a mostani kiszámíthatatlan gazdasági és piaci környezetben a vagyonmegtartás a vagyonosabb magyarok fő célja, de keresik az ígéretes befektetési lehetőségeket is. Az állampapírok, a Diszkont Kincstárjegyek és a pénzpiaci alapok is népszerűek, emellett sok privátbanki ügyfél épít jelentősebb dolláros és eurós befektetési portfóliót is.
Az önkéntes pénztárak között talán a legkevésbé ismert pénztártípus az önsegélyező pénztár, pedig számos előnye van, főként azoknak, akik gyermekes szülők. Ez esetben is jár ugyanis a 20%-os állami adójóváírás, ami évente akár 150 ezer forintot is jelenthet. Sőt, aki két évig nem nyúl a pénzhez, plusz 10%-ot is zsebre tehet. Az összeget gyermek születésével, iskolakezdéssel, gyógyszerekkel, munkanélküliségi ellátásokkal, közüzemi díjakkal vagy éppen jelzáloghitel törlesztésével kapcsolatos kiadásokra is fel lehet használni. Alábbi cikkünkben összeszedtük, mit érdemes tudni az önsegélyező pénztárakról.
Kissé fellélegezve, de tovább halmozták idei veszteségeiket az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak is, a piaci feszültségek, az infláció, az energiaválság és a recesszió szele a nyugdíjpénztári hozamszerzési lehetőségeket is erősen visszaveti. Van viszont egy jó hír is: soha eddig nem fizettek még olyan magas hozzájárulást az önkéntes pénztári tagok a harmadik negyedévben, mint most.
Miközben a világ nagy országai a klímacsúcson tesznek különféle vállalásokat a klímaváltozás és a globális felmelegedés hatásainak visszaszorítása érdekében, kevesen gondolnak bele, hogy egyéni szinten is sokat tehetnének a környezet megóvásáért és a karbonlábnyomuk csökkentéséért. Egy ilyen lépés lehetne a mosási hőfok lejjebb tekerése, csakhogy a magyar még mindig inkább 40 fokon mossa a ruháit 30 fok helyett. Utánajártunk, miért.
Nagyot csökken a forint állampapírok hozama ma a piacon azt követően, hogy Nagy Márton bejelentette: vége az eddigi nyerészkedéseknek a bankbetéteknél. Mivel az intézményi befektetők egy nagy részét ezzel a kormány arra „kényszeríti”, hogy jegybanki betét helyett állampapírban tartsa a pénzét, az olyan rövidebb lejáratú papírok hozamát is érinti a visszaesés, mint a Diszkont Kincstárjegyek. Ez pedig rossz hír azoknak, akik a DKJ-hozamára építő Bónusz Magyar Állampapírba fektettek.
Októberben is folytatódott a befektetési alapok menetelése: múlt hónapban 168 milliárd forintnyi friss tőke érkezett a szektorba, ezzel a kezelt vagyon új csúcsra, 8600 milliárdra forintra nőtt. A befektetők kedvencei továbbra is a kötvény- és pénzpiaci alapok, aminek vélhetően a lakossági állampapírok isszák meg a levét. A legjobb hozamokat viszont nem itt, hanem az árupiaci alapoknál kell keresni.
Több szempontból is fordulatot hozott az október a lakossági állampapírok piacán: egyrészről az új bónusz és prémium állampapírokkal sikerült megtörni a hónapok óta tartó lejtmenetet az állampapír-állományban, másrészt - és talán ez az igazán nagy fordulat – eljött az, amire már hónapok óta készítenek fel minket a számok: az inflációkövető állampapírok lekörözték a MÁP+-t.
Friss adatok jelentek meg a háztartások bruttó megtakarítási rátájáról Európában. Az Eurostat számai szerint tavaly Magyarország is egyike volt azon országoknak, amelyek a lista elején végeztek, sőt: egy év alatt nálunk nőtt az egyik legnagyobb mértékben a háztartások megtakarítási rátája, ilyen magas értéket eddig még sosem közölt Magyarország kapcsán az Eurostat.
A különféle statisztikákban már mutatkoztak a jelei, de most az MNB számai is megerősítették: egyértelműen a befektetési alapokra kattant rá a magyar lakosság, az állampapírokból pedig áramlott ki a pénz a friss, szeptemberi számok szerint. A pénzáramlások azt mutatják, hogy sosem volt még ilyen rossz negyedéve az állampapíroknak, és sose volt még ilyen jó három hónapja a befektetési alapoknak.
