Reklámozók figyelem! Kihirdették a reklámadó törvényt (x)

2014. június 17-én kihirdették a Magyar Közlönyben a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvényt, amely a kihirdetést követő 31. napon, azaz 2014. július 18-án lép hatályba. Fontos, hogy a törvény értelmében az érintett médiaszolgáltatóknak, sajtóorgánumoknak már idén nyáron is teendőik lehetnek, adókötelezettség esetén ugyanis 2014. augusztus 20-ig bevallást kell készíteniük és beadniuk a NAV-hoz a reklámadó előlegének összegéről, melyet két egyenlő részletben, 2014. augusztus 20-ig és 2014. november 20-ig meg is kell fizetniük.

Az adókulcs az adóköteles nettó árbevétel 0,5 milliárd forint alatti részére 0%, az e feletti, de 5 milliárd alatti részre 1%, majd 5 milliárdonként sávosan 10%-ot emelkedik, és 20 milliárd forint felett már a 40%-ot is eléri.

Az adókötelezettséget a reklám közzététele vonja maga után. (Közzétételnek minősül a reklám megismerhetővé tétele, akár nagyobb nyilvánosság, akár egyedi címzett számára.)

Az adóbevallás és adófizetés határnapja az adóévet követő ötödik hónap utolsó napja. Azaz az általános, a naptári évhez igazodó üzleti évet záró adózók a 2014. évi reklámadót 2015. május 31-ig kell, hogy bevallják. A 2014-es adókötelezettség csak a törtév, azaz a 2014. július 18-tól - azaz a reklámadó törvény hatálybalépéstől - 2014. december 31-ig terjedő időszak arányosan számított reklámbevételére vonatkozik.

Mentesülhetnek a 2014-es adókötelezettség alól azon, a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanyok, akiknek a mérlegfordulónapja legkésőbb 2014. július 16-án van, ugyanis a reklámadó törvény szerint "a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalany az adó- és adóelőlegfizetési kötelezettséget az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint állapítja meg, vallja be és teljesíti." Azaz például egy olyan, az április 1-jétől következő év március 31-jéig terjedő üzleti évet választó adóalanynak, akinek tehát a 2014. évi üzleti évének első napja (2014. április 1.) evidens módon még a törvény hatálybalépése előtt bekövetkezik, legkorábban a 2015-ös adóév adókötelezettségéről 2016. augusztus 31-ig kell bevallást benyújtania.

Azon adózók, akik üzleti évének első napja 2014. július 18-ára vagy ezt követő napra esik ugyan kénytelenek a 2014-es adókötelezettséget teljesíteni, de legalább a bevallási határidő jelentősen kitolódik számukra. Például egy olyan adózónak, akinek a 2014. üzleti éve 2014. december 1-jétől 2015. november 30-ig tart, a 2014. adóévről szóló reklámadó bevallást 2016. április 30-ig kell benyújtania.

Az adóalap árbevételhez kötött meghatározása miatt a veszteséges társaságoknak is meg kell fizetniük ezt az új különadót, melynek összege - mint látható - az árbevételtől függően jelentős méreteket is ölthet. Öröm az ürömben, hogy egy kvázi moratórium szabály alapján a 2014-ben kezdődő adóév adóalapja csökkenthető a korábbi években elhatárolt veszteség 50%-ával.

Ki az adó alanya?

A tévétársaságok mellett az adót az újságok kiadóinak, a szabadtéri reklámhordózók hasznosítóinak, az internetes portáloknak is meg kell fizetniük a fenti árbevételek elérése esetén. Ez utóbbiak helyzete speciális, ugyanis esetükben az is feltétel, hogy az adott cég túlnyomórészt magyar nyelven tegyen közzé reklámot a világhálón. A "túlnyomórészt magyar nyelven" történő reklámközlés pontos jelentése, mérésének módja, az adókötelezettség ellenőrizhetősége és kikényszerítése több országban reklámot közlő multinacionális cégeknél kifejezetten nehezen értelmezhető, további pontosítás nélkül számos gyakorlati kérdést vet fel.

A másik nagy kérdőjel annak kapcsán merül fel, hogy elkerülhető-e az adókötelezettség, ha a médiaszolgáltató belföldön nem letelepedett. Mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy a letelepedettséget a Média törvény alapján kell vizsgálni, amely igen tágan határozza meg ezt a fogalmat, valamint hogy önmagában az, hogy a médiaszolgáltató nem minősül letelepedettnek az adókötelezettséget még nem zárja ki, mivel a külföldi médiaszolgáltató is a reklámadó alanya lehet, ha a műsoridő legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz közzé.

A közösségi jog próbája valamint a kettős adóztatás kérdése

A korábbi különadókkal lévő tapasztalatok alapján várható, hogy majd a reklámadónál is felmerül kérdésként, hogy mennyiben felel meg a versenysemlegesség elvének, és várhatóan az EU is szeretné majd a részletszabályokat és a szabályok EU konformitását jobban megismerni. Kézenfekvő párhuzamnak tűnik a bolti kiskereskedelmet terhelő különadó sorsa, amely számos olyan elemmel rendelkezett, ami a reklámadót is jellemzi (árbevételhez kötött adóalap, erős progresszivitás, az árbevétel vállalatcsoport szinten történő vizsgálata), és melynek egyes rendelkezéseinek közösségi jogba ütköző voltát az Európai Unió Bírósága a C-385/12. számú Hervis ügyben már kimondta.

A reklámadó nemzetközi vetületét illetően már csak jogelvi szempontból is indokolt vizsgálni, hogy a nemzetközi kétoldalú adóegyezmények rendelkezései megvédik-e az érintett cégeket attól, hogy egy adott reklámbevétel több országban is adózzon. Az OECD Modellegyezmény rendelkezései alapján látszik, hogy nem célja az egyezményeknek a rendkívüli adók kizárása, bár tény, hogy a hangsúly a jövedelemadó típusú adókon van. A reklámadó esetében pedig nem a jövedelem (bevétel-kiadás), hanem az adóévi nettó árbevétel az adóalap.

Az elemzések szerzői igyekeztek olvasmányos, ugyanakkor szakszerű általános információval szolgálni. A leírtak általános jellegéből adódóan, valamint az esetleges jogszabályi változások miatt kérjük, hogy a leírtak személyre szabott értelmezésével kapcsolatban lépjenek kapcsolatba velünk.

(x)

• Címkék:
• adó,
• prémium