• Megjelenítés

Mindenki erre a mutatóra figyel most - De mégis hogyan számítják ki a GDP-t?

Mindenki erre a mutatóra figyel most - De mégis hogyan számítják ki a GDP-t?

Pénteken kijött a friss GDP-adat, a magyar gazdaság az első negyedévben -0,4%-ot esett vissza az előző negyedévhez képest. A koronavírus-járvány annak ellenére vetette vissza mélyen a gazdaságot, hogy a lezárások csak az utolsó két héten léptek életbe. A GDP visszaesését előzetesen nagyon nehéz megbecsülni ilyen helyzetben, az előrejelzések ennek megfelelően nagy bizonytalanságot mutattak. De nemcsak a becslés, hanem a GDP mérése sem egyszerű a nagy bizonytalanságok közepette - mi most azt mutatjuk be, hogy ez miképp történik.

Nem igaz, hogy választanunk kell a gazdaság és az emberéletek között

Nem igaz, hogy választanunk kell a gazdaság és az emberéletek között

A társadalmi bezárkózás (social distancing) nem újdonság: az emberiség egy része a spanyolnátha idején is így próbálta átvenni az irányítást a járvány terjedése felett. Ma, 100 évvel később ugyanez történik: aki kilép az utcára, szinte azt hiheti, hogy a Földön megállt az élet. Donald Trump amerikai elnök nemrég a gazdasági következményektől tartva a korlátozások eltörlését szorgalmazta. A Fed és az MIT közgazdászai azonban a spanyolnátha amerikai gazdaságra gyakorolt hatásait vizsgálva olyan eredményre jutottak, amire maguk sem számítottak. Bár a gazdaság elkerülhetetlenül megsínyli a járványt, ebben a helyzetben a szigorú és hosszan tartó korlátozások valójában nemcsak az emberi életeket védik, hanem a gazdaságnak is kedvezhetnek. Lássuk, milyen tanulságokkal szolgál a modern történelem legpusztítóbb járványa a koronavírussal kapcsolatban.

Bezárkózást hozott a koronavírus: lehet, hogy másfél évig otthon leszünk

Bezárkózást hozott a koronavírus: lehet, hogy másfél évig otthon leszünk

Legalább másfél évbe telhet, mire elkezdhetjük beoltani a lakosságot az új típusú koronavírus ellen. Addig pedig nagyon valószínű, hogy velünk marad és fokozatosan keresztülmegy rajtunk ez a járvány, sok emberéletet követelve. Ahhoz, hogy ez ne így legyen, és pár hónap múlva visszatérhessünk a rendes kerékvágásba, drasztikusan le kellene szorítani a vírus terjedési rátáját. De sajnos ez nem annyira egyszerű. Az Imperial College London neves járványügyi kutatói szerint emiatt lehet, hogy meg kell szoknunk ezt a helyzetet, és a fertőzési hullámokra mindaddig társadalmi bezárkózással válaszolnunk, amíg nincs másik eszköz.

Koronavírus: a legrosszabb forgatókönyv szerint az emberek 60%-a megfertőződik

Koronavírus: a legrosszabb forgatókönyv szerint az emberek 60%-a megfertőződik

Ha nem sikerül a kormányzati intézkedésekkel útját állni a fertőzéseknek, akkor akár a populáció 60%-át is elérheti az új típusú koronavírus egyes tudósok szerint. Kína és Dél-Korea példája szerencsére ad némi reményt arra, hogy ez csak a legrosszabb forgatókönyv, és nem fajul majd idáig a helyzet. A kutatások viszont abba az irányba mutatnak, hogy egy elhúzódó járvánnyal állunk szemben, és ha túl hamar visszavennénk a gazdaságot fojtogató intézkedésekből, akkor azzal egy újabb fertőzési hullámot kockáztatnánk ősszel.

Ezt teszi velünk a koronavírus és emiatt halhatunk bele

Ezt teszi velünk a koronavírus és emiatt halhatunk bele

Pontosan mit is csinál a szervezetünkkel ez az új típusú koronavírus? Hogyan árt és miért halhatunk bele? Az alábbi cikkben a vírus szervezetünkben megtett útját, és az immunrendszerünkkel folytatott romboló harcát meséljük el közérthetően. Megpróbálunk rávilágítani, hogy miért sokkal jobb, ha inkább nem is találkozunk vele.

