Ahhoz, hogy az öngondoskodás betöltse a neki szánt szerepet, azaz anyagi biztonság mellett az egészség megőrzését is garantáltja, szükség van mindenkire. A munkáltatókra, munkavállalókra, az államra, és kedvezményekre. Erről beszélt a Portfolio.hu-nak dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos szövetségének elnöke.
Mi lett a pár napja rendezett Pénztár-konferencia legfontosabb eredménye?
Egy-egy dolgot nem lehet kiemelni, hiszen komplex ügyről, az öngondoskodásról van szó. Az ismét egyértelműen kiderült ugyanakkor, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak az egyik legjobb alternatívát nyújtják a munkavállalók számára, a cél pedig, hogy a szép eredményeket elérő pénztárak a tagok létszámának, megtakarítási hajlandóságuknak növelésével vegyék ki részüket a kiemelten fontos társadalmi célkitűzés megvalósításában.
A cafeteriarendszer tervezett módosítása azonban várhatóan nem tesz jót...
A cafetériarendszer átalakítása önmagában nem probléma. A hosszú távú megtakarítások logikailag is kilógtak az azonnali költést lehetővé tevő juttatási elemek közül. Ettől függetlenül a pénztári megoldások önálló támogatására szükség van. Az ÖPOSZ szerint járulékoldalról vagy kedvezőbb adókörnyezet biztosításával lenne erre mód. Kedvező hír, hogy felmérésünk szerint a munkáltatók több mint kétharmada, a pénztári tagsághoz adható támogatás adóterhének várható növekedése ellenére megtartja vagy emeli az öngondoskodást elősegítő béren kívüli juttatásokat. Emellett az ÖPOSZ szerint a jelenlegi és leendő tagoknak megfontolandó, hogy a készpénzes cafeteria egésze, vagy annak egy része fedezetet nyújthat a pénztári befizetésekhez.
Hogyan látja az állam szerepvállalását és a kedvezmények sorsát?
A konferencián Hornung Ágnes, az NGM államtitkára egyértelművé tette, hogy az önkéntes pénztárak kiemelkedő és jelentős, állami nyugdíjat kiegészítő szerepet játszanak az öngondoskodás révén.
Jövőkép?
A tényadatok alapján bőven van tér a növekedésre. A lakosságon belül ma csak 48 százalék a nyugdíjcélú tartalékkal rendelkezők aránya. A dolgozók 24 százalékának ezen belül kimondottan nyugdíjpénztári megtakarítása van. Kedvező a pénztárak szempontjából, hogy a nyugdíjpénztári megtakarítások aránya nőtt az elmúlt egy évben, ebben pedig kulcsszerepe van annak, hogy a nyugdíjkasszák inflációt 4-5 százalékponttal meghaladó hozamot értek el, a pénztári befizetések után pedig adójóváírást lehet igénybe venni. Az egészségpénztárakon 60 milliárd forint áramlik át, ez az összeg a munkáltatók egészség-megőrzését szolgálja. A pénztárak szempontjából kiemelkedő üzenet, hogy a kutatásaink szerint a pénztártagok számára a nyugdíjra való felkészülés és az egészségmegőrzés a legfontosabb megtakarítási célok.
