Az évezred eleje óta az arany ára dollárban nyolcszorosára, euróban hatszorosára emelkedett. Mindeközben évente átlagosan 11 százalék körüli hozamot termelt a tulajdonosainak. Ez a befektetési piacon igen ritka jelenség, amelynek megtörténéséhez szükség volt arra, hogy az emberek érezzék a "válság borzongást kiváltó leheletét". Ahogy múlóban a félelem, úgy csökken a kereslet a biztonságot nyújtó eszközök, így a nemesfémek iránt. Igaz, ez magában még nem okozza az arany árának nagyobb mértékű esését, de a napi ármozgásokat egyértelműen befolyásoló nagybefektetők, alapok és spekulánsok döntése, hogy óriási mennyiségű sárga fémet öntöttek a piacra, bőven elegendő arra, hogy a kisbefektetők tömegeiben megingassák a bizalmat a nemesfémek iránt.
A legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy az idei áresések miatt ugyan némileg csökkent az emberek vásárlási kedve, de több mint 90 százalékuk még sem bánta meg, hogy vagyonának egy részét aranyba vagy ezüstbe fektette. Sőt, ha a nemesfémek ára a következő hónapokban továbbra is a mostani ártartomány közelében marad, akkor éppen a kisbefektetői kereslet fogja megalapozni a későbbi újbóli tartós áremelkedést.
Hogy miért is beszélnek az elemzők erről pont akkor, amikor minden és mindenki az arany ellen fogad? Sok fejlett nyugati, valamint számos feltörekvő országban már most a negatív reálkamat a jellemző. A betétek kamatai az amúgyis alacsony inflációsráta alatt vannak, vagyis kevesebb pénzt kaphatunk a lekötött pénzünkért, mint amilyen mértékben romlik annak értéke. Ez pedig nem más, mint a pénzbeli vagyon kisajátítása. Ha egy idő után nem lesz sok értelme papírpénzünket dolgoztatni, akkor olyan megoldás után kell néznünk, ami garantálja vagyonunk értékének hosszabb távú megóvását. Ilyen helyzetben kerülhet az arany megint terítékre.
A mostani ún. árkorrekciós időszak természetes velejárója egy hosszú menetelésnek. Várhatóan az arany ára az előállítási költségek közelében fog mozogni az elkövetkező hónapokban. Ezzel mintegy alapot képezhet arra az eshetőségre, hogy ha a világgazdaságban újból viharos szelek fújnak. Már pedig ezzel a forgatókönyvvel még azoknak is számolniuk kell, akik már nem hisznek az arany különleges képességében.
A legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy az idei áresések miatt ugyan némileg csökkent az emberek vásárlási kedve, de több mint 90 százalékuk még sem bánta meg, hogy vagyonának egy részét aranyba vagy ezüstbe fektette. Sőt, ha a nemesfémek ára a következő hónapokban továbbra is a mostani ártartomány közelében marad, akkor éppen a kisbefektetői kereslet fogja megalapozni a későbbi újbóli tartós áremelkedést.
Hogy miért is beszélnek az elemzők erről pont akkor, amikor minden és mindenki az arany ellen fogad? Sok fejlett nyugati, valamint számos feltörekvő országban már most a negatív reálkamat a jellemző. A betétek kamatai az amúgyis alacsony inflációsráta alatt vannak, vagyis kevesebb pénzt kaphatunk a lekötött pénzünkért, mint amilyen mértékben romlik annak értéke. Ez pedig nem más, mint a pénzbeli vagyon kisajátítása. Ha egy idő után nem lesz sok értelme papírpénzünket dolgoztatni, akkor olyan megoldás után kell néznünk, ami garantálja vagyonunk értékének hosszabb távú megóvását. Ilyen helyzetben kerülhet az arany megint terítékre.
A mostani ún. árkorrekciós időszak természetes velejárója egy hosszú menetelésnek. Várhatóan az arany ára az előállítási költségek közelében fog mozogni az elkövetkező hónapokban. Ezzel mintegy alapot képezhet arra az eshetőségre, hogy ha a világgazdaságban újból viharos szelek fújnak. Már pedig ezzel a forgatókönyvvel még azoknak is számolniuk kell, akik már nem hisznek az arany különleges képességében.
