A világ tehetősebb polgárai - a McKinsey vezető szakértőjének felmérése szerint - hihetetlennek hangzó 21.000 milliárd dollár (huszonegyezer-milliárd dollár!) vagyont birtokolnak offshore számlákon. Összehasonlításképpen; az összeg megegyezik az USA és Japán összesített GDP-jével, Magyarország 2011-ben mért nemzeti összterméke (GDP) 125 milliárd dollár.
Egy másik felmérés szerint az egy főre jutó "offshore vagyon" 24.000 dollár körüli összegével Magyarország a harmadik helyezett a globális rangsorban. Több tanulmány is rámutat, hogy a fejlődő országok esetében nem ritka, hogy az adóparadicsomokban tartott vagyon mértéke meghaladja az államadósság mértékét.
Ha a felmérések, tanulmányok adatait elfogadjuk - de legalábbis közelítik a tényeket -, nem meglepő, hogy az állam adóamnesztia keretében kedvezményes lehetőséget kínál azok számára, akik haza kívánják hozni vagyonukat. Ha a fenti adatok nem is lehetnek minden feltétel nélkül elfogadhatóak - az "offshore vagyon" természetéből adódóan nem lehet pontos értékeket kimutatni -, a kedvezményes adózási lehetőséggel is igen jelentős adóbevételre számíthat a költségvetés. 2011 júliustól 2012 áprilisig máris 3,6 milliárd forint adóbevétel keletkezett a kedvezményes, 10%-os adó megfizetésével.
A hazautalt cca. 36 milliárd forintnyi vagyon eddig messze alulmúlja a várakozásokat. Ennek oka szakértőink szerint egyértelműen az, hogy az "offshore vagyonok" tulajdonosai számára bizalmi kérdés megtakarításaik "vissza-honosítása". Sajnos a befektetői bizalom tekintetében nem állunk jól, a globális gazdasági válság, valamint a hazai gazdaság speciális helyzete miatt. Ezt jól szemlélteti az a trend, ami a hazai makrogazdasági helyzet egyenes következménye; sokan jelentős összegeket menekítettek svájci, osztrák pénzintézetekhez, mivel 2011 végén, illetve 2012 elején sokan attól tartottak, hogy csődbe kerül az ország, így megtakarításaik elértéktelenednek, illetve az állam a csőd kezelésére felhasználja az egyéni megtakarításaikat.
Az ilyen okból kiutalt vagyontömeg milliárdos nagyságrendet jelent, így az adóamnesztia pozitív hatását rontotta a megtakarításaik miatt aggódó befektetők kiutalása. Miért fontosak számunkra ezek a kérdések? Hol van szerepe a Fridrich Wilhelm Raiffeisen Private Banking szakembereinek?
A kérdésekre az egyszerű válasz az, hogy szakembereink minden segítséget képesek megadni azok számára, akik vagyonuk hazahozatala mellett döntenek, mivel a Friedrich Wilhelm Raiffeisen egyike azon pénzügyi szolgáltatóknak, melyek elnyerték jogot arra, hogy az adóamnesztia - legyen szó külföldi bankszámlán tartott pénzösszeg hazautalásáról, esetleg kedvezményezett eszközök hazahozataláról - kapcsán is teljes körű szolgáltatást nyújtsanak.
A Friedrich Wilhelm Raiffeisen Private Banking az egyik piacvezető szolgáltató, adóamnesztia szolgáltatása is kiemelkedő, az adóamnesztia első évében a 25 százalékot is meghaladta piaci részesedése ezen a területen. Az adóamnesztia szolgáltatás sikere a teljes anonimitás mellett nyújtott magas szintű pénzügyi- és adójogi szakértői támogatásnak köszönhető. Sikernek tekintjük a befizetett 1 milliárd forintnyi adót, ügyfeleink pozitív visszajelzéseit, illetve az FWR által kezelt vagyon növekedését. A szolgáltatás minősége, szakértőink felkészültsége, valamint a megtakarítások befektetése során az elért nyereség természetesen döntő tényezők ügyfeleink elégedettsége tekintetében.
