Portfolio.hu: Beszélne egy kicsit a cég megalapításának történetéről és kezdeti tevékenységéről? Honnan indult el az a társaság, amely mára a legnagyobb zöldségtermelők egyikévé vált?
Nemes-Nagy János: A Nemeskert Kft. egy második generációs családi vállalkozás, amelynek alapjait édesapám 1974-ben rakta le. Az akkori kifejezéssel élve: ebben az évben vált maszekká. A vállalkozás a kezdetekben először kifejezetten zöldségtermeléssel foglalkozott, majd 1978-tól kezdve virágkertészetként működött. A virágokat olajjal fűtött fóliák alatt neveltük, 3 forintos literenkénti olajár mellett ez akkoriban rendkívül jövedelmező üzletnek számított. A rendszerváltás után világossá vált, hogy az energiaellátás kulcskérdés lesz. Az első privatizációs időszakban a hirdetések között egy eladó termálkúttal rendelkező csirketelepre bukkant. A termálkutas-fűtés használata akkor még nem volt sokkal gazdaságosabb, mint például a gáz- vagy olajfűtés, de érezhetően olcsóbb volt ezzel fűteni, mint más energiahordozókat használni erre. Ha már csirketelepet vettünk, "belesodródtunk" a broiler-csirke tartásba, és emellett továbbra is dísznövényeket termesztettünk fűtött fóliák alatt.
P.: Ma is foglalkozik a cég baromfitartással?
N. J.: 2004-ben felszámoltuk ezt a tevékenységet, ugyanis a baromfitartás felfutását követő időszakban az orosz válság idején a broiler-ágazatot igen kemény kihívások érték: az orosz piac gyakorlatilag fizetésképtelenné vált. Meglehetősen sok cég rendelkezett orosz kitettséggel, a nehéz helyzetben pedig a fizetési morál jelentősen romlott. Komoly cégek, mint például a Hajdú-Bét is, megbicsaklottak. Ezért is döntöttünk úgy, hogy a kertészeti tevékenységünket új beruházásokkal megtámogatjuk. Rengeteget pályáztunk, esetenként 35-50 százalékos állami támogatással kezdtünk bele új beruházásokba. A 2000-es évek elején 3,5 százalékos éves kamatozású gazdahitelt vettünk fel, ami hatalmas segítséget nyújtott számunkra abban, hogy az üvegházi növénytermesztésre fókuszálhassunk. A külföldi, Lengyel, Holland tapasztalatokat felhasználva fejlesztettük a gazdaságot az üvegházas termesztés irányába, a hatékonyságunk az évek során folyamatosan nőtt.
P.: Mennyire kiélezett a verseny a növénytermesztési piacon Európában?
N. J.: Ez egy rendkívül nagy, 500 millió eurós piac, amelyen nem kérdés, hogy éles verseny folyik. Már az időjárást is Európai szinten figyeljük: merre mennek a frontok, hol esik több eső, hol süt jobban a nap, és ez alapján következtetünk arra, hogy milyen termésre lehet számítani a versenytársainknál. A verseny kikényszeríti a gyors technológiai váltásokat, ezt pedig csak beruházásokkal lehet véghezvinni.
P.: Mennyire nehéz forrást szerezni ezekre a beruházásokra?
N. J.: A pénzügyi válság alatt összeomlott finanszírozási rendszer érzékenyen érintette a magyar mezőgazdasági cégeket, így minket is. Amikor a piac szereplői a bankokhoz fordultak, akkor nem csak a számokra, hanem bizalmi tőkére is szükség volt ahhoz, hogy hitelt kaphassanak. Nekünk ez szerencsére rendelkezésünkre állt a CIB-nél, így tudtuk elindítani 2008-ban azt a beruházásunkat, amely révén egy modern üvegházas infrastruktúrát tudtunk kiépíteni. A beruházásokhoz azonban hitelképes cégek is kellenek. Ugyanakkor a Növekedési Hitelprogram elindítását helyes lépésnek tartom, ez egy hatalmas ötlet, ami megmozgatta az állóvizet.
P.: Ön szerint mi a siker titka a magyar KKV-szektorban, illetve ezen belül a mezőgazdaság területén?
N. J.: Amit a magyar cégeknek meg kell tanulniuk, és amiben fejlődniük kell, az a minőség, a mennyiség és a megbízhatóság hármasa. A minőség nem kérdés, a mennyiség hetente vagy akár naponta szállítandó kamiontételben mérhető mennyiség kell, hogy legyen. A megbízhatóság fejlődésén pedig azt értem, hogy 5 forintnyi árelőnynek nem lenne szabad eléggé csábítónak lennie ahhoz, hogy egy régi partnertől elpártoljon a termelő.
A hazai vállalkozások szakértő partnere a CIB Bank Zrt.
(x)