Az utóbbi egy évben jelentősen ugrottak az intézményi állampapírok lejáratig számított hozamai, már az egy éves DKJ-val 13% feletti hozamot lehet zsebre tenni. Mindeközben az infláció is csúcsokat döntöget, ez pedig az inflációkövető lakossági állampapírok malmára hajtja a vizet. Nem csoda, ha sokan nem tudják így eldönteni, hogy vajon az intézményi vagy a lakossági állampapír a jobb választás. Alábbi cikkünkben különböző időtávokon hasonlítottuk össze az állampapírok hozamait.
Továbbra is borúlátóak a privátbanki vagyonra ható kockázatok kapcsán a hazai privátbanki szolgáltatók. A Portfolio friss privátbanki felmérésében a szolgáltatók a tőkepiaci környezet, a magyar gazdaság helyzete és a forint árfolyama miatt is aggódnak. Mindettől függetlenül az elmúlt negyedévben nőni tudott a privátbanki szolgáltatóknál kezelt vagyon, ennek üteme még az ügyfélszámlákét is meghaladta, átlépve a 8000 milliárd forintos küszöbön. A legnagyobb vagyont továbbra is az OTP Private Banking kezeli, de az elmúlt negyedévben a vagyoni- és ügyfélszámla adatokat nézve is a Bank Gutmann ment a legnagyobbat.
Egyre több magyar hírportál számol be a „csodakötvényként” emlegetett 2027/B államkötvény igen vonzó kamatozásáról: mivel a papír a BUBOR-hoz kötött, ezért hamarosan már 16,66%-os éves kamatot fog fizetni. Ez az állampapír a kamatforduló miatt jelenleg nem érhető el az Államkincstárnál. Ha valaki mindenképp BUBOR-hoz kötött változó kamatot szeretne, akkor ott a 2029/B államkötvény.
Szeptemberben a befektetési alapok több mint 225 milliárd forintnyi friss tőkét gyűjtöttek, ennél magasabb pénzbeáramlásra a szektorban 2006 augusztusában volt utoljára példa. Nagyon valószínű, hogy a forintos lakossági állampapíroknál látott 480 milliárdos állománycsökkenés egy része a befektetési alapokban landolt múlt hónapban, elsősorban kötvény- és pénzpiaci alapokban.
Nem sikerült megfordítani a megújított lakossági állampapírok elindulásával a hónapok óta látott negatív trendet: szeptemberben további közel 500 milliárd forinttal csökkent a forintos lakossági papírok állománya. Ezzel gyakorlatilag kitörlődött az elmúlt 3 év emelkedése a lakossági papírok piacán. Az október viszont hozhat már változást.
Lassan 2008-at idézi az, amit szeptemberrel bezárólag látunk idén: majdhogynem mindegyik nyugdíjpénztári portfólió mínuszban van, ráadásul a 2008-as évet már sok esetben megközelítő negatív teljesítménnyel. Az inflációs félelmek, a geopolitikai viszályok, a hozamemelkedés, a részvénypiacok gyengülése és a recessziós aggodalmak is mind hozzájárulhattak ahhoz, hogy eddig inkább pénzt vesztettek idén a nyugdíjra gyűjtők.
Bár csökkent az állampapírok háztartásoknál lévő állománya, van egy olyan konstrukció, amelyre most nagyon rákattantak a magyarok: augusztusban már meghaladta a 300 milliárdot a Diszkont Kincstérjegyben lévő lakossági megtakarítás, ami nagyon meredek felfutás az elmúlt évek elenyésző keresletéhez képest. Mindeközben a befektetési alapok is főszereplőkké váltak, különösen a pénzpiaci és kötvényalapokat keresik most a magyarok.
Viharos év az idei a világon, a különféle geopolitikai feszültségek mellett az infláció és az energiaválság is megnehezíti a befektetőknek a részvény- és kötvénypiacokon is a hozamszerzést. Itthon a lakossági, forintos befektetési alapok körében azonban találunk néhány olyan alapot, amelynek hozama szó szerint kilőtt. Nem ritkák a 30-40%-os hozamok sem, alábbi cikkünkben megmutatjuk, mivel lehetett ezt idén elérni.
Abban az esetben, ha egy társaság árbevétele visszaesik, gondot okozhat a korábbi évek eredménye alapján meghatározott... 
Minden korábbi rekordot megdöntött az újonnan felvett személyi kölcsönök összértéke májusban, ami a Magyar Nemzeti...
2024.07.11-ig véleményezhető az RRF-REP-10.14.1-24 "Elektromos gépjármű töltőállomások telepítése" hitelprogram.... 
A HOLD-nál kezelt privátbanki vagyon 35 százalékát birtokolják 60 évnél idősebb ügyfeleink, míg mindössze 10... 
Politikai és gazdasági feszültségek érzékelhetőek Európa számos pontján. A régió továbbra is versenyképességi...
A mesterséges intelligenciára vonatkozó rendelet legahamarabb alkalmazandó szakaszai a tiltott MI-gyakorlatokra vonatkozó...
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