Az elérhető nyereséget a betéti kamatok mértéke, a kötvények, valamint az összetett termékek (Raiffeisen Private Banking kötvények, certifikátok, strukturált betétek) hozamai határozzák meg. Ebben a felsorolásban az alacsony, illetve közepes kockázatú termékek közül csak néhányat emeltünk ki, a Friedrich Wilhelm Raiffeisen Private Banking azonban teljes körű szoláltatást nyújt, így gyakorlatilag a világon létező összes befektetési termék elérhető befektetési tanácsadóink segítségével.
Hol találkozik a fentiekben említett adóamnesztia és a csődtől való félelem miatt kiutalt vagyonok témaköre? Hol van a kapcsolódási pont? Ez a pont éppen az elérhető nyereség! A külföldön kezelt vagyonok esetében ugyanis mindig komoly probléma - függetlenül attól, hogy adóoptimalizálás, vagy tőkemenekítés a cél -, hogy a nyereség töredéke az itthon elérhetőnek, miközben a szolgáltatás díjai jelentősen meghaladják a hazai szintet. A különbséget fokozza, hogy a hazai szinten jelentős vagyonnak minősülő megtakarítások döntő többsége az adóparadicsomokban, illetve Nyugat-Európában inkább csak közepes befektetési állománynak minősülnek, így az elérhető szolgáltatások köre is meglehetősen szűkös.
Korábban a csődtől való félelem érthető állásponttá tette azt, hogy akár nyereség nélkül, vagy még akár veszteség árán is külföldön kerestek biztonságot egyes hazai befektetők. Mára azonban - a hazai gazdasági- pénzügyi rendszer kockázatai jelentősen csökkentek, miután kilátásban van az IMF-megállapodás, jelentősen csökkent a CDS-felár, estek a magyar állampapírok hozamai, stb. - értelmét vesztette ez a befektetői gondolkodás!
Nincs gazdasági racionalitása tehát annak, hogy a hazai befektetők külföldön tartsák megtakarításaikat, ugyanis hazai környezetben minimálisan magasabb kockázatok mellett jelentősen magasabb hozam érhető el. De igaz ez az adóamnesztia kapcsán is! Nincs értelme a drága és alacsony szolgáltatási szintű, alacsony hozamú offshore megtakarításokat fenntartani, amikor minimális adó megfizetése mellett elérhető egy sokkal magasabb szintű, magasabb hozamot biztosítani képes, valamint olcsóbb megtakarítási forma is! Egy egyszerű példa igen eklatánsan mutatja, hogy milyen különbségek lehetnek az itthon és külföldön elhelyezett megtakarítások hozamaiban.
A példához a közelmúlt adatait vettük figyelembe. A januárban külföldi szolgáltatóhoz utalt tőke (a példa kedvéért 31 millió forint) euróra történő átváltása 310 körüli EUR/HUF árfolyam mellett volt realizálható. Az átváltott összegre éves 1-1,5%-o betéti kamatot fizetett az eltelt 6 hónapra a szolgáltató. Amennyiben itthon kerül befektetésre a fent említett tőke, 8%-os kamat mellett lehetett 6 hónapos betétben elhelyezni. Most, fél évvel később azt látjuk, hogy a külföldön befektetett tőke esetében jelentős veszteség (éves cca. 8-8,5%!) keletkezett, miután az elért hozam 1,5%-ával szemben a forint az időszak alatt 10%-ot meghaladó mértékben erősödött. Ezen időszak alatt a hazai befektetésen 8%-os hozamot lehetett elérni, így a különbség egészen drámai; a hazai megtakarítás értéke mára több mint 2,5 millió forinttal haladja meg a külföldön befektetett megtakarítás értékét.
