Amint az várható volt a négy hónapos dömping mögött nem új szereplőket találunk, hanem az egy vállalkozóra eső cégek számának növekedését. Ez megfelel a magyar mikro-, kis-, és középvállalkozói korábban kialakult képnek, régóta tudható ugyanis, hogy a tipikus "hungarikum", másképpen "kényszervállalkozó" ugyanazt a tevékenységét egyszerre és egy időben akár 3-4 cégben is folytatja, miközben, míg Nyugat-Európában egy több lábon álló, több különböző üzletben tevékenykedő családi vállalkozás jellemzően egy cég keretein belül gazdálkodik. A cégdömpingben alapított vállalkozásoknál ennek megfelelően azt tapasztaltuk, hogy 70 százalékuknál a bennük szereplő cégjegyzésre jogosul és tulajdonos magánszemélyek már rendelkeznek, vagy korábban rendelkeztek cégkapcsolatokkal.
Önmagában is elgondolkodtató, hogy a magyar vállalkozók miért hoznak létre kisebb cégbirodalmakat, de még inkább elgondolkodtató, miért teszik ezt olyanok is, akik láthatóan nem túl sikeresek a saját területükön. Magyarországon a felszámolás alá került cégek 40 százalékánál van legalább egy olyan cégjegyzésre jogosult vagy tulajdonos magánszemély, aki már szerepelt olyan vállalkozásokban, amelyekkel szemben korábban felszámolást tettek közzé.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a cégek várható nemfizetésének, vagy bedőlésének egyik legjobb indikátora a tulajdonosok és cégjegyzésre jogosultak céges előéletének vizsgálata. A bármely cégről és személyről online lekérhető Opten - Kapcsolati Háló segítségével egy pillantásra megállapítható, hogy egy cég vezetői vagy magánszemély tulajdonosai mennyire sikeres vezetők: vannak-e, voltak-e fizetésképtelenségbe került egyéb vállalkozásaik, vagy más, hozzájuk köthető cégekben pozitív eredményeket értek el.
A kockázatok felmérésekor ugyanakkor pozitív tényezőnek kell tekinteni, ha a potenciális partnercég jelentős exporttevékenységgel bír vagy az elmúlt 3 évben közbeszerzési, illetve Európai Uniós pályázat nyertese. Ezekben az esetekben ugyanis csupán a cégek 1 százalékánál fordul elő fizetésképtelenség.
(x)