Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi 45. törvény ("Kjnpt.") alapján 2009. január 1-től a bíróság mellett a közjegyzőtől is kérhető igazságügyi szakértő kirendelése, ha olyan kérdést kell megválaszolni, amelyhez különleges szakértelem szükséges. Lényeges, hogy erre csak akkor kerülhet sor, amikor még nincs folyamatban rendes bírósági eljárás. A szakértő számszerűsíteni tudja az elszenvedett veszteségeket, meg tudja határozni, ki a felelős ezekért. Az így beszerzett szakértői vélemény pontosan ugyanolyan bizonyító erővel rendelkezik, mintha a szakértőt a bíróság perben rendelte volna ki. A szakértői véleményt a bíróság tehát nem a fél magánvéleményének tekinti, hanem azt köteles elfogadni a perben irányadó szabályok szerint. A szakértő kirendelése teljesen objektív, mindenkitől független eljárásban zajlik, a kérelmező nem is határozhatja meg, pontosan melyik szakértőt rendelje ki a közjegyző. Az elkészült szakértői vélemény is objektív (tehát nem garantált, hogy az a kérelmező érdekeinek kedvez). A szakértői vélemény birtokában a kérelmező megkísérelhet megegyezni az ellenérdekű féllel, és az esetek nagy részében ez is történik, hiszen a másik fél hamar felméri, hogy a pereskedés felesleges lenne.
Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti eljárást nem bármely közjegyzőnél lehet kérelmezni, hanem alapvetően a kérelmező lakóhelye, vagy a vizsgálat tárgyának helye szerint illetékes közjegyzőnél. A Kjnpt. pontosan meghatározza a kérelem tartalmi elemeit. Lényeges, hogy mivel ekkor még nem lehet folyamatban peres eljárás, a közjegyző nem tud és nem is képes felvilágosítást adni a bizonyítandó tényekről, így arról sem, hogy pontosan mely szakkérdésekre válaszoljon a szakértő. Ezek ténykérdések és nem jogkérdések lehetnek. A kérelmezőnek kell azt is meghatároznia, hogy a közjegyző milyen szakterületen szakértelemmel rendelkező szakértőt rendeljen ki az igazságügyi szakértők névjegyzékéből. Az eljárás megindításakor a közjegyzőnél díjelőleget kell fizetni, ez az eljárás díja. A szakértő várható díját a közjegyzőnél bizalmi őrzésbe kell helyezni, amelyet a közjegyző elkülönítve kezel és ő utalja át a szakértőnek az eljárás befejezésekor. Igaz, hogy a közjegyzői eljárásban egyáltalán nincs helye költségkedvezménynek, de egy későbbi perben ezek perköltségként érvényesíthetők. Amennyiben a felek peren kívül egyeznek meg, a fenti költségek is megoszthatók.
Fontos információ, hogy közjegyzői eljárásban nemcsak szakértői vélemény, hanem más bizonyíték, például tanúvallomás, okirat beszerzése, szemle tartása is lehetséges, "előzetes bizonyítás" elnevezésű eljárás keretében. A közjegyző az ellenérdekű féllel szemben azonban csak korlátozottan alkalmazhat kényszerítő intézkedéseket, például orvosi vizsgálathoz az érintett beleegyezése szükséges.
A fenti eljárások alkalmas lehetnek arra is, hogy olyan időpontban rögzítsenek bíróság által elfogadható bizonyítékokat, amikor azok még megvizsgálhatók és megfigyelhetők, ha később erre már nem kerülhetne sor. A beázott lakásról szakértői véleményt készíttetünk és aztán felújítjuk, hogy a per befejezéséig élhető legyen, a tenyészkancát állatorvosi kezelésnek vetjük alá, az autónkat másik szerelőhöz visszük, hogy tudjuk használni és így tovább. Annak sincs akadálya, hogy bármely szerződéses jogviszonyunkban még a szerződés aláírásakor megállapodjuk a másik féllel abban, hogy vitás ténykérdések esetén (például helyesen számol-e el velem a bank a kölcsöntartozásom kapcsán) akár közösen kérjük szakértő kirendelését.
A cikk szerzője: dr. Reviczky Renáta