Venezuela egyik vezető napilapja arról számolt be, hogy a központi bank (BCV) egy látványos ún. swap ügylet keretében 45 tonna aranyat hét évre kölcsön ad a híres-hírhedt amerikai pénzintézetnek, a Goldman Sachs-nak. Ellentételezésként a banktól azonnali készpénzt kap, amely kisegítheti a komoly gazdasági problémákkal küzdő latin-amerikai országot. A kölcsönzésre szánt nemesfém piaci ára most 1,84 milliárd USD körül van. Az üzlet tárgyát képező mennyiséget a Bank of England-hez fogják szállítani, majd onnan a Goldman Sachshoz fog kerülni.
Érdekes információ, hogy az amerikai bank elég magas, mintegy 8 százalék kamatot fog fizetni az aranyért. Persze szó sincs arról, hogy a Goldman Sachs jótékonykodni kíván, hiszen az egyezménybe beépíttetett egy, az arany értékéhez mért 10 százalékos puffert tartalmazó záradékot, amely kellő védelmet nyújthat számára a sárga fém nagyobb arányú áresése esetén.
Miért is lehet egy ország bajban akkor, ha a külföldről hazaszállított 211 tonna aranyat is számolva összesen 367 tonna sárga fémet birtokol? Ez a mennyiség a valutatartalék majdnem 70 százalékát teszi ki! Nos, pont a függetlenségi harc jegyében sebtében begyűjtött nemesfém idei komolyabb áresése sodorta a félig szocializmusra, félig kapitalizmusra emlékeztető venezuelai gazdaságot a likviditáshiány szélére. A helyzet komolyságára jellemző, hogy a BCV hivatalos tájékoztatása szerint a banknak már csak 10 napra elegendő dollármennyiség áll rendelkezésére. Mi több, a nevesebb hitelminősítő intézetek is erősen spekulatív kategóriába nyomták le Caracast.
Ilyen helyzetben az ellenséget is meg lehet szeretni... Kérdés persze, hogy a Goldman Sachs mit tesz ebben a számára abszolút nyerő helyzetben. Piacra dobja az aranyat, hogy tovább spekulálhasson a sárga fém esésére? Vagy éppen a vele szemben fennálló ügyfélköveteléseket fogja kiegyenlíteni? Vagy vissza fogja/akarja-e adni 2020-ban Hugo Chávez hagyatékát az Amerikát mindeddig ellenségként kezelő országnak? Hát az üzlet miatt lesznek még álmatlan éjszakái a "bolivari forradalom" győzteseinek!
Érdekes információ, hogy az amerikai bank elég magas, mintegy 8 százalék kamatot fog fizetni az aranyért. Persze szó sincs arról, hogy a Goldman Sachs jótékonykodni kíván, hiszen az egyezménybe beépíttetett egy, az arany értékéhez mért 10 százalékos puffert tartalmazó záradékot, amely kellő védelmet nyújthat számára a sárga fém nagyobb arányú áresése esetén.
Miért is lehet egy ország bajban akkor, ha a külföldről hazaszállított 211 tonna aranyat is számolva összesen 367 tonna sárga fémet birtokol? Ez a mennyiség a valutatartalék majdnem 70 százalékát teszi ki! Nos, pont a függetlenségi harc jegyében sebtében begyűjtött nemesfém idei komolyabb áresése sodorta a félig szocializmusra, félig kapitalizmusra emlékeztető venezuelai gazdaságot a likviditáshiány szélére. A helyzet komolyságára jellemző, hogy a BCV hivatalos tájékoztatása szerint a banknak már csak 10 napra elegendő dollármennyiség áll rendelkezésére. Mi több, a nevesebb hitelminősítő intézetek is erősen spekulatív kategóriába nyomták le Caracast.
Ilyen helyzetben az ellenséget is meg lehet szeretni... Kérdés persze, hogy a Goldman Sachs mit tesz ebben a számára abszolút nyerő helyzetben. Piacra dobja az aranyat, hogy tovább spekulálhasson a sárga fém esésére? Vagy éppen a vele szemben fennálló ügyfélköveteléseket fogja kiegyenlíteni? Vagy vissza fogja/akarja-e adni 2020-ban Hugo Chávez hagyatékát az Amerikát mindeddig ellenségként kezelő országnak? Hát az üzlet miatt lesznek még álmatlan éjszakái a "bolivari forradalom" győzteseinek!
