Mindenesetre a házasságok túl nagy százaléka (hazánkban valamivel több mint a fele ) végződik válással ahhoz, hogy a válás lehetőségét a felek a saját kapcsolatukban csak úgy elvessék, és ha már válásra kerül a sor, az ekkor kialakuló legbonyolultabb, legindulatosabb és leghosszadalmasabb viták éppen a közös vagyon megosztásával kapcsolatban alakulnak ki, fej-fej mellett haladva a közös gyermek sorsával kapcsolatos vitákkal.
Azoknak tehát, akik a házasságuk valamelyik fél haláláig tartó fennállására számítanak legalább 50 %-a téved. Ha pedig a bizalom oldaláról közelítjük meg a dolgot, vajon nincs-e bizalom erősítő hatása annak, ha a felek szerződésben, tehát bármikor számon kérhető módon, kifejezik egymás irányában azt a szándékukat, hogy például semmire sem tartanak igényt abból amit a másik a saját munkájával, tehetségével szerez, kivéve azt amit a másik önként ad nekik.
Röviden, ha a házas felek között nincs házassági vagyonjogi szerződés, minden amit a házassági életközösségük során szereznek, közös vagyonná válik, a munkabértől kezdve az osztalékig. Ez alól csak néhány törvény által említett vagyonelem kivétel, mint például az ajándék, vagy az örökölt vagyon és néhány további vagyonelem. Természetesen a házasságkötés előtt megvolt vagyonelemek külön vagyonban maradnak, és ezt a tulajdonságukat néhány kivétellel a házasság fennállta során is megőrzik. Arra azonban ügyelni kell, hogy ha a házasságkötést élettársi viszony előzte meg, a közös vagyon keletkezésének kezdő időpontja szempontjából már nem a házasságkötés, hanem az élettársi életközösség megkezdésének időpontja lesz az irányadó.
A házassági vagyonjogi szerződésben a házas vagy házasulandó felek a jövőre, tehát a szerződés megkötését követő időszakra nézve gyakorlatilag teljesen szabadon dönthetnek szerzeményi vagyonuk sorsáról (a Polgári Törvénykönyv e szerződések három alaptípusát is meghatározza), de rendelkezhetnek benne még a közös lakás használatáról, vagy a gyermekeik lakáshasználatáról, költségeik fedezéséről is, minden elképzelhető esetre. Az ilyen szerződés egyértelműbb helyzetet teremt a felek halálát követő öröklés során is, az öröklődő vagyon pontosabb meghatározhatósága miatt. Fontos tudni azt is, hogy a házassági vagyonjogi szerződést sokszor összetévesztik a házas felek vagyonjogi megállapodásával. Ez utóbbi esetben a felek a már meglévő közös vagyont osztják el egymás között, illetve megállapítják és kölcsönösen elismerik, hogy ki milyen külön vagyonnal rendelkezik, azaz ez utóbbi esetben nem a jövőben keletkező vagyonról rendelkeznek.
Ha valakit olyan felelősség terhel, amiért a vagyonával is helyt kell állnia, mert mondjuk szerződésszegéssel vagy egyéb módon kárt okoz, és ez a kárt okozó fél a házassági vagyonközösség alanya, házasságban él, akkor bizony a vagyoni felelőssége valamilyen formában a közös vagyon tárgyait is érintheti, még akkor is, ha adott esetben a házastársa nem vett részt mondjuk a követelés alapjául szolgáló szerződés megkötésében vagy a károkozó cselekményben. A házassági vagyonjogi szerződés ezekben az esetekben is kiszámíthatóbb helyzetet teremt.
A házassági vagyonjogi szerződés tehát több szempontból is hasznos intézmény. Ahhoz, hogy az ilyen szerződésre a felek ne csupán az egymás közötti viszonyban, hanem mindenki mással szemben is hivatkozhassanak, arra van szükség, hogy minden velük szerződő felet külön - külön tájékoztassák a vagyonjogi szerződés fennállásáról, vagy a szerződést a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába bejegyeztessék. Ez utóbbi megoldás sok kellemetlenségtől és félreértéstől kíméli meg a feleket.
Fontos kiemelni azonban, hogy ez a terület szerteágazó, bonyolult és egy emberi élet számára alapvető fontosságú jogviszonyokat rejt, ehhez mért a vonatkozó szabályozás is, és erre utal az is, hogy az új Polgári Törvénykönyv ezeknek a szerződéseknek az érvényességét jogászi közreműködéshez, közjegyző vagy ügyvéd közreműködéséhez köti, ezért ha kérdésük merül fel a témával kapcsolatban forduljanak szakértőkhöz!
(x)