Mindenkivel előfordult már, hogy egy termék, szolgáltatás megvásárlásakor, vagy más szerződéses jogviszony alapján utólag észlelte, hogy amit szolgáltattak, az nem felelt meg az elvárásoknak. Jelentősebb értékű dolgok esetében ez komoly károsodást jelenthet és gyakran még csak nem is tudjuk, ki ellen és milyen igénnyel forduljunk.
Átvert az autószerelő, vizesednek a frissen vásárolt lakás falai, helytelen kimutatást küldött a bank a fennálló tartozásunkról, terméketlen a tenyésztési céllal vásárolt ló, tervezett útépítés miatt vidéki telkünk értékcsökkenést szenved, kispórolta az építési anyagot az alvállalkozónk, frissen vásárolt hókotróink nem tolják a havat, téves adóügyi vizsgálat alanyaivá váltunk és még sorolhatnánk. Kit pereljünk egyáltalán és mekkora összegre? Mekkora esélyünk van a pernyertességre? Lehetséges-e az ellenérdekű féllel megegyezni és így elkerülni a pert? Milyen eljárást indítsunk?
Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi 45. törvény ("Kjnpt.") alapján 2009. január 1-től a bíróság mellett a közjegyzőtől is kérhető igazságügyi szakértő kirendelése, ha olyan kérdést kell megválaszolni, amelyhez különleges szakértelem szükséges. Lényeges, hogy erre csak akkor kerülhet sor, amikor még nincs folyamatban rendes bírósági eljárás. A szakértő számszerűsíteni tudja az elszenvedett veszteségeket, meg tudja határozni, ki a felelős ezekért. Az így beszerzett szakértői vélemény pontosan ugyanolyan bizonyító erővel rendelkezik, mintha a szakértőt a bíróság perben rendelte volna ki. A szakértői véleményt a bíróság tehát nem a fél magánvéleményének tekinti, hanem azt köteles elfogadni a perben irányadó szabályok szerint. A szakértő kirendelése teljesen objektív, mindenkitől független eljárásban zajlik, a kérelmező nem is határozhatja meg, pontosan melyik szakértőt rendelje ki a közjegyző. Az elkészült szakértői vélemény is objektív (tehát nem garantált, hogy az a kérelmező érdekeinek kedvez). A szakértői vélemény birtokában a kérelmező megkísérelhet megegyezni az ellenérdekű féllel, és az esetek nagy részében ez is történik, hiszen a másik fél hamar felméri, hogy a pereskedés felesleges lenne.
Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti eljárást nem bármely közjegyzőnél lehet kérelmezni, hanem alapvetően a kérelmező lakóhelye, vagy a vizsgálat tárgyának helye szerint illetékes közjegyzőnél. A Kjnpt. pontosan meghatározza a kérelem tartalmi elemeit. Lényeges, hogy mivel ekkor még nem lehet folyamatban peres eljárás, a közjegyző nem tud és nem is képes felvilágosítást adni a bizonyítandó tényekről, így arról sem, hogy pontosan mely szakkérdésekre válaszoljon a szakértő. Ezek ténykérdések és nem jogkérdések lehetnek. A kérelmezőnek kell azt is meghatároznia, hogy a közjegyző milyen szakterületen szakértelemmel rendelkező szakértőt rendeljen ki az igazságügyi szakértők névjegyzékéből. Az eljárás megindításakor a közjegyzőnél díjelőleget kell fizetni, ez az eljárás díja. A szakértő várható díját a közjegyzőnél bizalmi őrzésbe kell helyezni, amelyet a közjegyző elkülönítve kezel és ő utalja át a szakértőnek az eljárás befejezésekor. Igaz, hogy a közjegyzői eljárásban egyáltalán nincs helye költségkedvezménynek, de egy későbbi perben ezek perköltségként érvényesíthetők. Amennyiben a felek peren kívül egyeznek meg, a fenti költségek is megoszthatók.
Fontos információ, hogy közjegyzői eljárásban nemcsak szakértői vélemény, hanem más bizonyíték, például tanúvallomás, okirat beszerzése, szemle tartása is lehetséges, "előzetes bizonyítás" elnevezésű eljárás keretében. A közjegyző az ellenérdekű féllel szemben azonban csak korlátozottan alkalmazhat kényszerítő intézkedéseket, például orvosi vizsgálathoz az érintett beleegyezése szükséges.
A fenti eljárások alkalmas lehetnek arra is, hogy olyan időpontban rögzítsenek bíróság által elfogadható bizonyítékokat, amikor azok még megvizsgálhatók és megfigyelhetők, ha később erre már nem kerülhetne sor. A beázott lakásról szakértői véleményt készíttetünk és aztán felújítjuk, hogy a per befejezéséig élhető legyen, a tenyészkancát állatorvosi kezelésnek vetjük alá, az autónkat másik szerelőhöz visszük, hogy tudjuk használni és így tovább. Annak sincs akadálya, hogy bármely szerződéses jogviszonyunkban még a szerződés aláírásakor megállapodjuk a másik féllel abban, hogy vitás ténykérdések esetén (például helyesen számol-e el velem a bank a kölcsöntartozásom kapcsán) akár közösen kérjük szakértő kirendelését.
