![Dániától Kínáig: fókuszban a rögzített árfolyamú devizák](http://www.portfolio.hu/img/upload/2015/02/john_hardy_200_1.jpg)
A cseh korona helyzete talán ennél is érdekesebb. A korona árfolyama nincs hivatalosan az euróhoz kötve, azonban a Cseh Nemzeti Bank kinyilvánított egy 27,000-ás EURCZK küszöbszintet, amellyel elkerülhető a defláció és élénkíthető a Cseh Köztársaság gazdasága azt követően, hogy 2012 végén a jegybanki alapkamat elérte a nullához közeli szintet. A küszöbszint meghatározását részben a Svájci Nemzeti Bank által EURCHF-re vonatkozó gyakorlata inspirálta. Lehet, hogy a spekulánsoknak más árfolyamcéljuk lenne, azonban egy elkötelezett jegybankkal rendelkező, nagyon alacsony forgalmú devizáról van szó. Egy másik különbség az, hogy a Cseh Nemzeti Bank (CNB) konkrét időhorizontot is meghatározott a küszöbszinthez - ez hiányzott az SNB esetében. Ez jelentheti azt is, hogy a CZK kapcsán a piaci volatilitás akkor jelenik majd meg, amikor a CNB 2016-ban megpróbál felhagyni a rögzítés politikájával.
Európán kívül vegyük először szemügyre az Arab-félsziget olajexportáló országait: a dollárhoz rögzített devizák komoly nyomás alá kerültek, miután az olaj dollárban számított ára összeomlott. Ezek a rögzített árfolyamok azonban már eddig is kibírtak hasonló nagyságrendű nyomást, az érintett országok pedig komoly tartalékokkal rendelkeznek, ami elégséges lehet még akkor is, ha az erős dollár tovább rontaná a gazdasági kilátásokat.
Még keletebbre tekintve találjuk a világ legfontosabb devizapiaci kapcsolatát, Kína devizájának a dollárral szemben fenntartott "csúszó árfolyamrendszerét". Az elmúlt évben Kína végre elkezdett foglalkozni a világon valaha látott legnagyobb hitelbuborékkal. A probléma kezelését akkor kezdték meg, amikor a dollár (amelyhez a kínai deviza egyértelműen kötődik) jelentősen erősödött, miközben a sorban következő két legnagyobb deviza, a japán jen és az euró gyengült. A világnak fel kell készülnie a jüan leértékelésére és annak következményeire. Mit is jelentene egy ilyen leértékelődés? Újabb deflációs hullám söpörne végig a világon, ami elviselhetetlen nyomás alá helyezné a már egyébként is ingatag globális devizarendszert, és ez az 1971 óta fennálló, a Bretton Woods utáni devizarendszer végének kezdetét jelentené.
A cikk John J. Hardy, a Saxo Bank A/S devizapiaci stratégiai igazgatójának írása alapján készült.
(x)