Jól látható tehát, hogy az elmúlt időszakban jelentős veszteség érhette azokat, akik kiutalták megtakarításaikat, vagy annak nagy részét. De igaz ez azokra is, akik adóparadicsomokban helyezték el tőkéjüket! Ennek oka az, hogy ezeken a területeken kizárólag euróban, illetve dollárban- esetleg más idegen devizában - lehetséges a tőke befektetése, mely devizákra a fizetett kamat mértéke konvergál a nullához. A hazai kamatok által biztosított nyereség 1,5-2 év alatt - az utóbbi időszaki csökkenéssel együtt is! - eléri, illetve meghaladja a kifizetett adó mértékét. Mindezek mellett a vállalatokat érintő kedvező adóváltozások, valamint a magánszemélyek részére elérhető tartós befektetési számla (3 év után adókedvezmény, 5 év után adómentesség) az adóparadicsomokkal versenyképes adókörnyezetet biztosít a befektetők számára.
Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy a múltbéli adatok ismeretében vajon miért gondoljuk, hogy a fentiekben vázolt gazdasági folyamatok tartósan fennmaradnak, azaz a továbbiakban is érdemes lesz a hazai befektetőknek a hazai megtakarításokat preferálniuk. A kérdésre egyrészt a már ma is igen kedvező piaci folyamatok, másrészt az egyre kedvezőbb elemzői várakozások adják meg a választ! Várakozásaink szerint a költségvetési folyamatok továbbra is kedvező irányba tartanak, ősszel, fél éven belül megszületik az IMF-megállapodás, és a konszolidációs időszak után 2-3 éven belül - ha lassan is - megindulhat a gazdaság érdemi növekedése.
Ez természetesen azt is jelenti egyben, hogy a piaci folyamatok kedvezően alakulhatnak, de azt is, hogy - bár csökkenő trend mellett - a kamatkülönbözet még sok ideig fennmarad. Ennek oka az, hogy a növekedés csak lassan indul be, de azt is jelenti, hogy pozitív reálhozam érhető el a hazai befektetésekkel.
Az adóamnesztia szolgáltatás, valamint a korábban külföldre utalt tőke hazai befektetésével kapcsolatban az országos hálózattal rendelkező Friedrich Wilhelm Raiffeisen Private Banking befektetési tanácsadói mindenre kiterjedő információval szolgálnak, szakértelmükkel, tanácsaikkal segítve a ma még külföldön elhelyezett vagyonok Magyarországra történő áthelyezését csakúgy, mint ezek után a megtakarítások befektetését, kezelhető mértékű kockázatok melletti gyarapítását.
(x)
Egy másik felmérés szerint az egy főre jutó "offshore vagyon" 24.000 dollár körüli összegével Magyarország a harmadik helyezett a globális rangsorban. Több tanulmány is rámutat, hogy a fejlődő országok esetében nem ritka, hogy az adóparadicsomokban tartott vagyon mértéke meghaladja az államadósság mértékét.
Ha a felmérések, tanulmányok adatait elfogadjuk - de legalábbis közelítik a tényeket -, nem meglepő, hogy az állam adóamnesztia keretében kedvezményes lehetőséget kínál azok számára, akik haza kívánják hozni vagyonukat. Ha a fenti adatok nem is lehetnek minden feltétel nélkül elfogadhatóak - az "offshore vagyon" természetéből adódóan nem lehet pontos értékeket kimutatni -, a kedvezményes adózási lehetőséggel is igen jelentős adóbevételre számíthat a költségvetés. 2011 júliustól 2012 áprilisig máris 3,6 milliárd forint adóbevétel keletkezett a kedvezményes, 10%-os adó megfizetésével.
A hazautalt cca. 36 milliárd forintnyi vagyon eddig messze alulmúlja a várakozásokat. Ennek oka szakértőink szerint egyértelműen az, hogy az "offshore vagyonok" tulajdonosai számára bizalmi kérdés megtakarításaik "vissza-honosítása". Sajnos a befektetői bizalom tekintetében nem állunk jól, a globális gazdasági válság, valamint a hazai gazdaság speciális helyzete miatt. Ezt jól szemlélteti az a trend, ami a hazai makrogazdasági helyzet egyenes következménye; sokan jelentős összegeket menekítettek svájci, osztrák pénzintézetekhez, mivel 2011 végén, illetve 2012 elején sokan attól tartottak, hogy csődbe kerül az ország, így megtakarításaik elértéktelenednek, illetve az állam a csőd kezelésére felhasználja az egyéni megtakarításaikat.
