A napokban megjelent Nemzeti ügyek politikája a magyar gazdaság, elsősorban a kis és középvállalkozások fejlesztését helyezi a középpontba. Érdemes megvizsgálni azt, hogy a kitűzött célok megvalósításához milyen pénzügyi eszközök állnak ehhez rendelkezésre. A tervezett adócsökkentés és a vállakozókra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése révén a várakozások szerint megindulhat a gazdasági növekedés, de ehhez az uniós források eddiginél célzottabb és hatékonyabb felhasználására is szükség van.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) teljes keretösszegének mintegy 24 százaléka, közel 1900 milliárd Ft nincs még lekötve akciótervekkel, vagyis ekkora összeg felett lényegében szabadon rendelkezhet az új kormány. További 300 milliárd forint ugyan bele van fogalmazva az akciótervekbe, de még nincs megnyitva, vagyis nem pályázható és konkrét kiemelt projektet sem indítottak rá. Az EU-s források felhasználásába még van idő beavatkozni, hiszen a lekötött források jelentős részéről nincs még irányító hatósági (IH) döntés, és ennél is többre, mintegy 5000 ezer milliárd forintnyi összegre nem született még támogatási szerződés. A 2007-13 között felhasználható összegnek 91 százalékát, 6900 milliárd forintot pedig még nem fizették ki.
A fentiek az ÚMFT egészére érvényesek, a gazdaságfejlesztés esetén a számok nem mutatnak ekkora mozgásteret. Gazdaságfejlesztésre - a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretében - teljesen szabadon 214 milliárd forintot fordíthatunk majd, de több mint 770 milliárd forint esetében lesz majd bizonyos szabadságfok a pénzeszközök felhasználása terén. Arra is lehetőség van, hogy az operatív programok közötti átcsoportosítással növeljék a közvetlen gazdaságfejlesztési célú források összegét.
Az IFUA Horváth & Partners Kft. elemzése szerint a gazdaságfejlesztés hazai, állami intézményrendszerét számos ponton szükséges lenne továbbfejleszteni, átalakítani az uniós források hatékonyabb felhasználása érdekében. Célszerű lenne az intézményrendszert integráltabbá tenni, csökkenteni az intézmények számát, jobban fókuszálni az egyes célcsoportok igényeire (pl. a KKV-k egy helyről kaphassanak mikro-hitelt, vissza nem térítendő forrást, tanácsadást). Meg kellene határozni, hogy mely célcsoportokat milyen forrásokkal kívánunk támogatni, és jelenleg szinte egyeduralkodó eszközt, a támogatásokat ki kellene egészíteni más gazdaságfejlesztési eszközökkel is.
Az élenjáró nemzetközi példák (pl. Írország, Skócia, Észtország, Csehország) egyértelműen azt mutatják, hogy sikeres gazdaságfejlesztést csak összehangolt gazdaságfejlesztési koncepcióval, eszközökkel és intézményrendszerrel lehet megvalósítani.