- Mivel az akciók általában rövid távúak, jellemzően pár hónapra szólnak, egy ilyen ügyletbe a szeptember elseje után belevágó betétestől a bank bizony levonja és megfizeti a kamatadót. Mindez azonban elhalasztható, ha még a jogszabály hatályba lépése előtt, tehát legkésőbb augusztus végéig az ügyfél hosszú távra, mondjuk egy, másfél évre helyezi el a pénzét.
- Igen ám, de sokan nem szeretik, vagy nem is tudják ilyen hosszú időre nélkülözni a megtakarításaikat. Márpedig ha idő előtt feltörik a betétet, elég kevés kamatot kapnak a pénzükre.
- Ez a lekötött betétek kockázata, és ha már ezt megemlítettük, akkor arról a kockázati tényezőről se feledkezzünk meg, hogy a lekötési időtartam alatt - amennyiben a kamatszint és a hozamszintek emelkednének - növekedhetnek a lekötött betétek kamatai is. Egészen biztosan vannak olyan ügyfelek, akiket nem lelkesítene az a tudat, hogy hosszú távra lekötött betétjükre magasabb kamatot is kaphatnának, ha egy későbbi időpontban helyezték volna el a pénzüket. A betéttel ráadásul csak egyetlen lekötési periódus erejéig lehet elodázni a kamatadó megfizetését. Befektetési jeggyel azonban gyakorlatilag bármeddig.
- Erről a formáról megfeledkezett volna a jogalkotó?
- Szó sincs róla, ám a jogszabály szerint a 2006. szeptember 1-je előtt vásárolt befektetési jegyek visszaváltása kamatadómentes, azaz ezeket a befektetők bármeddig tarthatják a portfóliójukban, s visszaváltásukkor nem kell utánuk kamatadót fizetniük. Az állományt ráadásul szabadon - a betétek esetében használt kifejezéssel élve - "feltörhetik", azaz visszaválthatják a befektetési jegyeiket, így kisebb részekhez is hozzányúlhatnak, s csak a szeptember 1-je után szerzett jegyek visszaváltása kamatadó-köteles. A jól megválasztott befektetési jegyekkel egy emelkedő kamatpálya is lekövethető, azaz az ügyfelet nem éri meglepetés, ha időközben megemelkednek a kamatok.
- A kormányprogram következményeképpen mindenki a korábbinál fifikásabb befektetővé válik tehát?
- Nem feltétlenül, de abban talán segíthetnek a kormányzati lépések, hogy az emberek elgondolkodjanak a megtakarításaik szerkezetén, egyéni pénzügyi céljaiknak és kockázati elvárásaiknak megfelelő portfóliókat képezzenek, vagyis diverzifikálják a megtakarításaikat. Eljött az ideje annak, amikor az ügyfeleknek már nemcsak az elvárt hozamnak megfelelő kockázatokat kell mérlegelniük, amikor a megtakarításaikról, befektetéseikről gondolkodnak, hanem az adó hatását is figyelembe kell venniük.
- És aki mégis inkább a bevett, jól ismert konstrukciókat választaná? Elő ismét a párnacihákkal?
- Számukra olyan megtakarítási konstrukciók nyílnak meg, amelyek a lekötött betétek és a befektetési jegyek előnyeit egy portfólióba rendezve hordozzák. Megtakarításaik felét például lekötik betétben, miközben a másik felét a kockázatvállalási hajlandóságuknak leginkább megfelelő alapba tehetik. Úgy, hogy a befektetési jegyekben elhelyezett pénzükhöz közben bármikor hozzáférhetnek.
- Mit javasolna az igazán óvatosaknak?
- Abban az esetben, ha az adófizetés halasztása alacsony kockázatvállalási hajlandósággal párosul, akkor a pénzpiaci, likviditási alapok között érdemes nézelődni. Az elmúlt évek teljesítménye alapján az ingatlan alapok, ennek megfelelően a mi kínálatunkból a CIB Ingatlan Alapok Alapja biztosított kiegyensúlyozott és versenyképes hozamot a befektetőknek.
- És a bátrabbak részére?
- A nagyobb kockázatviselésre hajlandók körében továbbra is a részvénypiaci befektetések lesznek a meghatározók. Ezeknél is érdemes ugyanakkor az adó - értelemszerűen az árfolyamnyereség-adó - optimalizálására törekedni. Ez az adó a közvetlen részvénybefektetéseknél jelentkezik, ugyanakkor ha valaki a BUX-indexbe szeretne befektetni megteheti, mégpedig az indexkövető részvényalapok segítségével. Ezeknél - a korábban elmondottak alapján - rendelkezésre állnak a kamatadó halasztásával kapcsolatos lehetőségek. Sőt a CIB Indexkövető Részvény Alap és a CIB Részvény Alap is választható lesz majd az akciós lekötött betétek mellé.
(X)