Az ilyen okból kiutalt vagyontömeg milliárdos nagyságrendet jelent, így az adóamnesztia pozitív hatását rontotta a megtakarításaik miatt aggódó befektetők kiutalása. Miért fontosak számunkra ezek a kérdések? Hol van szerepe a Fridrich Wilhelm Raiffeisen Private Banking szakembereinek?
A kérdésekre az egyszerű válasz az, hogy szakembereink minden segítséget képesek megadni azok számára, akik vagyonuk hazahozatala mellett döntenek, mivel a Friedrich Wilhelm Raiffeisen egyike azon pénzügyi szolgáltatóknak, melyek elnyerték jogot arra, hogy az adóamnesztia - legyen szó külföldi bankszámlán tartott pénzösszeg hazautalásáról, esetleg kedvezményezett eszközök hazahozataláról - kapcsán is teljes körű szolgáltatást nyújtsanak.
A Friedrich Wilhelm Raiffeisen Private Banking az egyik piacvezető szolgáltató, adóamnesztia szolgáltatása is kiemelkedő, az adóamnesztia első évében a 25 százalékot is meghaladta piaci részesedése ezen a területen. Az adóamnesztia szolgáltatás sikere a teljes anonimitás mellett nyújtott magas szintű pénzügyi- és adójogi szakértői támogatásnak köszönhető. Sikernek tekintjük a befizetett 1 milliárd forintnyi adót, ügyfeleink pozitív visszajelzéseit, illetve az FWR által kezelt vagyon növekedését. A szolgáltatás minősége, szakértőink felkészültsége, valamint a megtakarítások befektetése során az elért nyereség természetesen döntő tényezők ügyfeleink elégedettsége tekintetében.
Az elérhető nyereséget a betéti kamatok mértéke, a kötvények, valamint az összetett termékek (Raiffeisen Private Banking kötvények, certifikátok, strukturált betétek) hozamai határozzák meg. Ebben a felsorolásban az alacsony, illetve közepes kockázatú termékek közül csak néhányat emeltünk ki, a Friedrich Wilhelm Raiffeisen Private Banking azonban teljes körű szoláltatást nyújt, így gyakorlatilag a világon létező összes befektetési termék elérhető befektetési tanácsadóink segítségével.
Hol találkozik a fentiekben említett adóamnesztia és a csődtől való félelem miatt kiutalt vagyonok témaköre? Hol van a kapcsolódási pont? Ez a pont éppen az elérhető nyereség! A külföldön kezelt vagyonok esetében ugyanis mindig komoly probléma - függetlenül attól, hogy adóoptimalizálás, vagy tőkemenekítés a cél -, hogy a nyereség töredéke az itthon elérhetőnek, miközben a szolgáltatás díjai jelentősen meghaladják a hazai szintet. A különbséget fokozza, hogy a hazai szinten jelentős vagyonnak minősülő megtakarítások döntő többsége az adóparadicsomokban, illetve Nyugat-Európában inkább csak közepes befektetési állománynak minősülnek, így az elérhető szolgáltatások köre is meglehetősen szűkös.
Korábban a csődtől való félelem érthető állásponttá tette azt, hogy akár nyereség nélkül, vagy még akár veszteség árán is külföldön kerestek biztonságot egyes hazai befektetők. Mára azonban - a hazai gazdasági- pénzügyi rendszer kockázatai jelentősen csökkentek, miután kilátásban van az IMF-megállapodás, jelentősen csökkent a CDS-felár, estek a magyar állampapírok hozamai, stb. - értelmét vesztette ez a befektetői gondolkodás!
