. Ezt mondhatta Stephanie Banisteré, ausztrál politikus, amikor közröhejjé vált egy TV-s szereplés után. Az ifjú politikus ugyanis az iszlámot egy országnak nevezte az interjújában. Másnaptól már nem is volt politikus, lemondott.
Valami ilyesmit mondhatott magában több hazai cégvezető is (például egy bevásárlóközpont, konditerem vagy egy biztosító vezetője - konkrét példát itt most direkt nem írunk, mindenkinek jó keresgélést kívánunk a neten...) amikor rájött arra, hogy mit okozott egy-egy rosszul sikerült nyilatkozattal. Egy-két mondattal ugyanis romba lehet dönteni egy cég image-ét. De ez fordítva is igaz: aki szakértőként vagy egy iparág érintettjeként szerepelhet egy TV műsorban vagy egy újságban, az gyakorlatilag ingyen reklámot kaphat - ha ügyesen ad interjút, vagyis jól kihasználja a lehetőséget.
Hogy ez a jó lehetőség meglegyen, azért a cégek PR ügynökségei sokat dolgoznak. Keresik a kapcsolatot az újságírókkal és a szerkesztőségekkel, próbálnak minél érdekesebb sztorit kitalálni. Viszont ha végre összejön az interjú, akkor a végeredmény miatt sokszor csalódott az ügyfelük. Mert nem az lesz a riportból, amit vártak. Manhalter Dániel öt éven át dolgozott az RTL Klub Híradójában gazdasági szerkesztő-riporterként. Látott az interjúk alatt kezét tördelő, izguló bankvezetőt, flegma brókert, őszinte civileket és felkészült profikat is.
Komoly cégvezetők is egészen elképesztő hibákat vétenek egy-egy interjú során, ilyenkor pedig csak az újságírón múlik, hogy mennyire él vissza a helyzettel. Nem szabad elfelejteni, hogy egy-egy interjúból kb. 20 másodpercet vág be egy tudósításba a riporter, és általában az ő döntése, hogy melyik interjúrészletet választja ki. Vagyis az újságírón múlik, hogy pontosan melyik üzenete hangzik el a riportalanyának. Pestiesen szólva: kiből mit hoz ki. És az esti műsorokat sokan megnézik, egy híradót, egy magazinműsort akár kétmillió ember is láthat!
Egy profi nyilatkozó viszont jól tudja irányítani az interjúkat, és akár egy rossz hír esetén is tud javítani a nyilatkozatával az összképen. Jó hír esetén pedig amennyire csak lehet, előtérbe helyezi magát és a cégét. De Manhalter szerint kevés a profi.
Ha egy vállalatvezetőt, üzletembert megkeres egy híradó, akkor az interjúra a korábban begyakorolt panelek segítségével, tudatosan, legalább két órát készülni kell. És ha negatív a sztori, akkor is vállalni kell az interjút! Tipikus példa erre a vörösiszap-katasztrófa: a MAL Zrt. vezetője erős slagos lemosást javasolt a tragédia áldozatainak az első interjújában, ahelyett, hogy az empatikus vállalatvezető képét mutatta volna meg. Nem csoda, hogy még jobban felhördült az ország.
Manhalter Dániel 2010-ben kezdett el tréningeket tartani: felsővezetőket készítettek fel interjúkra, cégeknek készítettek kríziskommunikációs terveket. 2011-ben pedig megalapította a Prompt Media Hungaryt.
Közel 100 tréninget tartottunk az elmúlt két évben - és erre nagyon büszkék vagyunk. Mára a piac egyik komoly szereplője lett a Prompt Media Hungary, aminek az alapja, hogy mi tényleg ismerjük a szerkesztőségeket, az újságírókat , hiszen ott dolgoztunk sok éven át. Gyakorlatorientált, kifejezetten intenzív tréningeket tartunk, nem csak a magyar, hanem a regionális cégvezetőknek is. Több Fortune 500-as cég közép-európai vezetőjének az oktatásában is részt vettünk. És elkezdtünk együtt dolgozni Holló Mártával is - örülök annak, hogy minket választott. Mártival prezentációs tréningeket is tartunk, és ő vezeti majd a Prompt Media Hungary-n belül a coach üzletágat.
Holló Márta 14 évig dolgozott az RTL Klubban, ő volt a Fókusz és a Fél Kettő főszerkesztője, műsorvezetője. Emellett képzett coach, akit mindig is foglalkoztatott a fejlesztés, tanítás.
A televíziózás igazi csapatmunka, aminek az alapja az egymásra utaltság. Hiszek abban, hogy azért lett sikeres az általam irányított jó néhány produkció, mert sikerült minden kollégában megtalálni az értékeket és teljesítményükből a lehető legtöbbet kihozni. Az élő adás hihetetlen feszültséget jelent, nem egy hétköznapi környezet. Mint ahogy a jelenlegi piac sem engedi meg a cégeknek, vállalatoknak a hibázási lehetőséget. Ha valamikor, akkor most különösen igaz, hogy nincs második esély, elsőre kell jó benyomást szerezni.
A televíziós szerint az, hogy élő műsorba vendégként szerepeljünk, jó néhány egyébként sikeres és magabiztos embernek okozott már fejfájást.
A stúdió hangulata, a feszült készülődés, majd a szoros időkorlát sokszor még a profikat is elbizonytalanítja. Számtalan egyébként nyitott, szerepléstől vissza nem riadó vezetővel találkoztam, aki a stúdión kívül színes és összeszedett volt, bent viszont darabokra hullott. Valami megakasztotta ( baki, félreértés, váratlan kérdés vagy egy egyszerű technikai zaj, fény) dadogni kezdett vagy nem tudott visszatérni a gondolataihoz. A néző otthon a körülményekről nem tud, nem is érdekli. Neki csak egy hibázó, zavart vendég képe marad.
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a szerkesztők is azt szeretik, aki flottul nyilatkozik. Ha valakinek volt egy jó megjelenése, visszahívják, mert a műsorkészítőknek is így a legkönnyebb. Ha viszont nem volt sikeres a nyilatkozat, törlik a vendég listáról. Nagyon sok egyébként kitűnően publikáló vagy jó gondolkodású szakértő, vezető ezért nem tudott országos ismertségre szert tenni.
Érdeklődés és figyelem. Holló Márta szerint ez nem csak a televíziós munkához kellett, ugyanezzel operál coachként is.
Vitray tanítványokként Danival mindketten megtanultuk, hogy nem elég kérdezősködni, kíváncsiskodni, hallgatni és meghallani is kell. Ugyanígy dolgozunk, ha egy vezetőnek vagy szervezetnek segítünk. Kívülről könnyebb felismerni, hogy hol lehetnek elakadások, hol tudunk segíteni. Van egy másik nagyon érdekes vetülete is annak, ha az ember hosszú éveken át olyan munkát végez, amelyeket milliók látnak. Megérti, hogy a világnak tényleg az vagy, amit megmutatsz magadból. De ne essünk félreértésbe, ez mindenkire igaz. Minden munkavállalóra és minden cégre. Ezért nem lehet ma kikerülni azt, hogy ezzel foglalkozzunk. Tudatosan kell formálni, hogy pontosan mit és hogyan akarunk magunkból, cégünkből megmutatni.
