A Bilbaóban található modern és kortárs művészetek múzeuma, azaz a Guggenheim Múzeum 2001-ben lett első helyezett a FIABCI Nívódíj Szabadidő kategóriájában. A környezetével összhangban megépített, több mint 30 ezer m2-es épület a város központjában, a Nervión folyó mentén helyezkedik el, a bejárattól az épület belsejéhez lefelé vezető lépcsővel. Ez a megoldás a folyópart és a városközpont közötti szintkülönbség áthidalására szolgál, illetve ennek köszönhető az is, hogy a 24 ezer m2 szintterületű, több mint 50 méter magas épület anélkül illeszkedik a városképbe, hogy a szomszédos épületek fölé magasodna. A titánborítású íveiről híres múzeum helyi anyagokból készült, acél építőelemekből, spanyol homokkőből és üvegből.
Az épület világosságát és átláthatóságát üveg függönyfalak biztosítják, amelyek a kiállított tárgyakat is megvédik a hőtől és a sugárzástól. Az épület külső részére 33 ezer darab, fél milliméter vékony titánlap került; egyszerre kelt ipari és organikus hatást, ráadásul az időjárástól és a fényviszonyoktól függően folyamatosan váltakozó színekben pompázik.
Az ENSZ székháza mellett, látványos tereprendezéssel és egy nyilvános plázával körülvéve a lakosok a gyönyörű, kétszintes márvány előcsarnokon keresztül juthatnak be a New York-i Trump World Tower épületbe. Többek között a padlótól a mennyezetig érő ablakok és a kiváló felszereltségének köszönhetően 2003-ban elnyerte a “Legjobb lakóépületi projekt” díjat. A túlméretezett lakásokból kilátás nyílik a folyóra vagy a városra, felszereltsége az ötcsillagos szállodákéval vetekszik.
A közel 452 méter magas felhőkarcoló, a Petronas-ikertorony Kuala Lumpurban, Malajzia fővárosában található. 2003-ig a világ legmagasabb épülete volt aszerint a ranglista alapján, amely a magasságot a főbejárat és a strukturális tetőpont különbségében határozza meg. A két tornyot 170 méter (41. és 42. emelet) magasságban egy kétszintes acélhíd (ún. Skybridge) köti össze. Ez az 58,4 méter hosszú, 750 tonnás híd 2000-től a nyilvánosság számára is látogatható. 2002-ben nyert aranyérmet a FIABCI Nívódíj Irodai/Ipari kategóriájában.
A tornyok otthont adnak több bevásárlóközpontnak, a Petrosains Természettudományi Múzeumnak, a Malajziai Filharmonikusok koncerttermének, egy képzőművészeti galériának és számtalan irodának is.
Az első magyar aranyérmes
Magyar projektet először 1998-ban díjaztak, akkor a ferencvárosi tömbrehabilitáció nyert első díjat a master plan, azaz településfejlesztés kategóriában. A további fejlesztések során több, mint 1200 teljes egészében felújított vagy új lakás, a 76 ezer m2-nyi új vagy megújult zöldterület, illetve a számos megújult és más funkciót kapott régi épület miatt a főváros IX. kerületének városmegújítási programja 2016-ban ismét első helyezést ért el.
Odafigyelnek ránk a nemzetközi mezőnyben
Az 1951-ben alapított Nemzetközi Ingatlanszövetség (FIABCI) minden évben kiírja a Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj pályázatát, amelyen a legsikeresebb ingatlanfejlesztési projekteket jutalmazzák. A 32 évvel ezelőtt útjára indított FIABCI World Prix d’Excellence az egyik legrangosabb nemzetközi verseny, fennállása alatt öt kontinens 37 országának ingatlanfejlesztői díjazták. A bírálat online zajlik, a pályaműveket kategóriánként 12-16 ország szakemberei értékelik.
A nemzetközi versenyen azok a hazai fejlesztések vehetnek részt, akiket a FIABCI Magyar Tagozata előzetesen kiválaszt. Gönczi László, a FIABCI World Prix d’Excellence Bizottság alelnöke, a FIABCI Magyar Tagozatának elnöke a Portfolio-nak elmondta:
az elmúlt 25 évben több mint 700 épület vagy fejlesztés indult el a hazai pályázaton, gyakorlatilag nincs olyan fontos ingatlanberuházás, amely ne vett volna részt rajta.
Az utóbbi 10 évben a különböző kategóriákban a magyarországi ingatlanfejlesztők 34 első és 37 második díjat nyertek a nemzetközi pályázaton. Gönczi László szerint sikerült elérni az alapcélt, “a szakma megbecsüli a magyarországi ingatlanfejlesztéseket”.
Az ingatlanokat négyféle szempontból vizsgálják: az ingatlanfejlesztés koncepciója és eredménye, az építészeti és városépítészeti színvonala, a kivitelezés minősége és a megvalósítás időtartama. Emellett értékelik az értékesítés és bérbeadás eredményességét is, hiszen hiába szép egy épület építészetileg és kiváló a kivitelezése, ha alacsony a kihasználtsága, de figyelembe veszik a környezetvédelmi szempontokat és a társadalmi hasznosságot is.
