Az elmúlt években tapasztalt gazdasági környezet nem könnyítette meg a hosszú távú megtakarítások építését. Azonban bármilyen kutatást is nézünk, több tízezer dollármilliomos él az országban, akik példaként szolgálhatnak a pénzügyi szabadság eléréséhez. Szendrei Ádám pénzügyi bloggert kérdeztük, hogy mennyi pénz, milyen gondolkodásmód, és mi más kell ahhoz, hogy valaki itthon pénzügyileg szabaddá válhasson.
Több mint 10 éve foglalkozol pénzügyi oktatással. Szerinted mi a pénzügyi szabadság? Miben más, mint a korai nyugdíj?
A korai nyugdíj lényege, hogy hamar abba tudjam hagyni a munkát, és hátra dőlhessek. A pénzügyi szabadság ennél tágabb, és jobban figyelembe veszi az emberek sokszínűségét. Nem mindenki számára vonzó életcél a nyugdíj, és a kutatások szerint is jobban járunk, ha folytatunk valamilyen értékteremtő tevékenységet. A pénzügyi szabadság inkább az életérzésre fókuszál, és egyfajta kombinációja az önfejlesztésnek és a tudatos pénzügyi tervezésnek.
Ha valakinek sose elég a pénz, akkor ő a világ összes pénzével sem lesz pénzügyileg szabad. Míg egy szerényen élő, de elégedett nyugdíjast is tekinthetünk pénzügyileg szabadnak. A kulcs az elégedettség.
Akik pénzügyileg szabadok akarnak lenni, és hozzád fordulnak, mekkora vagyonban gondolkodnak? Hogyan lehet ezt kiszámolni?
Nagyon változó anyagi helyzetekkel találkozom. Szerintem kezdésnek megteszi egy kerek szám, amivel már elsőre jól éreznénk magunkat. A lényeg, hogy ne legyen túl nagy és elérhetetlen, de ne legyen túl kicsi sem.
Gyakran használt módszer a 4%-os szabály, azaz egy befektetési portfólióval nagyjából 4% infláció feletti hozamot lehet elérni. Így, ha minden évben a befektetésünk 4%-át használjuk fel, akkor nem fogunk valószínűleg kifogyni a pénzből.
Például valaki kitalálja az „álom életét”, amihez havi 500 ezer forintos nettó kiadásra van szüksége. Mondjuk van egy hobbija, amiből megkeres havi 150 ezret, és azt szívesen csinálja, akkor azt ebből levonhatjuk. A maradék 350 ezer forintot felszorozzuk 12-vel, így megkapjuk az éves szükséges bevételt, majd elosztjuk 4%-kal. Így megkapjuk a 105 millió forint szükséges befektetett vagyont. Érdemes ezt óvatosabb becsléssekkel is kiszámolni.
Te mikor és hogyan lettél pénzügyileg szabad? Milyen tanácsokat adnál azoknak, akik most kezdik?
Én 2017-ben éreztem úgy, hogy elértem a pénzügyi szabadságot. Ekkor a kisvállalkozásom viszonylag passzívan működött, miközben volt némi befektetésem is. Megtanultam boldog lenni kevés fogyasztással, így viszonylag könnyű dolgom volt.
A pénzügyi szabadság nekem azt jelentette, hogy az étel és a szállás meg van akkor is, ha nulla a bevételem. A szabadságot pedig arra használtam, hogy megkeressem magamban, mit is akarok pontosan. Rájöttem, hogy ez a pénzügyi szabadság téma az én küldetésem, és erről akarok oktatni.
Megírtam a Gazdagodj Boldogan című könyvemet, amiben közérthető módon, hétköznapi példákkal mutatom be, hogy miként függ össze a pénz és a boldogság, és miként lehet a két dolgot együtt megszerezni.
A legfontosabb tanács szerintem, hogy az ember tűzzön ki pénzügyi célokat. Én nagyon nem akartam nyugdíjas koromig kényszerből dolgozni.
Min múlik, hogy valaki eléri-e a pénzügyi célját? Van olyan módszer, amivel garantált a siker?
A „garantált siker” értelmezés kérdése, ezért inkább kerülném. Nincs kockázatmentes befektetés vagy kockázatmentes élet. A lényeg inkább a kockázatok megértése, elfogadása, és azok menedzselése.
Én három fő területre bontom a személyes pénzügyeket, és ezáltal a pénzügyi szabadság elérésének is. Magas bevételek, Tudatos kiadások, és Bölcs befektetések.
Az, hogy miként tudunk spórolni egy fontos kérdés, de én úgy látom, hogy a célközönségem belefáradt már ebbe. Én inkább a bevételek irányából kezdtem, és a tudatosságot helyezem előtérbe.
Ha már megszoktunk egy életszínvonalat abból nagyon nehéz lejjebb adni. Míg spórolással talán néhány tízezer forintot takarítunk meg, addig a bevételeink akár meg is többszörözhetők. Ehhez a kulcs a tanulás, ami lehet akár kifejezetten erre a célra létrejött Tudástár Klubon keresztül történő önképzés.
A bevételnövelés azonban mit sem ér a szabadságunk tekintetében, ha abból nem kezdünk el komolyan félretenni.
Miért számít ennyire a bevétel / kiadás arány?
Tegyük fel, hogy van valaki, havi 750 ezer nettót keres, és abból 250 ezret tesz félre. Ezzel 20 év alatt elérheti a 100 milliós vagyont. De akár négyszer gyorsabban is szabad lehetne pénzügyileg. Ha csökkenti a kiadásait, és megtanul megélni 250 ezer forintból, akkor két dolog történik:
Egyrészt, fele annyi kiadása lesz, tehát fele akkora vagyon kell neki a szabadsághoz. Másrészt kétszer annyit tud félretenni havonta. Azaz, fele annyi pénzt kell összegyűjtenie, kétszer annyi megtakarításból, így NÉGYSZER gyorsabban tud pénzügyileg szabad lenni.
Magyarországon szerintem nagyon jó helyzetben vagyunk jelenleg. Minden lehetőségünk adott, hogy tanuljunk és dolgozzunk, akár külföldre is. A jól képzett munkaerő nálunk is képes elérni a nyugati fizetéseket. Emellett olcsóbb Magyarországon élni, mint például Luxemburgban.
Említetted a 4%-os szabályt, és egy 105 millió forintos vagyont. Kiknek és hogyan lehetséges ezeket összegyűjteni?
Én azt gondolom, hogy ez sokak számára lehetséges, a kérdés inkább az, hogy mit hajlandóak ezért vállalni, feláldozni. Nincs jó vagy rossz út.
A pénzügyi szabadsághoz jellemzően nem elég a havi pár tízezer forintos megtakarítás. Egy százmilliós befektetési portfólióhoz körülbelül havi 250 ezer forintot kell félretenni 20 éven keresztül. Ez nyilván sokaknak nem megoldható az átlagfizetésből.
De vannak olyanok is, akik a számok láttán azt mondják, hogy inkább dolgoznak nyugdíjas korukig (vagy tovább), de nem akarnak lejjebb adni a megszokott életszínvonalból.
Az tény, hogy ha valaki vagyont akar építeni, és azt viszonylag gyorsan akarja, akkor nem árt, ha magasak a bevételek. Jó stratégia lehet, ha pár évig a bevételeink feltornászására fókuszálunk, miközben az életszínvonalunkat nem emeljük.
(x)
