Költségvetési csalás adójogi és büntetőjogi következményei (x)

Amennyiben adóellenőrzés keretében a NAV adóhiányt állapít meg, akkor az adózó nem csak adójogi, hanem bizonyos körülmények fennállása esetén büntetőjogi következményekkel is számolhat. A továbbiakban ezeket a körülményeket és a büntetőjogi következményekeit ismertetjük.

Az új Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban "Btk.") kismértékben módosította a költségvetési csalás eddigi fogalmát és szankciót. A Btk. alapján költségvetési csalást követ el az, aki a költségvetésbe történő fizetési kötelezettségre vagy költségvetésből származó pénzeszközökre vonatkozóan mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, a valós tényt elhallgatja, befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe.

A Btk. 396. § a költségvetési csalást a vagyoni hátrány összegétől és az elkövetés módjától függően a következőképpen bünteti:

• vagyoni hátrány (50 e Ft - 500 e Ft) okozása esetén 2 évig terjedő szabadságvesztés;
• nagyobb vagyoni hátrány (500 e Ft - 5 M Ft) okozása vagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetése esetén 3 évig terjedő szabadságvesztés;
• jelentős vagyoni hátrány (5 M Ft - 50 M Ft) okozása vagy nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetése esetén 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés;
• különösen nagy vagyoni hátrány (50 M Ft - 500 M Ft) okozása vagy jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetése esetén 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés;
• különösen jelentős nagy vagyoni hátrány (500 M Ft felett) okozása vagy különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetése esetén 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés.

Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti, kivéve a bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás esetét.

Az adózás rendjéről szóló törvény az adómegállapítási jogra vonatkozóan olyan elévülési szabállyal rendelkezik, melynek alapján az adómegállapítási jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást kellett volna benyújtani. Ellenben költségvetési csalás esetén az adó megállapításához való jog nem évül el addig, amíg a bűncselekmény büntethetősége nem évül el.

Az országgyűlés által elfogadott 2014. évi adócsomag további szigorítást tartalmaz, melynek értelmében büntetőeljárás esetén az adó megállapításához való jog elévülése a büntetőeljárás kezdő időpontjától annak jogerős befejezéséig nyugszik. Ez a gyakorlatban azt fogja eredményezni, hogy az adómegállapítási jogra vonatkozó 5 éves elévülési idő meg fog hosszabbodni a büntetőeljárás lefolytatásának idejével, mely akár további éveket is jelenthet.

Az elemzések szerzői igyekeztek olvasmányos, ugyanakkor szakszerű általános információval szolgálni. A leírtak általános jellegéből adódóan, valamint az esetleges jogszabályi változások miatt kérjük, hogy a leírtak személyre szabott értelmezésével kapcsolatban lépjenek kapcsolatba velünk.

(x)

• Címkék:
• adó,
• prémium