Hogyan lehet 12 fertőzöttből 12 ezer? A koronavírus matematikája

Hogyan lehet 12 fertőzöttből 12 ezer? A koronavírus matematikája

A hazai néhány fertőzöttből nálunk sem kizárt, hogy akár pár hónapon belül sokezres esetszám váljon, ha a koronavírus terjedése beindul. Nem állítjuk, hogy ez így lesz, és nagyon reméljük, hogy nem, de a vírusfertőzések dinamikájával ettől függetlenül érdemes tisztában lenni. A COVID-19 koronavírus alap szaporodási rátája durván az influenza kétszerese lehet, és így hatásos beavatkozás híján a tényleges terjedése is könnyen begyorsulhat. A fertőzések száma feltehetően egy logisztikus függvény szerint alakul majd, de az inflexiós pont ki tudja, még milyen messze van. Az alábbi cikkben a járványok alapvető matematikájával és a koronavírus potenciális kifutásával foglalkozunk.

Hogy csinálják egyesek, hogy 30 évesen elmennek nyugdíjba? – A 4%-os szabály

Hogy csinálják egyesek, hogy 30 évesen elmennek nyugdíjba? – A 4%-os szabály

Mi kell ahhoz, hogy valaki pénzügyileg függetlenül éljen és akkor mehessen nyugdíjba, amikor csak akar? Sok pénz – vágja rá mindenki, de az már kevésbé köztudott, hogy pontosan mennyi is. Egy híres tanulmány szerint a részvénytúlsúlyos befektetési portfóliók esetében az évi 4%-os kezdeti lehívási ráta lehet a megoldás. Ez az a biztonságos pénzkivételi arány, amely mellett akár az életünk végéig kitarthat a portfóliónk, ha nem üt be egy durva válság. Egy ökölszabály is ez egyben, amely azt mondja, hogy az éves kiadásaink legalább 25-szörösét kell félretennünk, ha nyugodt szívvel fel akarunk mondani a munkahelyünkön. Ebből már mindenki kiszámolhatja, hogy például a 300 ezres havi apanázshoz durván 90 millió befektetett tőke kell. Az alábbiakban a pénzügyi függetlenség, a korai nyugdíj és a FIRE mozgalom témáját folytatjuk az egyik leghíresebb alapszámítással, a 4%-os szabállyal.

Átdolgozzuk a legszebb éveinket, hogy aztán lerobbantan kapjunk pár év szabadságot – Van más út?

Átdolgozzuk a legszebb éveinket, hogy aztán lerobbantan kapjunk pár év szabadságot – Van más út?

Ma az az elfogadott társadalmi norma, hogy olyan 40-50 év kemény munka után lehet csak igazán szabad az ember. Ha rendesen be volt jelentve itthon, akkor az állami nyugdíjrendszerből talán kap majd elegendő pénzt a megélhetéséhez, hogy ősz hajával végre azt csinálhasson, amit akar. Lássuk be, ez nem egy túl vonzó ajánlat fiatal szemmel. Talán emiatt lehet, hogy pár éve elindult egy olyan mozgalom, aminek a célja nem más, mint a pénzügyi függetlenség és a korai nyugdíjazás elérése. Ez a FIRE mozgalom. Az alábbiakban bevezetést nyújtunk a témába, majd pedig a következő cikkünkben a korai nyugdíjazás pénzügyi matematikájával folytatjuk.

A lakásvásárlási őrület szülte a lakhatási válságunkat

A lakásvásárlási őrület szülte a lakhatási válságunkat

Szinte mindenki saját lakást akar venni itthon, és maga a gazdaságpolitika is eddig kizárólag erre ösztönözte az embereket. A gond csak az, hogy a lakáspiaci kínálatra és a bérlakáspiacra eddig kevés figyelem fordult, ami miatt nálunk is végbement az a jelentős drágulás, amit az OECD országok már korábban megtapasztaltak. Ha sokan szorulnak ki a jó munkahelyekkel kecsegtető Budapestről, az idővel a gazdasági növekedésünknek is árthat. Az alábbi cikkben ehhez a problémához nyújtunk egy rövid bevezetést.

Szökőév: a nap, amikor az emberek ingyen dolgoznak

Szökőév: a nap, amikor az emberek ingyen dolgoznak

Aki szereti a sportot, pontosan tudja, hogy mikor van szökőév: amikor labdarúgó Európa-bajnokságot és nyári olimpiát rendeznek. Ezekben az években a február 28 helyett 29 napos, az év pedig 365 helyett 366 napból áll. Milyen hatással van a gazdaságra ez az extra nap, amely egy átlag magyar ember életében összesen 19-szer jön el? Több országban felmerült már, hogy érdemes lenne munkaszüneti nappá nyilvánítani a február 29-ét, egyelőre azonban nem nyert széleskörű támogatást a javaslat. De mi szól mellette és ellene? Ennek is utánajártunk, és cikkünkből az is kiderül, hogy pontosan mikor és miért került be a naptárakba ez a plusz nap.