“Még mindig bőven találkozni olyan fejlesztésekkel, amelyek során nem látnak tovább a telekhatárnál és csak arra figyelnek, hogy felépüljön az adott ingatlan az adott területen. Szerencsére egyre több az olyan beruházás is, amelyek környezettudatosak, rendbe hozzák a környéket, infrastruktúrát és zöld területeket fejlesztenek.
Az ingatlanfejlesztés sosem csak pontszerű folyamat, hanem a városfejlesztés szerves része
– emelte ki a FIABCI Magyar Tagozatának elnöke.
Globálisan is a legjobb irodaház
A díjátadón a Mol Campus két első díjat kapott: elnyerte az irodaház és a környezettudatos építés kategória aranyérmét, így a 143 méteres épület globálisan is a legjobb irodaház lett. „Olyan vállalati központ felépítése volt a cél, amely reprezentálja a MOL jövőorientált szemléletét, a fenntarthatóság iránti elkötelezettségét és a régió gazdaságában betöltött stratégiai szerepét. Legalább ilyen fontos szempont volt az is, hogy az épület harmonikus munkakörnyezetet teremtsen a munkatársaink számára, szeressenek itt dolgozni” – hangsúlyozta Ratatics Péter, a Mol-csoport Fogyasztói Szolgáltatásokért felelős ügyvezető igazgatója.
A projekt során számos olyan okos megoldással dolgoztak, amely a kiemelkedő komfortérzet mellett alacsonyan tartja az irodaépület ökológiai lábnyomát és üzemeltetési költségeit.
A pódium épületrész tetőszerkezetére 900 négyzetméternyi napelemet telepítettek, az esővizet számos területen hasznosítják, a tapasztalatok szerint pedig az éves hűtési energiaigény ~40%-át, illetve az éves fűtési energiaigény 42%-át tudják biztosítani a hőszivattyús rendszerrel. “Büszkék vagyunk arra, hogy emberközpontú, klímabarát szemléletünket nemzetközi elismerésekkel díjazták, és kiemelték azt is, hogy a Mol Campus a legtöbbet hozza ki környezetéből, harmonikus kapcsolatban áll mind a közeli folyóparttal, mind pedig Budapest leggyorsabban fejlődő új városnegyedével” – tette hozzá Ratatics Péter.
“A székház a közösségi és a privát terek összhangjában alakult ki, nagyon szép belsőépítészeti megoldásokkal. Az épület építészetileg és műszakilag is nagyon érdekes” – emelte ki Gönczi László.
A tervezésben a világhírű Foster&Partners partnere a Finta és Társai Építész Stúdió volt. A Stúdió koncepciója azon alapult, hogy a székház az ott dolgozók közérzetéhez-, optimális munkakörülményeihez és demokratikus viszonyainak biztosításához járulhasson hozzá, ugyanakkor tartalmazzon egyéb, kiegészítő szolgáltatásokat is, amelyek nem csak az ott dolgozók számára elérhetőek. Ennek megfelelően
a fektetett pezsgősüveget formázó, vasbeton szerkezetű toronyház földszintjén számos közfunkciót ellátó szolgáltatás megtalálható, az első emelettől pedig 120 méterig lát el irodai funkciót.
A terek shell and core részeinek megalkotása szintén a Stúdió feladata volt, a belsőépítészet a berlini Kinzo tervei alapján a MinusPlus támogatásával valósult meg. A kivitelezés a Market Építő Zrt., a fenntarthatósági megoldások sora az Óbuda Group, a projektmenedzsment a CÉH Zrt. munkáját dicséri.
Kettős magyar siker a közcélú létesítmények kategóriában is
A zsűri a világ legjobb középületének idén a Néprajzi Múzeumot választotta, a második díjat pedig a Magyar Zene Háza kapta meg, mindkét fejlesztés a Liget Budapest Projekt része.
“Bármerre is mutatjuk be a Városliget megújításának eredményeit, mindenhol egyfajta benchmarként tekintenek rá. A megvalósult, illetve megújult kulturális intézmények egy helyszínen, nagy sűrűségben páratlan szinergiákat hoztak létre, amelyek nem reprodukálhatóak barnamezős területeken. Itt a 150 éves intézmények békésen megférnek egymás mellett az újakkal, és alkotnak egy élő rendszert, miközben a természet, a park élményfunkciókkal, rekreációs lehetőségekkel körülöleli őket” – mondta el Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója.
A Néprajzi Múzeum új épülete 2022 májusában nyitotta meg kapuit, látogatottsága azóta már átlépte az 500 ezer főt. A Magyar Zene Háza 2022 januári nyitása óta Magyarország egyik leglátogatottabb kulturális intézményévé vált, már közel 2 millióan jártak az épületben.
A FIABCI Magyar Tagozata már meghirdette a XXVI. Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázatot, a jelentkezéseket 2024. szeptember 12-ig várják.
(x)
Címlapkép forrása: P-Arch Creative Studio
