Béren kívül (x)

A cafeteriarendszerekben, azaz béren kívüli juttatásként elérhető elemek közül sok munkavállaló azokat választja, amelyek a mindennapi életet segítik, például élelmiszervásárlásra alkalmasak. Miközben a megtakarítási célú elemek, mint például a pénztári megoldások talán kevesebb figyelem irányul, mi ennek az oka?

A béren kívüli juttatások már régóta elérhetőek számos munkáltatónál és az érintett munkavállalók körében megszokottá is váltak, és igaz az is, hogy nagyon sokan fizetés kiegészítésként, vagy készpénz-helyettesítőnek tekintenek ezekre, de akár napi kiadásainkat (lakáshitel, gyógyszer, gyermek nevelésével kapcsolatos költségeink stb.) is fedezhetjük általuk. Megkérdeztük a lakosságot és azt tapasztaltuk, hogy az emberek öt legfőbb megtakarítási célját az önkéntes pénztárak lefedik. Sokan nem tudják ezt, mint ahogy azt is kevesen, hogy a készpénz-cafeteria nem képez például nyugdíjalapot, így akár ha annak csak egy részét is valaki befizeti egy általa választott önkéntes nyugdíjpénztárba sokat tesz önmagáért amellett hogy így jogosult lesz a 20%, akár 150 ezer forintos adókedvezményre is, amit pénztári befizetések után ad az állam. Ha kicsit utánaszámolunk, jól látszik, hogy ez nagyon is megéri, a pénzünk így még többet ér. Az meg - különösen a mai kamatkörnyezetben - további egyedülálló előnyt jelenthet, hogy ha egészségpénztári megtakarításunkat 2 évre lekötjük, úgy további 10 százalékos adókedvezményben részesülhetünk. Egyre többen ismerik fel ezeket a kihagyhatatlan előnyöket, miért is mondanánk minderről le, ha jár nekünk.
Láthatjuk, hogy a cafeteria elemeket érdemes át-, ill. újragondolni, számolni és élni az önkéntes pénztárak nyújtotta előnyökkel.

Mi a szerepe a munkáltatóknak mindebben?

A munkáltatói hozzájárulás egy egyedülálló lehetőség a nyugdíjcélú megtakarításoknál és fontos segítség az egészségpénztári forma esetében is. A munkáltató szerepvállalása azért is fontos, mert egyrészt vannak munkavállalók, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy hatékonyan takarékoskodjanak, másrészt vannak, akik esetleg nem is tudnak arról, hogy a pénztári tagság milyen előnyökkel jár. Aki viszont kaphat a munkáltatójától hozzájárulást az gyorsan megismeri az elérhető kedvezményeket is. És ebben nyilvánul meg a munkáltatói társadalmi felelősség, a mutatott példán keresztül megismertetni a beosztottakkal az öngondoskodást, pénzügyi tudatosságot, egy előre gondoló magatartásformát. Mindennek köszönhetően egyre elterjedtebb hogy a munkáltató és a munkavállaló közösen vesznek részt az öngondoskodásban, a vállalati kiegészítésnek feltétele, hogy a dolgozó is takarékoskodjon. Az állam ugyanis mindkét fél számára igyekszik ösztönözni az előtakarékosságot. Ahogy említettem a pénztártagok az egyéni befizetéseikre évi 20 százalék, maximum 150 ezer forintos adó-visszatérítést kaphatnak, a pénztári tagsághoz adható munkáltatói hozzájárulásnál pedig idén nagyon fontos lépés történt, csökkent az adóterhelés.

Ez mit jelent a gyakorlatban?

Idén januártól a béren kívüli juttatásként az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári tagoknak adható munkáltatói hozzájárulás adóterhelése közel 3 százalékponttal 41 százalék alá csökkent. Márpedig az adóterhelés rengeteg munkáltató számára lényeges tényező. De korántsem ez az egyedüli érv az önkéntes pénztárak mellett. Figyelemre méltó eredményt hozott - a tavaly decemberben készült - felmérésünk abból a szempontból is, hogy a munkáltatók mennyire tartják fontosnak a béren kívüli juttatásokat. A munkáltatók 61 százaléka azt mondta, hogy a béren kívüli juttatásoknak munkaerő-megtartó szerepük mellett a munkaerő-toborzásnál is számítanak. A megkérdezett multinacionális és nagy cégek és szervezetek pedig 74 százalékos arányban vélték úgy, a juttatásoknak munkaerő-megtartó szerepük van. Ezért joggal bízunk abban, hogy az eddiginél több cég választja majd ezt a megoldást, hiszen ez számukra is előnyös.

Arról már volt szó, hogy a pénztártagok az egyéni befizetéseikre kaphatnak adó-visszatérítést, valamint a munkáltatói hozzájárulások adóterhelése csökkent. Van-e további lehetőség arra, hogy a pénztári megoldások még vonzóbbak legyenek mind a munkavállalók, mind pedig a munkáltatók között?

Nagyon lényegesnek tartjuk, hogy az öngondoskodás vagy másként nevezve előtakarékoskodás és annak ösztönzése három szereplő közös feladata. Egyrészt a munkavállalóé, aki egy adott önkéntes nyugdíjpénztárban és egészségpénztárban egyéni befizetésekkel takarékoskodik. A másik fontos szereplő a munkáltató, aki pénztári hozzájárulással segíti a munkavállaló takarékoskodását. A harmadik fontos szereplő pedig az állam, ami ezt a folyamatot kedvezményekkel támogatja. Globális tendencia, hogy részben az elöregedő társadalmak miatt az országok próbálják csökkenteni az állami nyugdíjkasszára nehezedő terheket, például a nyugdíjcélú megtakarításokhoz nyújtott kedvezményekkel. Az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepet vállalnak az államadósság finanszírozásában, emellett a pénzügyi kultúra és pénzügyi tudatosság elmélyítésében, és segíthetik a hosszú távú megtakarítások fontosságának megismerését. Az ÖPOSZ a Századvég Gazdaságkutatóval kidolgozott egy olyan elképzelést, amely az említett három szereplő felelősségvállalására épül és az eddigi kedvezményrendszer finomhangolásával, átalakításával egy komplexebb megoldást nyújt. A javaslatunk lényege az, hogy azok a munkavállalók, akik egyénileg is takarékoskodnak egy-egy pénztárban, azok a munkáltatójuktól kapott hozzájárulás után is igénybe vehessenek adókedvezményt. Bízunk abban, hogy ez a konstrukció a megvalósulhat a jövőben, ez ugyanis nem csak munkavállalók millióinak jelentene anyagi könnyebbséget hosszú távon, de az egészségtudatosság és nyugdíjtudatosság erősödésével számos a társadalmat érintő későbbi feszültséget enyhíthetne hatékonyan.

(x)

• Címkék:
• prémium