Megmondjuk, milyen lakást vegyél magadnak, ha a lehető legjobban akarsz járni

Megmondjuk, milyen lakást vegyél magadnak, ha a lehető legjobban akarsz járni

A leges legolcsóbbat. Pont. Ez a közgazdaságilag kiérlelt, pénzügyileg racionális válasz arra, hogy milyen lakást vegyünk saját használatra. De itt most nem a minimalizmus legújabb divatjáról beszélünk, hanem arról, hogy bizony jobban tesszük, ha a vagyonunk minél nagyobb részét tartjuk a magasabb reálhozammal kecsegtető tőkepiacon, mint a körülöttünk tornyosuló falakban. Egy szép nagy házba való beköltözés fogyasztási döntésnek tekinthető, nem pedig pénzügyi befektetésnek. Ezt az egyszerűnek tűnő, de mégsem annyira egyszerű állítást vezetjük most le az alábbi cikkben, kitérve minden lényeges tényezőre, mint például a hosszútávú trendekre, az inflációra, a várható reálhozamokra, és még a lakásbérlés vagy vásárlás közötti döntésre is.

Ezek most a legnépszerűbb programozási nyelvek, de melyiket érdemes megtanulni?

Ezek most a legnépszerűbb programozási nyelvek, de melyiket érdemes megtanulni?

Több száz élő programnyelv van a világon, és majdnem mindegyikről elmondható, hogy egy kicsit jobb valamiben, mint a másik. Ha meg akarunk tanulni programozni, akkor a legjobban akkor tesszük, ha a legnépszerűbb, általános célú, objektumorientált nyelvek közül választunk, mint amilyen a Java, a C# vagy a Python. Ha valaki nem fél a kihívásoktól és szakmai elismerésre vágyik, akkor megpróbálkozhat még a legendás C++ nyelvvel is. Persze, ez a kérdés azért erősen szubjektív, és minden szakértő egy kicsit más véleményen van erről. Az alábbi cikkben mi ezért most megpróbáljuk bemutatni a legfontosabb mérlegelési szempontokat, miközben végignézzük a programnyelvek népszerűségi rangsorát.

Ki nem találnád, hogy mennyire sok részvény van a világon – Magyarország elbújhat a 41 tőzsdei papírjával

Ki nem találnád, hogy mennyire sok részvény van a világon – Magyarország elbújhat a 41 tőzsdei papírjával

Hány részvény van összesen a világon? Egyszerűnek hangzik a kérdés, de pontosan megválaszolni már nem könnyű. Annyit azért máris leszögeznénk, hogy a hazai 41 tőzsdei papírnál egy kicsit több van. Az alábbi cikkben pedig kísérletet teszünk rá, hogy erről egy átfogó képet adjunk, érzékeltetve, mennyivel színesebb világról van szó, mint ahogy azt itthon megszoktuk.

Hová tűnik az emberek pénze, amikor beüt a válság?

Hová tűnik az emberek pénze, amikor beüt a válság?

Rendszeresen visszatérő kérdés, hogy mégis hová tűnik az a temérdek pénzügyi vagyon, amit az emberek elvesztenek a válságok során, ki nyeri azt meg? A kérdésben rejlő félreértés abból ered, hogy azt gondoljuk, mindig van egy nyertes a piacon: ha valaki rosszul jár egy ügylettel, akkor azon a másik biztosan nyer. De a valóság ennél bonyolultabb. Amikor a piac egésze mozdul és drámaian lezuhannak az árak, akkor bizony vagyonok égnek el. Az az érték, amiről azt gondoltuk, hogy a miénk, egyszerűen eltűnik, senki sem szerzi meg. A piaci mozgások olyan sajátossága ez, ami kifejezetten a válságok során látványos, és az ebből eredő vagyonhatás ilyenkor jár csak igazán kellemetlen gazdasági követkeményekkel. Ez a jelenség több összeesküvés-elméletet is szült már, ezért az alábbi cikkben megpróbáljuk tisztázni, pontosan mi is történik ilyenkor.