Nincs gazdasági racionalitása tehát annak, hogy a hazai befektetők külföldön tartsák megtakarításaikat, ugyanis hazai környezetben minimálisan magasabb kockázatok mellett jelentősen magasabb hozam érhető el. De igaz ez az adóamnesztia kapcsán is! Nincs értelme a drága és alacsony szolgáltatási szintű, alacsony hozamú offshore megtakarításokat fenntartani, amikor minimális adó megfizetése mellett elérhető egy sokkal magasabb szintű, magasabb hozamot biztosítani képes, valamint olcsóbb megtakarítási forma is! Egy egyszerű példa igen eklatánsan mutatja, hogy milyen különbségek lehetnek az itthon és külföldön elhelyezett megtakarítások hozamaiban.
A példához a közelmúlt adatait vettük figyelembe. A januárban külföldi szolgáltatóhoz utalt tőke (a példa kedvéért 31 millió forint) euróra történő átváltása 310 körüli EUR/HUF árfolyam mellett volt realizálható. Az átváltott összegre éves 1-1,5%-o betéti kamatot fizetett az eltelt 6 hónapra a szolgáltató. Amennyiben itthon kerül befektetésre a fent említett tőke, 8%-os kamat mellett lehetett 6 hónapos betétben elhelyezni. Most, fél évvel később azt látjuk, hogy a külföldön befektetett tőke esetében jelentős veszteség (éves cca. 8-8,5%!) keletkezett, miután az elért hozam 1,5%-ával szemben a forint az időszak alatt 10%-ot meghaladó mértékben erősödött. Ezen időszak alatt a hazai befektetésen 8%-os hozamot lehetett elérni, így a különbség egészen drámai; a hazai megtakarítás értéke mára több mint 2,5 millió forinttal haladja meg a külföldön befektetett megtakarítás értékét.
Jól látható tehát, hogy az elmúlt időszakban jelentős veszteség érhette azokat, akik kiutalták megtakarításaikat, vagy annak nagy részét. De igaz ez azokra is, akik adóparadicsomokban helyezték el tőkéjüket! Ennek oka az, hogy ezeken a területeken kizárólag euróban, illetve dollárban- esetleg más idegen devizában - lehetséges a tőke befektetése, mely devizákra a fizetett kamat mértéke konvergál a nullához. A hazai kamatok által biztosított nyereség 1,5-2 év alatt - az utóbbi időszaki csökkenéssel együtt is! - eléri, illetve meghaladja a kifizetett adó mértékét. Mindezek mellett a vállalatokat érintő kedvező adóváltozások, valamint a magánszemélyek részére elérhető tartós befektetési számla (3 év után adókedvezmény, 5 év után adómentesség) az adóparadicsomokkal versenyképes adókörnyezetet biztosít a befektetők számára.
Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy a múltbéli adatok ismeretében vajon miért gondoljuk, hogy a fentiekben vázolt gazdasági folyamatok tartósan fennmaradnak, azaz a továbbiakban is érdemes lesz a hazai befektetőknek a hazai megtakarításokat preferálniuk. A kérdésre egyrészt a már ma is igen kedvező piaci folyamatok, másrészt az egyre kedvezőbb elemzői várakozások adják meg a választ! Várakozásaink szerint a költségvetési folyamatok továbbra is kedvező irányba tartanak, ősszel, fél éven belül megszületik az IMF-megállapodás, és a konszolidációs időszak után 2-3 éven belül - ha lassan is - megindulhat a gazdaság érdemi növekedése.
Ez természetesen azt is jelenti egyben, hogy a piaci folyamatok kedvezően alakulhatnak, de azt is, hogy - bár csökkenő trend mellett - a kamatkülönbözet még sok ideig fennmarad. Ennek oka az, hogy a növekedés csak lassan indul be, de azt is jelenti, hogy pozitív reálhozam érhető el a hazai befektetésekkel.
Az adóamnesztia szolgáltatás, valamint a korábban külföldre utalt tőke hazai befektetésével kapcsolatban az országos hálózattal rendelkező Friedrich Wilhelm Raiffeisen Private Banking befektetési tanácsadói mindenre kiterjedő információval szolgálnak, szakértelmükkel, tanácsaikkal segítve a ma még külföldön elhelyezett vagyonok Magyarországra történő áthelyezését csakúgy, mint ezek után a megtakarítások befektetését, kezelhető mértékű kockázatok melletti gyarapítását.
(x)
