Három piacot vettünk alapul: az egyik a kínai részvénypiac, az FTSE Xinhua China 25 index, mely a 25 legnagyobb kínai vállalat londoni tőzsdén jegyzett társaságait tartalmazza. Ez jól reprezentálja a kínai gazdaság teljesítményét. A másik a japán részvénypiac, a Tokiói Részvénytőzsde Nikkei Indexe 225 legnagyobb japán vállalatot tartalmazza, és egyben jól tükrözi a japán gazdaság teljesítményét. A harmadik piac pedig a Hong Kong-i részvénypiac, a Hang Seng index, mely a hong kongi tőzsdén jegyzett összes vállalat részvényeit tartalmazza.
A választásunk azért esett ezekre a piacokra, mivel az év eddig eltelt részében , illetve - véleményünk szerint - várhatóan a következő időszakban is, ezek a piacok voltak/ lesznek a legstabilabbak. Májusban és július elején a fejlett és a fejlődő piacokon egyaránt egy erős korrekció volt tapasztalható. Az ázsiai piacok azonban hamar összeszedték magukat, a kínai részvényindex például már az év eleji csúcsán is túljutott, míg a Hang Seng 6 éves csúcsa körül tartózkodik jelenleg. A korrekcióból ezek a fejlődő piacok jöttek ki a leggyorsabban. Ez különösen akkor tűnik ki, ha szembe állítjuk például a Bovespa-val vagy a török piaccal, melyek még messze vannak az esés előtti szintjeiktől.
Egyre többször hallani az ázsiai piacok kapcsán, hogy egy "lufi" jött létre. Az utóbbi időben pedig az IPO-k kapcsán bődületes túljegyzésekről hallani. Ön, hogy látja: valós a félelem, egyáltalán lehet-e lufiról beszélni ezen piacok kapcsán?
Véleményem szerint a "lufi"-jelenség minden eszközpiacon jelen lehet, erre számos példa van a gazdaságtörténetben. A kínai piac kapcsán azonban kiemelném, hogy ezen a piacon nem akkora nemzetközi tőke jelenléte, mint más fejlődő piacokon. A külföldi szereplők részvétele a kínai piacon igen alacsony, és éppen ezért történhetett meg az, hogy nem tudtak olyan mértékben esni, mint a többi fejlődő piac. A vártnál nagyobb túljegyzések pedig azért történhetnek, mert a befektetők egyre nagyobb része kíván a részesedni az erőteljes ázsiai gazdasági növekedésből.
A portfolió másik két részét, az ingatlan és pénzpiacot mi alapján választották ki?
Alapvetően két ingatlanpiacot céloztunk meg, az egyik az európai, ezt az FTSA EPRA Euro Zone Estate index reprezentálja, az index az Eurozóna tagállamainak tőzsdén jegyzett ingatlanforgalmazó- és fejlesztő társaságait tartalmazza. A másik pedig a japán ingatlanpiac, ezt pedig a Tokiói Részvénytőzsde REIT Indexe, mely az összes japán ingatlanfejlesztő és forgalmazó társaságot tartalmazza.
Azért esett a választásunk erre a két ingatlanpiacra, mivel úgy gondoljuk, hogy ezeken alacsonyabb a kockázat, mint például az amerikai ingatlanpiacon. A FED elnöke, Bernanke is beszélt nemrég arról, hogy a harmadik negyedéves amerikai GDP növekedésből körülbelül 1%-os növekedési ütemet vett el az, hogy az ingatlanpiaci helyzet gyengébb volt a korábbinál.
Az európai ingatlanpiacokon 2000-től 2003-ig gyakorlatilag nem történt jelentősebb elmozdulás, majd ezt követően erőteljes emelkedés következett be, azonban úgy látjuk, hogy itt még további felfutás várható a következő években. Japán ingatlanpiac, egy másik sztori, itt ’89-’90-től 16 éven keresztül eléggé kedvezőtlen volt a helyzet, és most úgy tűnik, hogy ennek a kedvezőtlen időszaknak a végére értek, melynek kapcsán mi a japán ingatlanpiac felfutására számítunk.
A harmadik rész pedig a pénzpiac, melynek természetesen a konzervatív portfolióban van nagy szerepe. Azért esett a választásunk a magyar pénzpiacra, mivel jelenleg a hazai piacon jó hozamokat lehet elérni.
Pontosan hogyan számolják az alap hozamát?
A befektető a futamidő végén a legjobban teljesítő portfoliók hozamát kapja, amely a féléves megfigyelési időpontokban kalkulált, a futamidő kezdetéhez viszonyított legjobb hozamok átlagaként alakul ki. Emellett a féléves megfigyelési időpontokban, amennyiben az aktuálisan legjobban teljesítő portfolió hozama a futamidő kezdetéhez viszonyítva kisebb, mint 20 százalék, akkor a portfolió hozamának számításakor az úgynevezett hozamnövelő mechanizmust alkalmazzuk.
A fentieket úgy kell elképzelni, hogy félévente megvizsgáljuk mind a 3 portfolió teljesítményét, és futamidő elejéhez viszonyított legjobb portfolió teljesítményét vesszük figyelembe az adott félévben. Ha a teljesítmény 0-5 %, 5-10 %, 10-20 %, sávokba esik, akkor az adott sáv felső értékét vesszük számításba. Például, ha a félév során kiválasztott legjobb portfolió hozama (az induláshoz képest) 10 és 20 % közé esik akkor 20 %-ot írunk az adott megfigyelési ponthoz. Amennyiben az adott megfigyelési időpontban bármelyik portfolió (indulástól számított) hozama meghaladja a 20 %-ot, akkor már nem kerekítünk fölfelé, hanem a valós hozam vesz részt a számításban. Az öt megfigyelési pontban kalkulált legjobb teljesítmények számtani átlaga lesz a futamidő végén a befektetési jegyek hozama.
A kamatadó bevezetése miatt gyakorlatilag a lakosság nagy része még augusztusban lekötötte a pénze nagy részét. A fentiek miatt mekkora érdeklődésre számítanak, illetve kiket céloznak meg elsődlegesen?
Egyik célterületünk a NYESZ számlák, amelyeken gyakorlatilag 100 ezer és 130 ezer forint közötti ingyen pénz hever a befektetők előtt, amelynek előnyeit eddig nem használták ki. Így ez a célcsoport az elsődleges, akiket megcélzunk. Ez különösen azért előnyös, mivel várhatóan az év végi adómegtakarítás kapcsán sokan választják majd a negyedik pillért, melyen keresztül befektetési jegyeket is vásárolhat a lakosság. A másik, amire fókuszálunk pedig, hogy folyamatosan vannak olyan állampapír-lejáratok, illetve felszabaduló betétek, melyeket például a Tricollisba tudnak befektetni az ügyfelek.