Többet szeretnél keresni, vagy új kihívásra vágysz? Akkor most bevezetünk a programozás világába

Többet szeretnél keresni, vagy új kihívásra vágysz? Akkor most bevezetünk a programozás világába

A mesés IT fizetések sokak érdeklődését felkeltették, és ma már egyre nyitottabbak az emberek a programozás iránt. Az alábbi cikkben ezért most segítünk eligazodni a programnyelvek világában: adunk egy áttekintést a legalapvetőbb különbségekről, amit mindenkinek érdemes lehet tudnia. Általános vagy szakterület-specifikus, alacsony vagy magas szintű, harmadik vagy negyedik generációs, procedurális vagy objektumorientált? Most segítünk megérteni az alapokat, folytatásként pedig arra is rátérünk majd, hogy melyek ma a legnépszerűbb nyelvek, és melyiket lehet érdemes megtanulni.

Ki nem találnád, hány éve működik a világ legrégebbi vállalkozása

Ki nem találnád, hány éve működik a világ legrégebbi vállalkozása

Tudjuk jól, mennyi megpróbáltatás érte az emberiséget a történelem során: birodalmak épültek fel és buktak meg, átrajzolódtak az országhatárok, háborúk tomboltak, bombáztak, államosítottak, privatizáltak, és eközben még a gazdasági válságok is rendszeresen gyomron vágták a szerencsétlen vállalkozókat. Ez a történelmünk, és ezek azok a körülmények, amiben egy japán családi vállalkozás több mint 1400 évig tudott megállás nélkül működni. Sőt, bizonyos szempontból működik még ma is.

Halogatod a dolgaid? Szeretnél megváltozni? Akkor ismerd meg a szokások hatalmát

Halogatod a dolgaid? Szeretnél megváltozni? Akkor ismerd meg a szokások hatalmát

Mitől válik valaki koránkelő, fegyelmezett és sikeres üzletemberré, és mitől lesz az alkoholizmus és a szerencsejáték áldozata? Életbevágó kérdések ezek, szó szerint. Olyan téma ez, amely mind a tudósokat, mind pedig a hétköznapi embereket egyaránt foglalkoztatja. Az igazán meglepő pedig az, hogy már egészen sokat tudunk ezekről a kérdésekről. Például arról, hogy az emberek miért teszik azt, amit, és hogy ezen miként lehet változtatni. Pontosan ez utóbbiról szól Charles Duhigg bestseller könyve: a szokás hatalma.

Így csinálnak pénzt a pénzedből

Így csinálnak pénzt a pénzedből

Vigyáznak a pénzünkre, hitelt nyújtanak és segítenek fizetni – lényegében ezt a három alapvető funkciót látja el egy bank. Vannak köztük persze olyanok is, akik mindezt nagyon kacifántosan, sok egyéb szolgáltatással kiegészítve végzik, de ettől még nem szabad azt gondolni, hogy a banki üzlet érthetetlen. Magyarországon a pénzügyi műveltség máig nagyon alacsony szinten van, és emiatt a bankokat sokan valamiféle sötét, gonosz hatalomnak látják, ami pénzt teremt a semmiből. Noha tényleg képesek a semmiből (kereskedelmi banki) pénzt teremteni, de ettől még koránt sem fenékig tejfel az életük. Az alábbi cikkben elmeséljük azt, ami talán mindenkinek egy kicsit homályos lehet: hogyan lehet pénzt csinálni a pénzből.

Attól, hogy éjt nappallá téve dolgozol, még nem fogsz elhízni

Attól, hogy éjt nappallá téve dolgozol, még nem fogsz elhízni

Az ember a fél életét munkával tölti, és ha ez a munka egy asztalnál való görnyedést jelent, akkor az bizony nem túl egészséges. A közvélekedés szerint azok, akik túl sokat dolgoznak, hajlamosabbak az elhízásra. Egy friss kutatás ugyanakkor ezt megcáfolni látszik: önmagában a kevesebb munkaóra nem segít, ettől nem fognak lefogyni az emberek. Ha érdemi változást akarunk, akkor külön ösztönzőkre lesz szükség: a több szabadidő még nem állítja át az embereket az egészséges életmódra.

A szellemek leviszik a lakásárakat

A szellemek leviszik a lakásárakat

Szellemekkel nem jó együtt lakni – bizonyára ezt gondolja az emberek jelentős része, ugyanis a lakások ára akár drámaian is le tud esni, ha elterjed róluk, hogy gyilkosság helyszínei voltak. Egy hongkongi kutatás szerint mindennek pedig az egész épületre is tovagyűrűző hatása lehet, de az sem mindegy, hogy pontosan mi történt az adott helyen. Túl sok horrorfilmet nézünk?

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility