A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent tanulmány az elmúlt 65 év hőhullámait vizsgálta, és azonosította azokat a területeket, amelyeket a szélsőséges hőséget hozó hőhullámok sokkal gyakrabban érintenek, mint más régiókat.
Kai Kornhuber, a Columbia Climate School adjunktusa, és a tanulmány vezető szerzője szerint a
globálisan jelen lévő szélsőséges tendenciákat okozó kölcsönhatásokat még mindig nem érhetjük meg pontosan.
A szakember megfogalmazása szerint egyes régiók gyakorlatilag "melegházakká" váltak a gyakran és intenzíven jelentkező hőhullámok miatt.
A tanulmány rámutat, hogy a legsúlyosabban érintett régiók közé tartozik Közép-Kína, Japán, Korea, az Arab-félsziget, Kelet-Ausztrália és Afrika egyes részei. Különösen nagy probléma, hogy a kutatás során Kanada északnyugati részét, Szibéria egyes területeit és Grönlandot is az extrém hőingadozás által érintett területek közé sorolták. Ahogy azt korábbi kutatások is megállapították, a sarkköri régió a globális átlagnál sokkal gyorsabban melegszik, amelynek hatására jelentősen megemelkedhetnek a globális tengerszintek.
A hőhullámok által talán legintenzívebben érintett régió a kutatók szerint
Északnyugat-Európa, ahol az extrém hőség 2022-ben 60 ezer, 2023-ban pedig 47 ezer ember halálát okozta a szakértők szerint.
Itt az utóbbi években az év legmelegebb napjai kétszer olyan gyorsan melegednek, mint a nyári átlaghőmérséklet. A hagyományosan mérsékeltebb időjárással rendelkező európai régióban azért is jelent különösen nagy veszélyt az extrém meleg, mert hagyományosan kevés embernek van légkondicionálója.
Az általánosan emelkedő átlaghőmérséklet sok esetben valószínűbbé teszi a hirtelen extrém meleggel járó időszakokat, de a hőhullámok okai eddig nem teljesen tisztázottak. Korábbi tanulmányok az Európában és Oroszországban jelentkező jelenségeket és a szárazságokat a felső légkörben haladó futóáramlatok ingadozásának tulajdonította.
Bár a gazdag országok, mint az Egyesült Államok, jobban felkészültek, a túlzott hőség mégis több embert öl meg, mint az összes többi időjárással kapcsolatos ok együttvéve. Egy tavaly augusztusban megjelent tanulmány szerint az éves halálozási arány 1999 óta több mint kétszeresére nőtt.
Kornhuber arra figyelmeztetett, hogy a hirtelen jelentkező hőhullámok
általában nagyon súlyos egészségügyi következményekkel járnak, és katasztrofális hatással lehetnek a mezőgazdaságra, a növényzetre és az infrastruktúrára.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
