A Fino-Food tejfeldolgozót a kaposvári tejipar megmentőjeként tartják számon, és több élelmiszeripari díjat besöpört az elmúlt években. Folyamatosan bővül, annak ellenére, hogy a tejágazat gondokkal küzd, és a vásárlók tejtermékekkel szemben támasztott elvárásai is átalakulóban vannak. Szommerné Egyed Linda ügyvezető igazgató arról beszélt, hogy minek köszönhető a cég több mint tíz éve tartó töretlen fejlődése. Szerinte a hosszú távú siker titka a megbízható, stabil partnerek kiválasztása, a több lábon állás és a piacszerzésben pedig a folyamatos fejlesztés a kulcs.
A Fino-Food Kft. egy több mint 125 éves cég jogutódja, így hosszú múltra tekint vissza. A cég ügyvezetőjeként mire a legbüszkébb?
Büszke vagyok az elmúlt tíz éves fejlődésre, és arra, hogy nem lettünk azon tejüzemek egyike, amelyeket be kellett zárni, vagy folyamatos veszteség mellett üzemeltetni. Átlagosan 150-180 ezer liter tejet dolgozunk fel naponta, ami 2006 februárjában, pontosan tíz éve még csak 45 ezer liter volt. Azóta az éves árbevételünk is megtöbbszöröződött, az akkori 1,5 milliárd forintot a tavalyi évre 13 milliárdra növeltük. Közben létrejött egy jó termékkínálat a Fino márkanév alatt, mellyel szeretnénk stabil szereplők maradni a piacon.
Galéria10 képFino-Food tejüzem
Tehát tíz év alatt többszörösére nőtt a napi tejfeldolgozás és az éves árbevétel is, ami mind jelentős növekedés. A magyar vállalatok többségét főleg finanszírozási problémák akadályozzák a fejlődésben, továbblépésben. A Fino-Foodnak milyen pénzügyi háttérre volt szüksége ahhoz, hogy ilyen eredményeket érjen el?
Az összes beruházásunk és fejlesztésünk részben EU-s pályázatból, részben hitelekből valósult meg. Mivel közepes méretű vállalkozás vagyunk, sokat tudtunk pályázni az elmúlt időszakban, és emellett a pénzügyi partnereinkkel való együttműködés nélkülözhetetlen volt az előrelépéshez. A megtermelt hasznot folyamatosan visszaforgatjuk, illetve minden lehetőséget megragadunk a technológiánk fejlesztésére.
A banki hitelben gondolkozó vállalkozásoknak milyen tanácsot adna?
Az ilyesmiben egyrészt a számok döntenek, de fontos, hogy csak részben. Az elérhető hitelkonstrukciók közül ki kell választani a legelőnyösebb ajánlatot. Ez színtiszta matek, de az is lényeges, hogy meglegyen a bizalom a hitelező bank és a vállalkozás között, és tudjanak egymás fejével gondolkodni. Ezért vagyunk rendszeres kapcsolatban a CIB-bel is és nagy hangsúlyt fektetünk az együttgondolkodásra. A vállalkozásnak is maximálisan ki kell érdemelnie a bank bizalmát, például azzal, hogy stabil működést tud felmutatni. A Fino csoport például több lábon áll, nemcsak feldolgozóként működik, hanem saját, folyamatosan növekvő tehénállományunk is van, ami jelenleg a feldolgozott tejünk több, mint felét biztosítja.
Édesapám egy vertikumban kezdett el gondolkodni, amihez mindig hozzátettünk valamit, így ha az egyik pillér rosszabbul megy, a többire lehet támaszkodni.
Ezenkívül nálunk megoldott az utódlás kérdése, amely rengeteg szereplőt érint most a kkv-szektorban. Mivel többgenerációs családi vállalkozásról van szó, a hitelező bank is látja, hogy ha ad egy 20 éves hitelt, lesz, aki visszafizesse. Ez a finanszírozónak is ad egyfajta biztonságérzetet, éppúgy, ahogy a cég dolgozóinak is.
A tejüzembe érkező nyerstej először ezekbe a sterilizált, rozsdamentes acéltartályokba kerül.
Utalt rá, hogy az innováció az egyik mozgatórugója volt a növekedésnek. Milyen további fejlesztéseket terveznek a közeljövőben?
Az utóbbi években voltak nagyvolumenű beruházásaink: 2014 végén egy új üzemrészt alakítottunk ki, új technológiákat és új termékeket vezettünk be. A közeljövőben kisebb kutatás-fejlesztési projekteket tervezünk, amelyekben az egészségtudatos fogyasztói vonal kerül fókuszba. Az elmúlt 5-10 évben úgy látjuk, hogy a fogyasztók egyre inkább keresik az egészséges és a megbízható termékeket, amiről elhiszik, hogy valódi tej van benne.
Főleg a lassan középkorba lépő, világlátottabb generációra jellemző, hogy elkezdtek egy kicsit másként tekinteni az élelmiszerre, és nekik már nem az ár a legfontosabb szempont.
Persze nem minden tejtermék-kategóriára: a tej továbbra is nagyon árérzékeny, míg mondjuk a sajt vagy a tejföl kevésbé.
A sajtüzemben a sajtok formázását és sózását a csomagolás, majd az érlelés követi.
Ezek szerint felnőtt egy olyan fogyasztói generáció, amely másképp értékeli az élelmiszereket. Ez a megváltozott hozzáállás mennyiben alakítja át az értékesítési láncot?
Az értékesítési lánc is kénytelen alkalmazkodni, és leginkább a diszkontok fejlődésében érhető tetten a változás. Ők is rájöttek, hogy nem attól lesznek sikeresek, ha minél olcsóbb termékeket árulnak, és azóta már a nagy hipermarketek is követik a trendet, igyekeznek egyedi termékeket is bevenni a kínálatba. Így vagyunk jelen mi is a nagy hipermarketekben a 35 napos trappistával. Ezenkívül gyártunk vörösboros-diós sajtot és tokaji borral készült sajtot, amelyek stabilan jelen vannak a piacon, és bár egyelőre kicsi a szegmens, remélem, hogy hosszú távon erősödik.
Mostanában súlyos tejipari válságról beszélünk: túltermelés van az európai piacon, ami miatt csökkentek az árak, a gazdák pedig megritkítják a tejelőállományt. Mennyire érzi ezt veszélyesnek a Fino-Foodra nézve, hogy látja a céget és a piacot 2-3 év múlva?
Ez a helyzet nekünk sem kedvez, sőt, kemény év jön, amit túl kell élnünk. A tej piaci árának csökkenése mellett óriási probléma, hogy bár itthon a tejen kedvezményes az áfa, így is 18 százalék, amivel nehéz érvényesülni a piacon. Alacsonyabb áfával jelentősen tudna növekedni az összpiaci mennyiség.
A válság alakulásáról azt gondolom, hogy a telített időszak után hiány alakul ki a piacon, amihez néhányan nem tudnak majd alkalmazkodni, így várható egy átrendeződés. Mi most arra fogunk koncentrálni, hogy növeljük az értékesítést a nem árérzékeny termékkategóriákban.
Úgy gondolom, hogy a több lábon állás fog minket átlendíteni ezen, utána pedig stabil piacot teremthetünk a magasan feldolgozott tejtermékeinknek, ami hosszú távú stabilitást ad majd a cégvezetés harmadik generációjának.
