Dr. £uszcz Viktort, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Magyar Formatervezési Tanács elnökét kérdeztük a programokról.
Miként illeszkednek ezek a szakmai konferenciák a Design Hét Budapest programjai közé?
Eltökélt célunk volt a Design Hét Budapest idei programjának tervezésekor, hogy bemutassuk: Magyarországon a design legalább annyira figyelemreméltó gazdasági értelemben is, mint amennyire az kulturális, művészeti vonatkozásban. Örvendetes folyamatot látunk: ma már nem arra van kárhoztatva egy feltörekvő dizájner, hogy egy lakásirodában éjt nappallá téve dolgozzon kritikusok szűk körének elismerő szavaiért. Az utóbbi időben a Design Hétnek is köszönhetően a munkásságuk elismeréseként szélesebb közönség is megismerheti őket. Érkezik azonban egy új kihívás: maga a gazdasági környezet változik meg. Most kell lépjünk, hogy erről ne ütemkéséssel szerezzen tudomást a kreatívipar, hanem élére állhasson a változásoknak, kihasználhassa az új technológiákat, új üzleti felfogásokat, létrejöjjenek a megfelelő szinergiák. Az ipar 4.0 trendforduló fogalmát körüljáró csütörtöki konferenciánk ezt a kapcsolatot erősítette a gazdasági, befektetői oldal és a kreatív szereplők között.
Nyilván elérhető önöknél védjegy- és dizájn oltalmi folyamatokban tanácsadás, jogi védelem, fórumok szervezése... de mi másban merülhet még ki ez a szerep?
A védjegy és a dizájn - más néven formatervezési mintaoltalom - is a szellemi tulajdon kategóriájába esik, a szabadalomhoz és a szerzői joghoz hasonlóan. Ezek vagyoni jogok, monopoljogok, spirituális tartalmuk hangzásukkal ellentétben nincs. Ezért aztán védelmüket sem bízhatjuk a gondviselésre, sokkal inkább a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalára, korábbi nevén Szabadalmi Hivatalra. A mi feladatunk e jogok bejegyzése, nyilvántartása, annak érdekében, hogy a kreatív ötletek gazdái a másolókkal szemben felléphessenek. A Magyar Formatervezési Tanáccsal együtt abban is igyekszünk azonban lehetőségeinkhez mérten közrehatni, hogy erősödjenek a kreatívipari szereplők, vagyis a tervezők, a kivitelezők és vállalkozásaik pozíciói a magyar gazdaságban, és jogilag védett háttérrel fordulhassanak a külföld felé.
Tud mondani példát?
Egyre többet beszélünk a fenntarthatóságról, aminek keretében elsősorban környezetvédelmi, társadalmi szempontokra szokás gondolni. Konferenciákon, workshopokon, ösztöndíjprogramokon keresztül több alkalmat is teremtünk arra, hogy bemutathassuk, a dizájn miként tud ebben segíteni a vállalatoknak. Arra is törekszünk, hogy dizájnerek befektetőkkel kerüljenek kapcsolatba. A Smart Design workshopon pedig egy friss témát járunk körbe: hogyan kezd el egyre nagyobb mértékben kihatni az információs technológia a dizájn és a divat világára. Mindezt azzal a céllal, hogy a magyar kreatívipari vállalkozások figyelmébe ajánlhassuk a legfrissebb trendeket, valamint hogy az ebben már sikeres cégek mindannyiunkkal megoszthassák tapasztalataikat.
(x)