A képzés két oktatóját, Marczi Erikát és Borza Gábort kérdeztük a lakosság pénzügyi öngondoskodásáról és a pénzügyi közvetítői piac szerepéről.
Véleménye szerint hogyan lehetne a lakosság pénzügyi öngondoskodását erősíteni?
Marczi Erika: Számtanpéldákkal, az életkeresetből - már az első havi fizetésből - félretett összeg kamatozásának bemutatatásával és az így keletkezett tőke különböző életkorokban való járadékra váltásának illusztrálásával. A pénzügyi oktatást már alsó tagozatban érdemes lenne elkezdeni - életstratégiát, életvezetést, költség- és időgazdálkodást kellene tanítani.
Borza Gábor: A lakosság pénzügyi öngondoskodása akkor és úgy erősödik trendszerűen, ahogy a várakozásaiból eltűnik a mindent megoldó állam képe. Az erősödésre persze rá lehet segíteni, jelenleg is nagyon sok információ jut el a lakossághoz a nyugdíj-előtakarékosság szükségességéről. Ebben a helyzetben nagyon sokat jelent az állami támogatások megjelenése, amelyek a különböző hosszú távú megtakarítási, befektetési termékeket támogatják adókedvezménnyel.
Van-e szerepük a pénzügyi közvetítők és a bankok, biztosítók ügyfélkapcsolati munkatársainak a lakosság pénzügyi tudatosságának erősítésében?
ME: Igen, óriási a felelősség és a lehetőség is. Személyes megbeszélések során kell felkelteni az igényt és arra megoldási javaslatokat adni. A megbeszéléseken kikérdezik, mik az ügyfél tervei, ehhez milyen eszközei állnak rendelkezésre. Minden ügyfélkapcsolati találkozó egyben személyes mentorálás is. Az ügyfelekkel foglalkozó munkatársak a pénzintézet arcai is egyben, az általuk közvetített képet, eljárást, viselkedést az ügyfelek azonosítják a céggel is.
BG: A pénzügyi közvetítők és a bankok, biztosítók ügyfélkapcsolati munkatársai versenykörnyezetben dolgoznak, a pénzügyi tudatosság erősítése a saját ügyfélkörükben már középtávon kifizetődő kell, hogy legyen. Az is ismert, hogy a legjobb üzletkötők hosszú évek alatt olyan ügyfélkört tudtak kiépíteni, ami számukra megfelelő jövedelmet jelent. Ez azonban csak úgy működhet, ha - minden távon - valóban az ügyfelek érdekében járnak el, ami sok esetben egybeesik a pénzügyi tudatosság erősítésével.
Megfelelőnek ítéli-e meg a pénzügyi közvetítői piac felkészültségét és gyakorlatát ehhez? Kell-e, illetve lehet-e a helyzeten javítani, és ha igen, hogyan?
ME: Oktatásból sosem elég. Ugyanakkor ez idő- és költségigényes, aminek meg kell térülnie. Érdekes módon a közvetítőkkel szemben töretlen a bizalom. Az ügyfelek elhiszik, amit hallanak, vagy azt hallják meg, amit szeretnének, nem olvassák el az átadott dokumentumokat. Sokszor csak a panaszügynél derül ki, hogy hiába írt alá minden dokumentumot, valójában semmit nem olvasott el belőle.
BG: Személyes tapasztalatom összehozott sok rendkívül felkészült pénzügyi tanácsadóval, de sok olyannal is, aki a pénzügyek alapfogalmaival sem volt tisztában. Egy bank befektetési tanácsadója váltig állította, hogy az általam keresett konstrukciónak nincs alapkezelői díja, pedig nagyon körüljártuk a kérdést. Végül a tájékoztatóban megtaláltuk, hogy 2,5%. A gond az, hogy ő ezt nem látta gondnak. Ha tudunk a helyzeten javítani, akkor tegyük meg. Maga a verseny nagyon sokat segít, de azt is felismerték itthon is és külföldön is, hogy a pénzügyi közvetítői piacnak vannak könnyen lenyeshető vadhajtásai.
Az aktuális megtakarítási piac szempontjából mi az, amit most a legfontosabbnak tartana kiemelni?
ME: Megtakarításainkat érdemes diverzifikálni, összegükben és tartamukban megosztani. Likvid pénzeszköznek is lennie kell, akármilyen csábító egy befektetés, a folyószámlánkon mindig legyen pénz. Talán furcsának tűnik, ha a megtakarításoknál a halálesetre, balesetre vagy betegségre szóló biztosításokat is hangsúlyozom. Ezek azok a biztosítások, amiknek díja "pénzkidobásnak" tűnik a családi költségvetésben, de elképesztő segítséget nyújtanak akkor, amikor egy baleset vagy betegség miatt a jövedelem jelentősen lecsökken.
BG: A legfontosabb, hogy mindenkinek szüksége van megtakarításra. Az alacsony jövedelműeknek azért, mert alacsony a jövedelmük, a magas jövedelműeknek meg azért, mert magas a jövedelmük. A négy éve bevezetett egykulcsos adó elvileg sokkal több megtakarítás-növekedést generálhatott volna. Ez is azt mutatja, hogy jócskán kell még javítani a pénzügyi kultúrán.
(x)